Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Nazarenísmus az ág. h. ev. egyházbrn

•388 a tanító önállóan, szabadon, belátása szerint, ép úgy, miként a pap a bibliát a szószéken. A szakjában jártas tanító nem szorúl mindenben vezető szalagra s ujj mutatás nélkül is megtalálja a helyes tanmenet útját. Az olvasmányokban uralkodó hangulat itt vallásos, meleg, szívhez szóló s azon nemes idealismustól át meg áthatott, mely a földiekben gyökeredzik ugyan, de a mulandókban mindenütt az örökkévalót sejteti s már a gyermeki kedélyt arra buzdítja, hogy tanuljon az oda fel valókra gondot viselni. Krisztusnak és az isteni kegyelemnek allegorikus viszonyítása beszéltetése, szerepeltetése választottjaival s szentjeivel jó hatást ébreszt az olvasóban. A vallás-erkölcsi olvasmányok elején vagy végén alkalmazott sz. írási mondatok helyesen vannak kiszemelve, mert a nyújtott anyagot velősen rekapitulálják, a kristálytisztaságú harmatcseppekhez hasonlítván, melyekben a menny és a föld tükröződik. Kívánatos lett volna, hogy a példabeszédek és közmondások is az egyes olvasmányokba illesztve adattak volna. Következik a természetrajzi rész, mely a 96-dik zsoltárral kezdődik és 36 olvasmányt tartalmaz. Az olvasmányok a természet-, egészség- és gazdaságtan köréből vannak véve, figyelemre méltók bennök az erkölcsi momentumok s azok akár tartalmukat, akár kidolgozási módjukat tekintjük oly választékosak és jellemzetesek, hogy ez alapon a mű gyakorlati hasznavehetősége bizton remélhető. A földrajzi és történelmi olvasmányok, szám szerint 61 kiválóan alkalmasak a honszeretet s hazafiság ébresztésére s ápolására. Az olvasókönyv e két utóbbi részében is vörös fonalként húzódik az evangyéliomi és szentírásban gyökerező s az Úrhoz vezető szellem, úgy annyira, hogy lehet mondani, miszerint összes anyaga, legyen az akár a természetből, akár a történelemből, vagy a földrajzból merítve, arra utal, a ki által mozgunk, élünk és vagyunk, és a kit örök szeretetnek, Atyánknak nevezünk. Nem félünk, hogy a túlzás hibájába esünk, midőn állítjuk, hogy ez a könyv valóban, a szó igaz értelmében evangyéliomi s a felnőttek is haszonnal olvashatják s hogy családaink valódi házi kincstára lehet. A benne követett rendszer, mint már fentebb is megjegyeztük a természetes és tárgyakból önkényt folyó egymásutánság tekintetében itt ott hiányosnak látszik, de az ügyes tanító ezen hiányon könnyen túl teheti magát. Nyelvi kidolgozása a műnek szerencsésen közelíti meg a művelt apa és anya egyszerű, keresetlen, nemesen népies, társalgó, elbeszélő s leiró nyelvét; tájszó nélküli és magyaros. Ep ezért a nem magyar-ajkú iskolák számára is alkalmasnak tartjuk, levén az a nem magyar-ajkú iskolák számára szánt tankönyveknek is főkelléke; hogy azok nyelvi tekintetben szabatosak, világosak, érthetők legyenek. Jó lélekkel ajánljuk e legújabb termékét evang. tanügyi irodalmunknak úgy a lelkész, mint a tanitó uraknak s óhajtjuk, hogy az minél szélesebb körű elterjedésre találjon. Jelen ismertetésünket nem fejezhetjük be a nélkül, hogy a nevelés-tanítás szent ügye nevében mélyen érzett hálánkat s elismerésünket ne nyilvánítsuk a bányakerület s annak minden üdvös eszméiért lángolni tudó elnöksége iránt, a miért arról gondoskodott, hogy evang. iskoláink valahára feltalálhassák a biztos iránytűt, a melynek útmutatása mellett