Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyházunk és a tudományos élet (Dr. Masznyik E.) V.

Harmadik évfolyam. 18. szám. Pozsony, 1885. évi május 2. EVANGELIKUS Elf MI u ISKIL Előfizetési ár : Egész évre . t> frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcsa 6. sz. Felelős szerkesztő s kiadó : T 3FL S Z TESTIÉ IST S Z ZKI^ST FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélvegdíj : kiilön 30 kr. Tartalom : Egyházunk és a tudományos élet. (V.) — Nem papzsák biz az, de más valami. (Kis Péter.) — A népszokás. (Farkas Gejza.) — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. Egyházunk és a tudományos élet. — Az akad. tankönyv-kérdés vita alkalmából. — (Folytatás). Y. Az egyetemes egyház két dologban méltán várja meg, hogy a theologiai tanárok a kezdeményezés szerepét vállalják magukra ; ezek egyike a theol. intézetek helyes szervezése s sikeres fejlesztése, másika a theol. tudomány alapos mivelése. Valljuk meg őszintén, hogy eddigelé egyik mint másik téren édes keveset tettünk. Okát kitalálni nem nehéz : mi ekkoráig nemhogy közös -ügyes munkatársaknak, de sőt idegeneknek, ne mondjam ellenségeknek tekintettük s — félő ! — tekintjük is egymást. A helyzet, a körülmények, a látszólag külön érdekek miatt megfeledkezénk a valódi czélról, melyre csiiggedetlen törve oldhatjuk meg csak életfeladatunkat: nevelhetünk egyházunknak tudományosan képzett lelkipásztorokat. Mert gondolom, ebben minden eltérés mellett mégis csak egyek vagyunk. Aki ebben nem egy, — az semmiben sem egy, önként kivált a szerves testből, mely neki s melynek ő javára nincsen. Az ilyenhez egy szavunk lehet : fel is ut, le is ut ! — s ezt még csak rósz néven sem veheti tőlünk. Igaz, Németországon, a theoriák eme hires hazájában, akadtak már olyan theologusok is, akik a theologiát ki akarták tépni ama talajból, melyen sarjadt s mely egyesegyedül képes azt áldott erejével, az örökélet vizével éltetni, megtermékenyíteni, — bár ott is józanabb az egyház semhogy édes gyermekét angyalcsinálók dajkaságába, a theologiát ugy nevezett philosophusok kezébe adná s eszélyesebb az állam semhogy holmi hóbortos ideáknak felüljön s vesztét idézze elő azon szent közösségnek, mely őt változtatlan állandósággal a legkipróbáltabb, legnemesebb életerővel táplálja; — de nálunk Magyarországon, — a de Lagarde és Overbeck-féle csodabogarak még nem igen mutatkoznak s ha mutatkoznának sem sok hivet nyernének az „uj-evangyeliomnak

u.*) Mert — s ez erős és gyenge oldalunk is, — eddig a vallást a tudománynál, illetve theoriáknál többre tartottuk. Helyesen. A tudomány — bárki mit beszéljen — elvégre is nem önczél, — az életből indul ki, az életet tárgyalja, ugyanazt kell — közvetve vagy közvetlenül — szolgálnia. A theoriákat az élet próbálja meg. Még kevésbé önczél a /.az ego'/qv élettudomány, a theologia. A theologia — ha nem is a történeti, de mindenesetre az ideális, a keresztyén egyházért : Isten országáért van. Tárgyát eszméjét, mint történeti élettényt attól nyeri, a nélkül levegőben lóg, levegőt vagdal. ..Más alapot senki nem vethet, mint a mely megvettetett s a mely — a Jézus Krisztus." A vallást nem lehet kigondolni — azt ép a a vallásos élet tökéletesítése érdekében — ideális igazság — elemei szerint csak öntudatra kell hozni. S ép erre való a theologiai tudomány, mint a vallásos szellemnek eszes gondolkodás által közvetített s a positiv történeti fejlődés eredményeként jelentkező önismerete. Ebből foly, hogy tehát a theolog. intézetek, midőn Jézus Krisztus és az ő egyházának leendő szolgáit tudományosan képezik, a tudományt nemcsak ön-, de egyszersmind élet-czélos szempontból mivelik. De ha a dolog így áll, akkor a mi ügyünk — legyünk Pozsonyban, Sopronban vagy Eperjesen — közös s a közös ügyet egyesült erővel kell szolgálnunk. E végből minden előtt theol. intézeteink helyes szervezése- és sikeres fejlesztésére kell törekednünk. *) de Lagarde volt az, ki dr. theologiae létére kijelentette, hogy a keresztyénségnek vallási tartalma nincs, hogy az egyház szolgálatában álló theologia nem tudomány, hanem tudatlanság s ki ajánlotta, hogy a theologiai facultásokat az egyetemeken tiltsák be, illetőleg utasítsák semináriumokba s annak egyes foszlányait, mint a történelem egy részét a philosophiai facultáson adják elő s így egyengessék útját egy uj vallásnak, mert — úgymond — az állam vallás nélkül még sem állhat fenn. Overbeck pedig kijelenté, hogy csak az a valódi theologia, mely lényege szerint vallástalan irányt követ.