Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Nazarenísmus az ág. h. ev. egyházbrn

•389 vait figyelembe venniök, hogy minden bölcs ember kősziklára építi a házát. Ők ezzel ellenkezőleg cselekedtek s így állításomat teljesen igazolták. — Munkájuk minden alap- és rendszer nélküli. (Nem lehet abban feltalálni azon fonalat, mely szerint haladva a gyermek értelme fokozatosan fejlesztetnék). Úgy látszik, hogy a szerzőknek könyvük szerkesztésénél nem is volt előre megállapított tervök. Mert ha lett volna, akkor nem vállalkoznak oly képtelenségre, hogy könyvüket a kapott utasítás szerint, oly rövid határidő alatt kijavítják s hogy egy előre megalapított, átgondolt s átérzett tervezetszerint írt munkába, egy más tervezetszerinti részt 15 nap alatt beillesszenek. De nemcsak hogy előre megállapított terv nélkül dolgoztak, sőt tanterv nélkül is. Nem nézték azt, hogy mi a III. és IV-dik osztály tananyaga, hanem összeszedve az olvasmányokat, nem törődve azzal, hogy az illető olvasmány a III. vagy a Vl-dik osztálynak való dolgokat foglal magában, egymásután adják, hogy a kívánt mennyiség meglegyen. Azon általános oktatási elvre pedig, hogy ismeretesről megyünk az ismeretlenre, közelről a távolra s részletesről az általánosra, erre mondom, nem is gondoltak. így könyvük nem egyéb, mint a gyermek értelmi körét meghaladó — s az illető osztályokból a tanterv által is kizárt dolgokat tárgyaló olvasmányok zagyvaléka, melyeket holmi elavult könyvekből minden átdolgozás nélkül összeböngésztek azon czélból, hogy azokból a szegény gyermek a mai kor követelményeinek megfelelő ismereteket merítsen. De nézzük azt közelebbről. A könyv czíme : „Olvasókönyv" ág. hitv. elemi népiskola III. és IV. osztályai számára. Szerkesztették Németh Lajos és Linder Károly. — Czélja pedig, a bányai egyházkerület 1883. évi közgyűlése jegyzőkönyvének 8-dik pontja szerint az volna, hogy abból a nemmagyarajku növendékek a magyar nyelvet a legczélszerűbb rnódon elsajátítsák. Miután a szerzők e könyvet III. és IV. osztály számára írták: így meg kelletett volna jelölniök, hogy könyvük mely részét szánták a Ill-dik, és melyiket a IV-dik osztálynak? Két osztály számára írtak könyvet s az illető osztályok tananyagát ki nem jelölik abban! Talán magok sem voltak tisztába azzal, hogy a zagyvalékból tulajdonkép mi is való a Ill-dik, és mi a IV-dik osztálynak? Vagy a bíráló bizottság nem adott nekik e tekintetben utasítást, önállóan pedig nem mertek eljárni, nehogy a javítandó munkájokért is oda itélt díjat elszalaszszák?! Osztályok szerinti felosztás helyett a szerzők könyvüket a pályázati hirdetésben előforduló pontoknak megfelelőleg 3 csoportra osztották, u. m. 1) a vallás-erkölcsi élet; 2) a természet-, egészség- és gazdaságtan, s 3) a földrajz, történelem és alkotmánytan köréből vett csoportra. Ők a feltételeknek szó szerint akartak megfelelni. Megfeleltek volna azoknak úgy is, ha e csoportokat egymásközött szépen elvegyítik. A szerzők könyvükben a pályázati hirdetés azon követelményének is szó szerint akartak megfelelni, hogy felekezetünk érdekeire súly fektetendő. Tehát kapják magokat s könyvük elején közölnek pár imát egész szárazon s azután könyvük felét tele spékelik az általok vallás-erkölcsi élet köréből venni vélt olvasmányokkal. Ezen eljárásokból nagyon is kirí az, hogy ők nem annyira a felekezetünk érdekeit, — mint a magukét, hogy t. i. a feltételeknek