nem téveszthetik el a mennyországba vezető ösvényt. A magyar paed, irodalom története bizonnyal kegyelettel fogja emlegetni a dicső kezdeményezők neveit s emlegesse is századokról századokra. i— II. Nagytiszteletü Szerkesztő Úr! — Becses lapja f. évi 27. számában közölt közleményemet ezen szavakkal fejeztem be: „Nagyon óhajtandó — s tankönyveinek fontos ügyének nagy hasznára volna, ha fenti soraim folytán felmerült kérdésekre határozott, őszinte sat. választ kapnánk." Azon hiszemben, hogy tankönyveink ügye az illetők előtt is fontos, vártam a válaszra, de hiába, mert az nem jött, hanem a helyett megjelent a már többször említett könyv. Miután én e könyvet még megjelenése előtt elitéltem, a midőn azt mondtam, hogy az a kitűzött czélnak nem fog megfelelni : kötelességemnek tartom azt, Nagytiszteletüséged kegyes engedelmével, az ezen lap t. olvasóinak részemről is bemutatni. Azért mondom, hogy részemről is, mert tudom, hogy sokan fognak azzal foglalkozni. Igen, fognak vele foglalkozni, de nem azért — s ezt jó lesz a t. szerző uraknak tudomásul venni, — mintha megérdemelné a vele való foglalkozást, hanem csak is az érdekében hozott kerületi határozatért. A bemutatásnál én sem terjeszkedem ki a szokásos részletezésre. Soraimnak leginkább az a czélja, hogy kimutassam, mennyire lett igazolva ama nyilatkozatom, hogy „a hirdetett pályázatra beérkezendő mű nem fog megfelelni a kitűzött czélnak. Mielőtt azonban tárgyamra térnék, szükségesnek tartom az ezen könyv megjelenésének előzményeit rövideden elmondani. A hirdetett pályázatra beérkezett összesen négy mű, melyek közül a bizottság jegyzőkönyve szerint egy sem bír absolut becscsel s ez oknál fogva a bizottságban olyan indítvány is tétetett, hogy új pályázat hirdettessék. Ezen, a tankönyveink ügyét illető helyes indítvány elvetése után, a bizottság — daczára a már kimondott valamennyi művet elitélő határozatának, a műveket újból bírálat alá vette s azok közül kettőt választott ki, és pedig : a szóban levőt, mint aránylag a legjobbat és egy másikat, melyet a bizottság leginkább véleményez ajánlhatónak. A bizottság ezen osztályozása szerint tehát az első aránylag a legjobb, de azért nem ajánlható; még a másik nem jó, de leginkább ajánlható. S mi történt? A szerencsés véletlen úgy hozta, hogy a bizottság a pályadíjat mégis a nem ajánlhatónak javasolta oda ítélni oly feltétel alatt, ha a szerző munkáját a vele közlendő utasítások alapján 15 nap alatt gondosan kijavítandja, újra átdolgozza. A közgyűlés pedig a javaslatot elfogadta s a szerint határozott. Ez a megjelent könyvnek rövid története, mely az ez ügyre vonatkozó jegyzőkönyvek rövid kivonata (lásd a bányai kerület 1884. évi j.-k. 18. p.). . . A kerület által hirdetett pályázat megjelenésekor bátor voltam azon szerény nézetemet kifejezni, hogy az ezen pályázati feltételeknek teljesen megfelelő s pályadíjnyertes mű a kitűzött czélnak nem felelhet meg, mert az oly olvasókönyvvel fokozatosan és sikeresen haladni nem lehet, melynek szerzője nem tudja, hogy az azt használandó tanulók mennyire haladtak a II-dik osztályban sat. Hiszen az ilyen könyv szerkesztése és használata hasonló a szilárd alapnélküli házépítéshez. A pályadíjnyertes mű szerzői (mert ketten vannak) mégis vállalkoztak ilyen munkára, midőn könyvüket szerkeztették, pedig jó lett volna Krisztus Urunk ama sza-