Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Zólyomi esperesség

38 seje a hitközség által, utóbbi az országos tanítói nyugdíj­alapból. Tekintve azt, hogy emiitett két tanító nem lévén okleveles, hogy továbbá a magyar nyelv birtokában nem voltak, azt tehát eredménynyel nem is taníthatták, az iskolatanács ezen intézkedését ó'szinte örömmel üdvözöljük. A zólyomi esperesség legkisebb fiókegyháza Králova. Alig számlál 15 házszámot, mindamellett van iskolája. Igaz ugyan, hogy a tanító fizetése ott alig rúg a törvény­szabta minimum egy harmadára, ez daczára annak, a körül­ményekhez képest kielégítő. Az iskola törvényes szervezé­sének biztosítására a kellő intézkedések az esperesség részéről foganatosíttattak. A magyar nyelv valamennyi népiskolában taníttatik, mindamellett ez alkalommal is emeltetett e tekintetben a tanórák száma. Az órarend és az órák száma jelentékeny változáson ment keresztül. A több tanítóval biró népisko­lák tanítói még a múltban oda utasíttattak, hogy a magyar nyelv tanításán kivül a felsőbb osztályokban a történelem, alkotmánytan és a földrajz is magyar nyelven tanítandó. A lefolyt évben is több helyütt emeltettek a tanítói fize­tések és javadalmak, általában örvendetes fejlődésnek indult az esperességben a tanügy, mert iskolák építése, azok javítása, tanszerek beszerzése, tanítói állomások szer­vezése, és a magyar nyelv tanításának méltó versenye élénkítik a zólyomi esperesség tanügyének fejlődését. Ott hol a magyar nyelv tanítása körül még hiány észlelhető, ez inkább az adott viszonyokban rejlik, az illető tanítók hiányos nyelvismereteiben, kik koruknál fogva nem ké­pesek többé a magyar nyelvet elsajátítani. A tanügy iránt érdeklődő közönség s főképen az esperesség jól tudja, hogy a tanügy terén észlelt haladás a főesperes úr buzgóságának, erélyének köszönhető, miért is sietett a mult hóban megejtett esperes választás alkal­mával teljes bizalmának az által kifejezést adni, hogy Mockovcsák Jánost újból és pedig most már egyhangúlag főesperessé választotta. Ezen unisono történt megválasztás különben elégtételnek is tekinthető azok ellenében, kik pánszlávizmussal vádolták ezen, hazafiságában tántorít­hatlan férfiút. E lapok olvasói előtt már ismeretes dolog lesz, hogy f. hó 18-án a fanatikus pánszláv Lacjak Bogyiszlav, mi­csinyei pap a zólyomi főesperest saját hivatalos helyiségé­ben a legdurvább módon megtámadta és pedig azért, mert figyelmeztette, hogy beadványait magyar nyelven fogal­mazza, mint azt az esperesség egyik határozata rendeli. Ezen a maga nemében páratlan eset általános megbotrán­kozást szült. A beszterczebányai ev. egyház, a város, a gymnasium tanári és az elemi iskolák tanítói testülete saját ügyének tekinti az érdemes főesperesen ejtett sérel­met. Lacjak Bogyiszlav ellen a kellő lépések megtétettek, úgy a polgári valamint az egyházi hatóságnál is. Hírlik, hogy a kir. ügyész is hivatalból vizsgálatot indított a merénylő és lázadó ellen. Jellemző, hogy midőn a város, egyház, tanári és tanítói testületek ez alkalomból a fő­esperes úrnál tisztelegtek, hogy a történtek felett sajnála­tukat kifejezzék, mondom midőn az ország több helyéről is részvétnyilatkozatok érkeztek ide, az evang. gymnasium két tanára, nevezetesen Kmetty János és Groszmann Alajos nem volt