megfeleljenek, tekintették. Mert különben az imákat nem oly szárazon és czélszerűtlenűl közlik, hanem egyes olvasmányok után adják az oda vágó imát, hogy így a gyermek a tanult imát, hasonló esetekben maga is tudja alkalmazni. Ha felekezetünk érdekéi lebegtek volna szemeik előtt, akkor az illető olvasmányokat úgy állították volna össze, hogy azokból a gyermek valóban vallás-erkölcsös életet tanuljon. Mig így megtanul azokból minden mást, csak erkölcsös életet nem. Ha mi a gyermek előtt csupán engedetlenség-, csalás-, rablás- s gyilkosságról beszélünk: hogyan tanulhatja meg az erkölcsös életet? Már pedig a szerzők ily módon tanítják az erkölcsi életet. Ennek bebizonyításául csak pár példát idézek könyvükből. Monda Ábrahámról czimű olvasmányból megtanulja a gyermek, hogyan gúnyolja ki atyját, gyalázza meg atyja isteneit s hogyan kell egy 16 éves gyermeknek feljebbvalójával — a királylyal — feleselni és neki az engedelmességet megtagadni. Egy lapot fordítva, ott van a bűnbeesés története. Azután következik a Jeruzsálemből Jerikóba menő ember megrablása, Iskariotes Júdás gyermekkora és árulása, Izsák megáldoztatása, Jézus halála sat. Csupa bűn, s erkölcsösséget tartalmazó olvasmányok sehol. — Ha ők felekezetünk érdekeire csakugyan súlyt akarnak fektetni, akkor szemök előtt tartják, hogy „minden tantárgyak közt a vallás legkevésbé az emlékezet tárgya s ha már a más tantárgyaknál sem szabad általános vagy elvont tételekből kiindulni: akkor a vallásnál még kevésbé szabad azt tenni" és akkor az imák után közölt tízparancsolat, apostoli hitvallás és az azután következő olvasmányok összeállításánál a szerint járnak el. Vagy talán erre nem is gondoltak?! A természet-, egészség- és gazdaságtan köréből vett olvasmányok is ilyformán vannak összeállítva s ott is a gyermek vajmi kevés tanulságosat találna, ha értené. — A harmadik csoport, t. i. a földrajz, történelem és alkotmánytan köréből vett csoport még az elsőnél is szerencsétlenebb. Mig ott a szerzők elvont fogalmakkal kínozzák a gyermeket, itt már valótlan dolgokat is közölnek. Erre nézve csak egy példát hozok fel. Magyarországot így ismertetik : „Magyarország a következő részekből áll: Magyarország, Horvát- és Tótország, a magyar tengerpart, Dalmáczia, Erdélyország és Határőrvidék." Starcsevics hol vagy! ? Ezt hihetőleg a kis tükörből írták ki! A pályázati hirdetésben az is áll, hogy a szerkesztendő műben figyelem fordítandó arra is, miszerint a gyermekekben a haza iránti szeretet is fejlesztessék. A szerzők ennek is megfeleltek, csakhogy nem oly bőkezűen, mint a Magyarország ismertetésénél tették. Megfeleltek pedig úgy, hogy a magyarokat mint rablókat állítják a gyermek elé; de követésre méltó például egy alakot és esetet sem (talán feledékenységből?) hoznak fel, mely valóban a haza iránti szeretetet fejlesztené. A könyv magyarságáról, az abban előforduló mondattan- s nyiltani hibákról nem szólok, mert nem volt szándékom részletekbe bocsátkozni. Csak még néhány idézetet azon czélból, hogy a t. olvasók is lássák, milyen stílusban van írva azon könyv, mely a nemmagyarajku III. és IV. osztályú gyermekek számára Íratott, hogy abból azok a magyar nyelvet a legczélszerűbben elsajátítsák. így írnak ők: „Az egyházi év a szellemi nap, a Jézus Krisztus szerint van berendezve"; továbbá: „s a téli némaság után meg! zendül a madárdal s fényes pompában ragyog a természet";