Evangélikus Egyház és Iskola 1885.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Berlin

111 restségre szoktassa. Lomhaság és restség a gonosz kívánságok szülője; — az épület lakói dolgozni kénytelenek. Reggeltől estig foglalkoztatnak úgy, hogy rossz dolgokra gondolni még idejök sem engedi. — Három vagy négy teremben láttuk a szerencsés boldogtalanokat, egyikben nagy mosással, egy másikban mángorlás-, vasalás-, ismét egy másikban varrás­sal elfoglalva. — Szerencsés boldogtalanoknak mondhatni őket, mert előbbi állapotukat tekintve, valóban szerencsé­seknek nevezhetők, azt mutatja magatartásuk is : az előbbi szemtelen, kihívó modort ismét szerény viselettel cseréltek fel, — az erőltetett nevetés, — vagy nyugodt de megelé­gedett arczkifejezésnek engedett, vagy pedig igazi boldog mosolygássá lett. — Inkább egy egyszerű szerény berende­zésű felsőleányiskolában, mint egy menházban vél lenni az ember. De hogy is lehetne az máskép, — hogy ne javulnának még a legrosszabb, megrögzöttebb leányok is, midőn nemtői gyanánt oldaluk mellett vannak az igaz n ő i nek képviselői, a diakonisszák. E lapokban hangsulyoztatott az, hogy igen ezélszerű volna a leányintézetekben tanitónőkűl diakonisszákat alkal­mazni, s valóban a kinek alkalma volt személyesen meg­győződni azon jó hatásról, melylyel a diakonisszák tanítása van, még a legelvetemedettebb teremtményekre is —, az mindenesetre helyeselni fogja ez indítványt. — Inkább példájuk által, keresztyén erkölcsös életökkel, mint tanítás­sal vagy szigorú parancsok által hatnak e téren. Nem emlegetik a boldogtalanoknak bűneik nagyságát, vagy el­vetemedettségüket; hanem inkább leereszkednek hozzájuk, s komoly oktató beszélgetés által munka közben is, nemes­bítik szíveiket, megkedveltetik velők a tevékeny keresztyén erkölcsös életet. Az intézet lelkészének feladata pedig nem annyira az intézet gyermekeinek, mint inkább a diakonisszák tanítása, útba igazítása. De ezen tanitás sem iskolaszerű; a lelkész tanítványaival megbeszéli a módot s eszközöket, melyekkel ilyen vagy olyan magaviseletet tanúsító leánynál, élni kell, a mellett persze nem felejti el őket feladatuk komolyságára, az azzal járó nagy felelősségre, de egyszersmind szolgálatuk áldására is figyelmeztetni, mi által a nemes lelkesedés szent tüzét mindinkább fokozza az amúgy is minden jó és nemes­ért buzgólkodó ifjú szívekben. Kiképeztetésök rendesen 3 évig tart s azután vagy az intézetben maradnak vagy pedig külstatiókban nyernek alkalmazást; a diakonisszák száma az intézeten belül jelenleg 22. A mi az intézet keletkezését illeti, ugy a fejedelem­asszony szíves felvilágosításaiból megtudtam annyit, hogy az intézet mintegy 43 év óta áll fenn s eleinte igen kis térre szorítkozott. Egy nőegyletből („Berliner Frauen verein zur Besserung weiblicher Gefangenen, und in grobe Sünden gefallener Mädchen"), mely a fogolynők meglátogatását és javítását tűzte ki feladatául, fejlődék ki a mai Magdolna­intézet. Az eleinte csak egy bérelt lakásban működő intézet nem sokára saját házzal és kerttel bírt s most is évről évre mindinkább terjeszkedik s nagyobbodik. Mint „anyaház" (Mutterhaus) „Pankow" nevű, Berlinhez közel fekvő faluban „Siloah" fiókintézettel bír, mely két diakonissza vezetése