Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyházunk és a tudományos élet (Dr. Masznyik E.) VI.

Harmadik évfolyam. 19. szám. Pozsony, 1885. évi május 9. EVANGELIKUS EGYH ISKOLA Előfizetési ár : Egész évre . 6 frt — 1er. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VLEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 3 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : TESZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdíj : külön 30 kr. Tartalom: Egyházunk és a tudományos élet. (VI.) (Dr. Masznyik Endre.) — Az evangelizáczióról. (Szeberényi Lajos Zs.) — Az erdélyi magyar közművelődési egyesület érdekében. (Turcsányi Gyula). — Papzsák. (Farkas Gejza.) — Irodalom. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Egyházunk és a tudományos élet. — Az akad. tankönyv-kérdés vita alkalmából. — (Folytatás). VI. A másik dolog; mire nézve az egyetemes egyház a theol. tanároktól várja meg, hogy a kezdeményezés szerepét magukra vállalják: a theol. tudomány alapos m ívelése. E pontnál oda kell visszatérnem, a honnét kiindultam. t. i. a tankönyvekre, mert — úgy sejtem — hogy Zsilinszky esp. felügyelő úr épen ezek kiadásával óhajtja theol. tanügyünk állapotát magasabb színvonalra emelni s tudományos theologiai irodalmunk jobb jövőjének útját egyengetni. A tankönyvekre, mint vezérfonalakra nézve már elmondottam nézeteimet e czikksorozatnak elején. A mellett állok most is, hogy az akadémián vezérfonalakra nincs szükség, mert azok csak nyűg volnának hallgatóra s tanárra egyaránt. Kivételt legfeljebb egy-két tárgynál, teszem a dogmatikánál tudnék tenni. A dogmatika tudományos tárgyalása ugyanis előfeltételezi a roppant sok történeti anyag ismeretét. Ha ezt röviden s átnézetesen egybe állítanók olyan ,Hutterus Redivivus"-féle mintára, mindenesetre kettős nyereségre lehetne számítani, egyrészt ugyanis a hallgatók tájékozva lennének a jelenkori vallásos világnézet körébe vágó alapfogalmak történeti háttere iránt, másrészt a tanár több időt nyerne a fontosabb tankérdések kritikai tárgyalására s bölcsészeti megalapítására. De önálló, rendszeres dogmatika vagy bármely más tudomány vezérfonálszerű kiadását s a hallgatók kezébe adását megokolhatónak nem tartom. De tegyük fel, hogy a tankönyv kívánóknak igazuk van, hogy a hallgatókra nézve a vezérfonalak égető szükség, — nézetem szerint a követelménynek egyelőre még mindég bajos volna megfelelni. A jelzett értelemben vett vezérfonalak kiadása ugyanis feltételezi, hogy az illető tanárok saját tárgyaikat véglegesen megállapított rendszer alakjában kidolgozták. Megengedem, hogy a veterán tudós tanárok asztalfiában itt-ott nagybecsű művek lappangnak, hogy ők készek is felajánlani azokat nemcsak a hallgatók magasabb fokú kiképezhetése, hanem sivár theol. irodalmunk gazdagítása érdekében i

a, de a jelek oda mutatntk, hogy másokra — épen a fiatalokra — jár a rúd. Legalább erre enged következtetni Zs. esp. felügyelő úr ama bátorítva nógató szózata : „az öregek nyugalomra vágynak; emelkedjék fel hát az új nemzedék." S ezt -erősíti meg az a körülmény is, hogy a tankönyvek ügyében kiküldött bizottság köréből egyenesen a két legfiatalabb rendes tanár lett megkérdezve aziránt, hogy: „van-e kilátás dogmatikára s ha van, mikor? Kérdeztek-e e másokat is, arról nincs tudomásunk. Lehet, hogy igen. De akár kérdeztek, akár nem, annyi tény, hogy velünk szemben a kívánság még legalább is korai s legfeljebb csak részben elégíthető ki. A rendszeres theologia ugyanis az egész theologiának koronája, mint ilyen hoszszas előzetes kutatást, részlettanulmányt követel. Alapja a szentírás. Ennek terén jártasságot szerezni az egyes iratok beható magyarázata nélkül nem lehet, pedig — kérdem — lehet-e addig rendszerezésről szó, míg a legeslegelső lépést meg nem tettük, a positiv-bibliai anyagot fel nem dolgoztuk. De más részről — épen protestáns álláspontról — a szabad s fokozatos haladás elve mellett, a történeti tanfejlődés ismerete sem nélkülözhető, mert a jelent csakis a mult alapján lehet megérteni. Hiszen tudjnk, hogy a prot. theol. irodalomban már minden egyes tankérdésnek egész irodalma van. Ha a részek iránt el nem igazodtunk, lehetséges-e a részeket egészbe, rendszerbe foglalni? Igen! szükségök van az akadémiai hallgatóknak, szüksége van egyházunknak theologiai művekre, de — ha azt akarjuk, hogy azok igazán áldásos hatást gyakoroljanak tudományos szellemi életfejlődésünkre, akkor azok ne sovány s a kezdőre nézve nemcsak élvezhetetlen, hanem