Evangélikus Egyház és Iskola 1885.
Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Berlin
110 a hallgatóság által a szükséges csend és rend megzavartatik és a rendreutasitás eredmény nélkül marad. 40. §. A tárgyalást az elnök a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg. Ezután az előadó előterjeszti rövid kivonatban a vizsgálati iratok tartalmát ; az elnök felolvastatja a szükséges iratokat, kérdéseket intéz a vádlotthoz, a tanúkhoz és a panaszló félhez, és a tanúkat, ha még megesketve nem voltak, meghitelteti. Az elnök után a birák is és az elnök utján a közvádló és a vádlott is intézhetnek kérdéseket a tanúkhoz. 41. §. Befejeztetvén a szóbeli tárgyalás, a közvádló előterjeszti a vizsgálat eredményét és indítványt tesz a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére, utóbbi esetben a büntetés neme és ha pénzbírságot indítványozna, az összeg iránt, is 42. §. A közvádló indítványára a vádlott és ha ügyvédet hozott magával, az utóbbi is válaszolhat. 43. §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, mely a bíróság tagjainak, úgyszintén a jelen volt feleknek és ezek képviselőinek nevét, továbbá a tárgyalás lényeges mozzanatait magában foglalja és az elnök és a jegyző aláirandó. 44. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanúk kihallgatását vagy a viszgálat folytatását teszik szükségessé, azt a törvényszék a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli. 45. §. Ezen esetet kivéve, a biróság a tárgyalás alkalmával felmerült bizonyítékokhoz képest Ítéletet hoz és a vádlott ellen felmerült vádak és a büntetés iránt belátása szerint a 4. §. korlátai szerint határoz. Az ítélet azon ülésben hozandó, a melyben a tárgyalás befejeztetett és az elnök által azonnal szóval kihirdetendő és legfeljebb 3 nap alatt indokaival együtt irásba foglalandó. 46. §. Az ítéletben vagy felmentés vagy vétkesség mondandó ki ; utóbbi esetben megszabandó egyúttal a büntetés és megállapitandók a fegyelmi eljárásnak az elmarasztalt által viselendő költségei is. Első esetben a vádlott költségei megtérítendők és pedig ha a per hivatalos jelentés folytán indítatott, az illető község esperesség vagy a kerület által, ellenesetben a panasztevő által. 47. §. Mind a vádlott fél, mind a közvádló az Ítéletet felebbezheti. — A felebbezés a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt írásban beadandó. 48. §. Ha a szabályszerűen megidézett vádlott sem személyesen a tárgyalásra meg nem jelent, sem maga helyett e czélra szóló külön meghatalmazással ellátott ügyvédet nem küldött, a tárgyalás mindamellett megtartandó és a biróság által a vizsgálat eredményéhez képest Ítélet hozandó. Ezen esetben az ítélet vádlottnak kézbesitendő és általa a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt felebbezhető. 49. §. A felebbviteli biróság a felterjesztett iratok alapján határoz. 50. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magán fél kérelmezi, ez mint magánvádló a perbe befolyhat és a vizsgálat folyama alatt épúgy, mint szóbeli tárgyalásnál, a bűnösség kimondása iránt indítványokat tehet és a határozat ellen felebbvitellel élhet ; azonban ezen jogait csak e czélra különösen meghatalmazott ügyvéd által érvényesítheti. 51. §. Az egyházi vétség büntethetősége elévül, ha az azt képező cselekvés vagy mulasztás idejétől kezdve 3 év lefolyt a nélkül, hogy a feljelentés megtétetett volna. 52. §. A biróság ítélete a főesperessel és a superintendenssel közlendő. (Folytatása következik). KÜLFÖLD, ín. Belmissziói képek. Berlin. — — A „Magdolna-intézet" (das Magdalenenstift bei Berlin). — „Jöjjön el holnap barátjával a lakásomra, kívánságukat teljesítem és bemutatom önöknek a „Magdolna intézetet", — így hangzott a meghívás, melylyel az intézet lelkes papja kérésünkre válaszolt. — Siettünk a meghívásnak engedni. — A lelkész igen szívesen fogadott, és örömét fejezte ki a felett, hogy érdeklődést mutatunk ez ügy iránt. — Pedig kit nem érdekelne azon nagyszerű feladat, melyet a Magdolna-intézet kitűzött magának : t. i. megmenteni azokat, a kikről az emberi társaság már lemondott, kikre megvetéssel és undorral tekint ; — az Atyához visszavezetni mindazokat, a kik ifjú könnyelműségökben eltávoztak az atyai házból, s a nagy világban eltévedve, még az utat sem tudják, melyen ismét eljuthatnának az Atya szeretetéhez. — A Magdolna-intézet menház akar lenni, mindazon elesett nők számára, a kik önkényt jelentkeznek azon szándékkal, hogy eddigi életökkel szakítva, új, becsületes emberhez illő életet akarnak kezdeni. — Mint a maga nemében legnagyobb menház, 120 leányt vesz föl, kiket házi munkákkal foglalkoztat, keresztyén életmódhoz szoktat, minden szükséges dologgal ellát, — szóval, kikről szülői módon gondoskodik. — A leányoktól mindazon jótéteményekért csak azt kívánja, hogy javuljanak. — A mely leány két éven keresztül jó magaviseletet tanúsít, az az intézet gyermekévé lesz ; az annyit jelent, hogy az illető bármikor is térjen vissza az intézetbe, mindig újra felvétetik. A betöltött második év után kívánságukra szolgálatba adatnak (cselédek gyanánt) tisztességes családokba, s olyankor ismét az intézet látja el őket ruhaneművel, — mit cselédi fizetésökből lassanként megtérítenek. Hogy mily nagy szeretettel csüggnek a javultak az intézeten későbbi időben is, arról tesz tanúbizonyságot a sok takarékpénztári könyvecske, melyeket az intézetben hagynak s melyekbe minden megtakarított pénzöket elhelyezik (némelyik 800 marknyi összeget mutathat fel) — ; mutatja, azt a sok bálatelt levél is, melyek boldog szülök — az intézet hajdani növendékeitől érkeznek, — valamint a sok vasárnapi látogató, kik mint az intézet gyermekei, minden szabad idejöket az intézetben kívánják eltölteni. Az intézet messze a nagy város zajától a „Plötzensee" közelében egy kert közepén fekszik. Ide rándultunk ki a lelkész vezetése alatt, ki már előbb tudósította volt a fejedelemasszonyt látogatásunkról. Míg a lelkész úr a próbaéves nővérekkel vallástani órát tartott, addig mi a fejedelemasszony társaságában bejártuk az egész intézetet. — Igénytelen, egyszerű az épület maga, de czéljának megfelelő. Ugyanis nem arra való az épület, mint általában az egész intézet, hogy az embereket elpuhítsa túlságos kényelem által