Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Felső-micsinyei ügy

•379 E tekintetben tehát a felekezet egészen az anabaptizmus álláspontján áll. A gyermekeket az Ur félelmében szeretettel, intve a jóra, kell nevelni s ha elérték korukat s alkalmasak a Krisztus követésre, akkor meglehet keresztelni. A gyermek-keresztség nem igaz, mivel senki a megkereszteltek közül keresztelésére nem emlékszik. A szent gyülekezetbe, a hívők seregébe csak az léphet be, aki megbánta bűneit, megtért, hisz és az Urat követni akarja, aki a szt. lélek különös kegyadománya következtében újjászületett. A tényleg már ujjászülöttek s megkereszteltek a szt. lélek különös behatása alatt állanak s mint ilyenek a tökéletesség különféle fokára vezéreltetnek. Azok kik a gyülekezetbe felvétettek szigorú fegyelem, a vének fegyelme alatt állanak. Még a gyülekezetbe lépés előtt jóvá kell tenni, amennyire lehet a régi bűnt, tehát a megbántott egyéntől bocsánatot kell kérni, a lopott tárgyat meg kell téríteni. A gyülekezetbe lépés után, a mennyit csak lehet, köteles a hivő vagyonából a szegényeknek, szűkölködőknek adni; mert hisz nem emlékezhetik mindarra a rosszra, melyet a sötétségben elkövetett! A hit nem egyéb, mint Krisztus követése és az ő keresztjének viselése, mely főleg a test cselekedeteinek a szt. lélekkel való megölésében áll. Eskü, valamint a fegyverviselés tiltva van. A hatóságnak engedelmeskedni kell; de csak annyiban, amennyiben annak rendelkezése nem ütközik Isten törvényébe, mely utóbbi esetben inkább kell engedni Istennek, mint az embereknek. Minden dogmatikus kitételt kerülnek. A szentírás feltétlen tekintélyű.*) Nagy súlyt fektetnek a hegyi beszédre, Krisztus urunk hasonlataira, Pál leveleire s különösen a jelenések könyvére, mely utóbbi a mystikus s rajongó léleknek bő táplálékot nyújt. A pokol és mennyország, az üdv és elkárhozás tana egészen középkori formájában van meg. Oly annyira fanaVégy fel frigyedbe s engedd nékem Népedhez csatlakozni. Es ha megáldasz nagy kegyelmeddel Parancsodnak engedek, Minden szégyent szenvedek. — Fogadom, hogy igédet hirdetem Azoknak, kik nem hisznek; Haragoddal őket fenyegetem, Ha tovább is vétkeznek. Fogadom, hogy víz alá temetve fagyom vétkemet és felébredve, Uj életben járok én Szent kegyelmed ösvényén. Fogadom, hogy újjászületésem Engem szövetségben lát Veled Uram! és szenvedésem Jobban fűzhet csak hozzád! De Uram, én bármit vigyek végre. Bármit szenvedjek, légy segítségre U°gy téged imádjalak Üdvözítőm, s áldjalak! . *) A szentírás feltétlen tekintélyének hangoztatása mellett, mily önkényűleg s ügyesen magyarázzák az írást tanúsága ennek a következő: Ha vitatkozva velük a „hitetlenek" s tagadva azt. hogy Krisztus minden földi örömöt megtiltott volna, a kánai menyegzőre hivatkoznak, melyen az Ur részt vett; ezen ellenvetésre azzal válaszolnak, hogy igen az Ur részt vett a kánai menyegzőn, de nem oly czélból, hogy ott mulasson, hanem, hogy csudát míveljen. i tikusok e tekintetben, hogy nem riadnak vissza azon gondolattól sem, hogy szüleik, kik meghaltak s a nazarenizmus hívei nem voltak, a pokol tüzében vannak. A szellemhit olyannyira el van terjedve a felekezetben, hogy minden cselekvés a jó és rosz szellemre vitetik vissza.*) Lelkészre a felekezetnek szüksége nincs, hanem csak is tanítóra, aki maga keresve kenyerét, ingyen hirdesse az igét. Tudományos kiképeztetésre szükségök nincs, mivel aki Istent szereti, az kitaníttatik általa. Ajándékot elfogadhat a tanító, s e tekintetben különösen nagyobb gyülekezeteikben elhalmoztatnak ajándékokkal. Gyülekezeti életükben feltétlenül kötelesek segíteni a szűkölködőt. Tűzvész s árvíz alkalmával a hatóság felszólítása nélkül is testületileg részt vesznek a mentés munkájában. A betegeket látogatják s a beteg szobájában imádkoznak érette; de emellett az orvos segélyét meg nem vetik. A bűnöst kötelesek feljelenteni s érette imádkoznak kivetve reá előbb a büntetést. A hitetlenek közül azokat, kik valami törvényellenes cselekményt követtek el, a hatóság megkeresése nélkül is, kötelesek a bíróságnak jelenteni. A babonának hatalma közöttük nincs, miben bizonyára felette állanak ev. népünknek, mely formálisan el van lepve a babonával. Istentiszteleti helyük rendesen egy egyszerű szobából áll, melyet rendkívül tisztán tartanak. A „tanító" vagy pedig egy a tökéletesek közül vezeti az istentiszteletet. Énekeiket négy hangon éneklik s dallamaik részint tőlünk átvettek, részint az angol énekek mintájára szerkesztvék. A szt. irás magyarázata egyszerű s rendesen csakis a hasonló helyek felsorolásában áll. A csendes ima szintén szokásos s ilyenkor a hívek térdre borulva sírnak s ezzel záródik az istentisztelet. A közös ima, ha látogatók is vannak az istentiszteleten, azokra is vonatkozik, amit, lévén többnyire szabadon elmondott imák, igen ügyesen tudnak alkalmazni. Nem egy nazarenus a nazarenizmusra térésének okáúl az ott hallott imát adja. Röviden adtam itt a nazarenizmus tanát. Igyekeztem hűen, minden elferdítés nélkül adni azt. Lehet, hogy az előadás sokszor hiányos; — más forrás itt nincs, mint a személyes tapasztalat; azon felül az egyes nazarenus gyülekezetekben kisebb eltérések vannak. BELFÖLD, Válasz az „Evang. egyház és iskola" 43. számában foglalt „a micsinyei lelkészlidydtes sorsa* czimű közlésre. Az ember gyarló. Egyéni felfogása, érdeke, véralkatánál fogva különböző színüvegen át szemléli a tényeket. A tények egyéniségéhez képest majd a valószínűség, majd a ferdítés látszatát viselik. Az igazság felderítése, eszmeharczot provokál; ennek közegéül szolgál a sajtó és csak ha ennek szolgálatában áll — áll egyszersmind magasztos feladatának magaslatán. — De ha valaki azt hinné, hogy *) Hogy a szellemhit mily lelkiismeret-altatásra szolgál, álljon °itt a következő eset: Egy nazarenus örökségi pert indított hitetlen rokonai ellen s midőn szemére vetették, hogy mint folyamodhatott ő. a hivő, e világ hitetlen hivatalnokához N. N. ügyvédhez? azt felelte, hogy N. X ügyvéd urat megszállotta a szent szellem, hogy az ő igaz ügyét védelmezze.