rábírható, hogy a tanári testülettel egyetemben a főesperes úrnál megjelenjen. Az egyház ennek következ­tében a két tanár úrnak — kik különben is régi idó óta pánszláv bírben állanak — nyomban bizalmatlansági sza­vazatot kézbesített. Lacjak, a midőn látta, hogy a felhők feje fölött össze­tornyosultak, gyáván megfutamodott s lemondását beadta, mely azonban az esperességi felügyelő által nem fogad­tatott el. Ily esetek bizony nem hivatvák az evang. egy­ház tekintélyét emelni, s mi tagadás benne, Lacjak nem áll egyedül, a nagyrőczei gymnasium által elhintett kon­koly most kezdi gyümölcseit hozni. A korponai ág. evang. egyházban a lelkészi állomás Hulluk Mihály elhalálozása folytán üresedésbe jött. Hírlik, hogy az esperességi káplán — ki most mint adminisztrátor működik Korponán — fog ott megválasztatni. A korpo­naiak Kiiment Lajos esperességi káplánban lelkiismeretes buzgó lelkészt nyernének, a város pedig egy őszinte jó hazafit. •' A Luther-társaság eszméje nálunk nem igen hódít. 7* Azon véleményben vagyok, hogy mihelyt oly egyének fog­ják ezen jelentékeny ügyet felkarolni, kik esperességünk élén állanak, úgy itt is sok tagot lehetne a hiányt pótló társaság részére megnyerni. Itt különben most a Luther­árvaház ügye foglalkoztatja az embereket, Ez eszmét a Luther-jubileum alkalmával Mockovcsák János pendítette meg. Ma már az állapítandó árvaházra közel 300 frt áll az esperesség rendelkezésére. Zólyommegye január-hó 25-én. —s. FÓth. — Nagytiszteletű Esperes Úr! — Az alig 300 lelket számláló fóthi ev. gyülekezet, az 1876-ik évben anyásíttatott, tehát fiatal kezdő egy házacska, mely a kez­det nyomasztó nehézségeivel küzd. Kevéssel anyásíttatása előtt építette jelenlegi csinos templomát, olyan áldozatok­kal és buzgalommal, mely ritkítja párját, s mely a refor­máczió hajnalán keletkezett egyházak hitbuzgalmához hasonló. Fájdalom, hogy a már meglevő anyagok, előkészü­letek és megkötött szerződések oly időben kényszeritették megkezdeni az építkezést, amelyhez hasonló kézimunkadija­kat Magyarországon sem azelőtt, sem azóta nem fizettek, értve a nagy pénzügyi „Krach"-ot közvetlenül megelőző időben. Egy kőműves legénynek 2 frt. 80 kr., egy nap­számosnak 1 frt. 50 kr. volt napi díja. — E nem várt körülmény folytán az épülő templom jóval többe került, mint előirányozva volt, s adósságba keveredett a kisded egyház. De ez sem lankasztotta meg a már-már kimerülő hitbuzgóságot, hanem csak fokozta s a hivek újból és újból 80, 50, 25 frt. új kivetésekkel terhelték magokat. E lan­kadatlan kitartás folytán az adóságot annyira redukálták, hogy ma már megfelelő ingatlan értékkel van az fedezve s Isten segélyével s a G. A. egyletnek évek óta élvezett hathatós támogatásával le lesz képes azt törleszteni. — Az egyháznak e küzdelmeiben is gondja volt a lelkiekre s szomjúhozva az ev. igazságait, örömmel fogadta az anyá­sitás tervét, részint hogy a lelkiekben gondozására, részint hogy a küzdelmekben vezetőre tegyen szert s nem riadt vissza a lelkésztanitói hivatal szervezésével járó terhek­től sem. Az anyásitás 1876-ban megtörtént s az új lelkész­tanító Endreffy János megkezdte működését. És amint, egyrészről tapasztaltatott működésének áldása abban, hogy a nálunk megkeresztelt gyermekek száma megkétszerező-

Next

/
Thumbnails
Contents