Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Zólyomi esperesség

37 tyénitése és polgárosítása kiindulhatott. Az elvben világkerülő szerzetesség, így világhódító hatalommá lett és a mit az ó-világtól a zárdák megtagadtak volt, a keresztyéni életet, az új népek közt közrebocsátották. Szeretet a kórházban, munka a zárdában, voltak a nevelésnek hatalmasságai. Akkoriban csodálatra méltó dolgokat mívelt a keresztyén egyház, — menedékhelye lett mindennemű elnyomottaknak és Ínségeseknek. És ezen működése állami törvény által is szabályoztatott; püspöki törvényhatóság alakíttatott s az egyház mentelmi joga el lőn ismerve. A börtönökre való felügyelettel, a foglyokkal való emberséges bánás ellenőrzésével az özvegy nők, árvák és kitett gyermekekről való gondoskodással, a nők és leányok tiszta erkölcsének óvásával az egyház bizatik meg. A rossz bánásmóddal illetett rabszolgákat uraik ellen oltalma alá veszi, a szegény népet adó és lelketlen uzsorások sarczolása ellen óvja. Kiváltja a hadi foglyokat, a szegény telepedőknek helyzetén könnyít. Es az anyagi segély mellé kaptak a szegények még szellemi adományt is. Az alamizsnát legszívesebben osztogatták isteni tisztelet után. A szegény, ki kenyérért jött, hogy éhségét csillapítsa, vagy ruháért, mivel betakarhassa meztelenségét, vagy tanácsért és orvosságért, mivel enyhítse betegségét, — egyúttal hallgatta az Isten igéjét, a vigasztalások ezen forrásából vitt magával vigasztalást és erőt a tűrésre és rem élésre. Hogy akkoriban a népek végkép kétségbe nem estek, azt köszönhették az egyház soha ki nem fáradó szeretetbeli munkásságának. Az ó-világot megmenteni az egyház nem volt képes, de halálos ágya mellett segítőleg és vigasztalólag ténykedett és halálos óráját megdicsőítette esthajnalával oly szeretetnek, a milyent virágjában és teljes pompájában sem ismert soha az ó-világ. Láng Adolf. BELFÖLD. Pozsony, Január 28—30. Br. Prónay Dezső, egyetemes felügyelő úrnak, mint ilyennek első megjelenése egyházunk körében örömnapokat hozott a gyülekezetnek általában, a gyülekezet kebelében létező intézeteknek s egyes tagoknak. Jövetelének tulajdonképi czélja dr. Masznyik Endre, theol. akad. tanár vizsgálata bármily fontos esemény az akadémia és a megvizsgált életére nézve, mondhatni azon közörömben nyerte fényét, melyet magyarhoni egyházunk ezen kiváló vezérférfiának jötte keltett. — 28-án az esteli gyorsvonattal érkező főfelügyelőt háromtagú küldöttség fogadta a vasúti indulóháznál s kisérte szállására a „zöld fa" szállóba. — Itt megjelent az egyház üdvözlő küldöttsége élén érdemekben megaggott felügyelője nagys. Mossóczy Lajos kir. tanácsos úrral, ki meghatottan adott kifejezést egyházunk mély tiszteletének, az ünnepelt iránt, Istentől áldást kért közhasznú életére és működésére s figyelmébe, pártfogásába ajánlotta a gyülekezetet és iskoláit. — A válasz kegyes és biztató melegén fellelkesült küldöttség bemutatás és rövid ideig tartó társalgás után távozott, hogy helyt adjon az akadémiai és lyczeumi tanári testületeknek, melyek illető igazgatóik vezetése mellett tisztelegtek. — 7 órakor még a felső magyarországi közművelődési egyesület küldöttségét is fogadta az egyházi élet körén túl is hazafiúi erényeiért méltán tisztelt férfiú. — S ez jól esett nekünk is, kik első sorban mondhatjuk a magunkénak. — Mások őszinte tisztelete csak fokozhatta a mi örömünket. 