Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Dobrona

•398 hol örvendetesen tapasztaltuk, hogy Medveczky úr felügyelőnkben bizalmunkkal érdemes férfiút tiszteltünk meg. Ezt a meggyőződést különösen megerősítette bennünk szép székfoglaló beszéde, a melyben kijelentette, hogy Isten nevében a békesség, szeretet és egyetértés jelszavával kezdi meg hivataloskodását közöttünk s egyúttal igérte, hogy fontos felügyelői kötelességeit hiven betölti s erejéhez képest a rá bizott egyház felvirágzásán lelkiismeretesen munkálkodik. Kötelességének sőt jogának vallotta továbbá azt is, miszerint felügyelni őrködni akar nem csak a fölött, hogy úgy az egész egyház, mint annak egyes tagjai az evangyéliomi hitben erősbüljenek, minden jóban gyarapodjanak s hűk legyenek az ősök vérrel szerzett vallásához, az egyházhoz és Krisztus Urunkhoz; de a fölött is, hogy változatlan hűséggel viseltessenek szeretett hazánk s annak alkotmánya, felkent apostoli királya és hatóságai iránt is. Egy szóval kijelentette, miszerint tehetségével kötelességeinek teljesítése és jogainak gyakorlása által oda fog törekedni, hogy a felügyeletére bizott egyház minden tagjának világossága úgy fényljék az emberek előtt, hogy azok látva jó cselekedeteiket, dicsőítsék a mennyei Atyát. Ez beszédének rövid tartalma. A mindenható kisérje áldásával felügyelő urunknak egyházunk érdekében teendő egész munkálkodását s adjon neki a hü munkához erőt és kitartást. — Végül felemlítem még, hogy a felügyelő úr 20 frtnyi ajándékban részesítette egyházi pénztárunkat. Fogadja ezért itt is őszinte köszönetünket. KÜLFÖLD. Az Ev. Alliance évi közgyűlése Kopenhágában. III. Az előbbi tárgygyal szoros összefüggésben dr. Höge Mózes richmondi lelkész, Virginiából az egyesült államokban, egy talpraesett s nagy lelkesedéssel fogadott értekezést rögtönzött az anyának a családban való áldásdús működéséről. Kétségkívül igaz mondja a szóló, hogy az embert nem annyira könyvek mint inkább személyek nevelik. Az emberek sok ismeretet aratnak az irodalom mezején, de tanítójuk-emberek. A jellem személyes érintkezés alapján képződik oly módon, hogy kedély kedélylyel, szív szivvel jön közelebb s bensőbb viszonyba, napról napra adván és fogadván benyomásokat, úgy hogy minden egyes ember szobrászhoz hasonlít, ki 10,000 türelmes ütéssel azoknak jellemét alakítja vésőjével a kikkel közelebb érintkezik, adván nekik oly alakot, melyet ezek esetleg mind végig megtartják. E gyűlésen fejtegetett igazságok között alig van életbe vágóbb s praktikusabb ennél, tekintve annak a családra és az egyházra való alkalmazását. Ennek alapján hangsúlyozza az anyának áldásdús működését a családi körben, ki ott a vallásos életnek legkiválóbb tényezője. Ha e gyűlésnek tiszteletre méltó tagja van, úgy ez csak anya lehet. O kezdi meg a gyermek neveltetését s befolyása a jellem képzésére legtovább tart. Az ima, melyet gyermekével elmondat, a férfihez is illik. Szóló érdekes előadását azzal végzi : mig a családban lesz egyház, lesz egyház az államban, a világon; de ha az eg3

7ház megszűnik létezni a családban, megszűnik egyszersmind az államban, de meg a világon is Mc. Cheyn. dublini lelkész azután „az ima hatalmáról" szólt. Nincs oly egyesítő elem a világon — mondja a szóló — mint az ima. Az egyházat az ima tartja együvé. Kebelén belől különféle irányú theologiai iskolák s egymás ellen küzdő rendszerek létezhetnek; de a közös ima áthidalja ezen köztők tátongó ürt és fényesen bizonyítja egyesítő hatalmát. Kötelességünk — folytatja a szóló — ezen egyesítő imát gyűléseinkben is gyakorolni, mint a jelen gyűlés ezt tényleg teszi. Mi nem imádunk sem episcopális, sem presbyteriális, sem congregationális, sem pedig baptista vagy methodista Istent. Az örökkévalónak trónja előtt minden elnevezési különbségek jelentés nélküliekké lesznek. Nem szabad „schiboleth"-jeinket azzal összeköttetésbe hoznunk, ki mindenek felett s mindenek mellett vagyon. Az ima szárnyain felemelkedve, mélyen magunk alatt hagyjuk azon ködös országot, a hol az elnevezési különbségek uralkodnak s oly szabadabb légkörbe emelkedünk, a hol részben legalább manifestáljuk azon egységet, melyet majdan csak a mennyeknek országában teljesen élvezni reményünk van. A gyűlés reggeli üléseiben a dán nyelv használtatott; az esteli ülésekben az angol nyelven tartott értekezéseket pedig Valii dékán interpretálta, ki e tisztében az egész gyűlés tartama alatt foglalatos volt. Kedden szeptember 2-án reggel Bernstorff gróf elnökölt. Egy hatásos ima után, melyet Vahl dékán mondott, Récolin párizsi lelkész szólt „a vallási viszonyokról Francziaországban." Némelyek 1 millióra, mások 650.000 teszik a franczia protestánsok száma. O nem azt csodálja, hogy Francziaországban a protestantizmus számra nézve oly alantas fokon áll, hanem azt, hogy általában létezik még. Bár hazájában a protestánsok száma csekély, az organizatióban I ez évtized alatt nagy haladást tettek. 1804 csak 150 prot. , lelkész volt Francziaországban, ma 800-ra megy fel a számuk, s tiszta katholikus megyékben az utolsó években egyre keletkeztek prot. gyülekezetek s épültek templomok. A protestantizmus úgy az irodalmi mint kereskedelmi és politikai téren, intelligentiája s kezdeményezési szelleme által, kivívta magának minden egészségesen gondolkodónak respectusát, s ha féltudna emelkedni hivatásának magaslatára, nagy szerepet vihetne az ország sorsának intézésében. Utána Scharling tanár szólt „a theologusoknak tudományos neveltetéséről a skandináv egyetemeken." A három skandináv királyságnak 8 milliónál több lakosa van, melynek többsége az ev. lutheránus egyház híve. Dissenter Dániában 9, Norvégiában 4, Svédországban V/

2 esik 1000 lakosra. — Nézete szerint minden pap kell hogy tudom ánj'os neveltetésben részesüljön, vagy ha a szabály kivételt enged, úgy két osztály állítassék fel — egy része a theologusoknak tudományos, a másik része praktikus irányban neveltessék. Szükségesnek tartja, hogy minden pap az írást eredeti nyelven olvassa; a latint megfelelőleg értse, miután a patristika theologiának legnagyobb része e nyelv tudása nélkül mitsem ér; az egyháztörténelmet alaposau tudja, hogy a dogmatikai diskussiók és vitatkozásokkal szemben kellő álláspontot foglalhasson. A rendszeres theologia, mely magában foglalja az ethikát és bölcsészetet, helyes álláspontot tűznek ki neki az evangyéliom hirdetésénél; a vallásbölcsészet pedig erős fegyvert adnak kezébe időnk vallásellenes tendencziájn ellen.