alatt áll, és 20 még nem confirmált 10—16 éves leányt vesz fel. — Az intézet fentartásához szükséges pénzösszeget részint kegyes "adományok útján, részint pedig a leányok keresetéből (az intézet ugyanis meghatározott ár mellett fehérneműk mosását vállalja el), teremtik elő. Az 1884. évi kimutatás szerint befolyt 55,417 mark 58 pf., kiadatott 47,819 mark 35 pf. Igen, de igen megelégedettek voltunk nyert uj tapasz­talatainkkal — de egy dolog mégis igen rosszúl esett, az, hogy midőn a fejedelemasszony vacsora közben a magyar „Magdolnaintézetek" felől kérdezősködött, — be kellett vallanom, hogy nekem olyannak létezéséről nincsen tudomásom. — Abból most vagy azt következtheti, hogy csak nekem nincsen tudomásom róluk, de azért léteznek — vagy. hogy egyáltalán nem léteznek, mert nálunk nincs szükség reájuk! — Hogy melyik következtetése helyesebb, — azt már nem tudom. Binder Jenő. YSGYSSE1 — Évnegyedes előfizetőinket előfizetéseik meg­újítására; a hátralékosokat, kivált még a mult évre is tartozásban levőket hátralékaik törlesz­tésére tisztelettel felhívjuk. Társult előfizetőink kegyeskedjenek az eddigi czímzetet használni. Testvéreink s hitrokonaink szellemi és anyagi buzgó pártfogásába ajánljuk lapunkat. A szerkesztőség. — A Luther-társaságra fizettek: alaphoz : évdíjakhan : Dax György ........ 4 frt. Laszkáry-Tihanyi Borbála . . . . . 2 „ Tihanyi-Rédey Borbála brnő . . . . 4 „ Farkas Gejza ....... 2 „ XIV. kimutatás . 619 frt . 67 kr. 193 „ Vagyonösszeg 619 frt. 67 kr. 205 frt. Ez összeg a társaság javára a takarékpénztárban van elhelyezve. A társaság eszméjét pártoló urakat tiszteidtel kérem : szíveskedjenek megjelölni, hogy adományuk az alaphoz tőkésítve csatoltassék-e, vagy évdij czimén irassék-e javukra. hogy a ki­mutatással való nyugtázás is e szerint szerkesztethessék. — A pápai ág. hitv. ev. egyház évkönyve 1884. évről megjelent Pápán és szerkesztőségünknek beküldetett. — Szerkeszti Gyurátz Ferencz, evang. lelkész. A jöve­delem az evang. nőegylet pénztárát gyarapítja. E szerint : a gyülekezet népessége — összesen 1860 lélek; az 1884. évben született 79 gyermek; egybekelt 23 pár; ur­vacsorával élt 931 lélek, meghalt 70. — Iskolába járt 140 növendék; — az iskolai- és népkönyvtár áll összesen 1024 kötetből. — Érdekes rovat az egyház „emlékkönyve" czimű, hol özvegy Németh Mihályné, szül. Horváth Zsuzsanna asszony mellett, ki a templomba díszes stylszerű oltárt állíttatott, ujabban a szószék fölé szükséges mennyezet készítésére 300 ftot adott s ezenfelül elhalt leánya emlékére 1000 ftos alapítványt tett — a templomépítésre adakozók egész sora közölve van, kik részint készpénzzel, részint nyers anyaggal, fuvarral vagy kézi­munkával járultak a nemes czélhoz. — Az egyház összes bevétele 3214 ft 92 kr., összes kiadása 2571 ft 76 kr., pénztári maradék 643 ft 16 kr., evvel az egyházi alaptőke 5040 ft 91 kr. A n ő e g y 1 et évi forgalma volt 357 ft 36 kr., az egylet jelenlegi alapja 197 ft 66 kr. ; az i s k o 1 a i t a k a­rékpénztár továbbra is fenntartatik. — Gyülekezeti gyámintézet gyűjtése 68 ft 39 kr. A templom-alap 850 ft 50 kr., templomépítési költségek fedezésére fordít­tatott. — A templom építése tartott 1884. márcz. 3-tól s

Next

/
Thumbnails
Contents