29-én d. e. 9-kor főfelügyelőnk a theol. akadémiát látogatta meg. — Az összegyűlt akad. ifjúság nevében Riszdorfer János, harmadéves theolog. üdvözölte a körükben megjelent férfiút, melegen, meghatottan. — A válasz, mely beillett, rövid ugyan, de annál tömörebb programmnak is, hiszszük, mélyen véste úgy a nemes eszmék, mint a nemes férfiú emlékét ifjaink kegyeletes szivébe. — „Erős várunk" és Klein Bernát ^motettejának" művészi szabatossággal s emelkedettséggel az énektanárt Frühicirth Sámuel urat és az ifjúság szorgalmát dicsérő elzengése után a vizsgáló bizottság tagjai a könyvtárterembe mentek. A szükséges alaki előzetes kérdések elintézése után 10 óra tájban kezdődött a tanári vizsgálat. — A vizsgáló szaktanár Vassko Gyula ajánlatára megállapított kérdések, nemcsak beható szakismerettel, szabatos előadással, hanem a kedélynek azon melegével is megoldattak, mely midőn egyrészről tanúságot tesz a tudomány férfiának lelkesültségéről tárgya iránt, másrészt e tanár áldásos hatásának, eredményes működésének biztos zálogául szolgál. — A közmegelégedésnek s mondhatni lelkesült örömnek adott kifejezést elnöklő főfelügyelőnk akkor, midőn dr. Masznyik Endrét, ki a választásakor kimondott feltételnek oly kitűnően megfelelt, a theol. akad. nagybizottság jóváhagyásának fentartása mellett az egyetemes theol. akadémia rendes tanárául jelentette ki. — A jelenlevők azon meggyőz éléssel, hogy a fontos helyre, kellő embert nyert intézetünk az Ur legjobb áldásainak hő kivánataival árasztották el a szép reményekre jogosító férfiút. Délután 2 órakor közebédre gyűltek az egyház előkelőbb tagjai, tisztviselői, hogy vidám körben szabad folyást engedjenek a magas vendég jelenlétén érzett igaz örömüknek. — Palugyay híres konyhája és pinczéje nélkül is; de ennek segélyével még inkább ajkra tolult a szív érzete. Dr. Geduly L. sup. úr köszöntőjét a főfelügyelőre; ennek szép áldomását a pozsonyi gyülekezetre s két elnökére, dr. Samarjay K. szellemes beszédeit; a vizsgáló és vizsgált tanárokat éltető szavakat lelkesült éljenek kisérték. — A fesztelen jó kedv s az emelkedett kedélyhangulat e pillanatai kedves emléke ez együttlétnek. 30-án a délelőttöt a lyczeum s elemi iskoláink meglátogatására szánta főfelügyelőnk ; délután távozott körünkből, — jobban mondva : elutazott, elvivén magával, hisszük, azon tudatot, hogy gyülekezetünk igaz tiszteletének tárgya, még pedig nemcsak a hivatal miatt, melynek viselője, hanem személye miatt, melyben életet nyer a méltóság. — Hogy gyülekezetünk megjelenésének szép emlékét kegyeletesen megőrzi, hogy fokozódott tisztelettel ragaszkodik egyetemes felügyelőjéhez, hogy bensőbbé s teljesebbé lett megjelenésével az egység érzete, azt legjobban fejezi ki a búcsúszó: Hozza öt Isten mielébb s mennél gyakrabban közénk! A zólyomi ág. hitv. evang. esperesség iskolatanacsa f. évi január-hó 10-én tartott ülést, melyen az iskolaügyre vonatkozólag több üdvös intézkedés tétetett. Nevezetesen, a kosainiki tanító fizetése, mely eddig 270 frtnyi összegre rakott, az iskolatanács egyik határozata alapján ^«hi írtra fog emeltetni, említett iskola tanítója pedig utasíttatott, hogy a tanítói eljárás alaposabb elsajátítatása végett a beszterczebányai evang. iskolában hospitáljon, miután a törvényszabta oklevéllel nem bír. A lieszkóczi és dubovói tanítók nyugdíjaztattak, el-