Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Luther társaság

Második évfolyam. 46. szám. Pozsony, 1884. évi november 15. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA k Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — , negyedévre . I „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Hirdetés ára: Négyhasábos peiit sorként Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő : Bélvegdij : külön 30 kr. TRSZTYÉNSZZY E E ~FL E KI C Z. . J Tartalom: Üdvözöljük a Luther-társaságot! (Farkas Gejza.) — Nazarenizmus az ágost. hitv. ev. egyházban. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. Üdvözöljük a Luther-társaságot! A nagy vizek tükre sima olykor és csendes, lapjáról kedvtelve szemlélhetjük képünket, a napsugarak rálövelnek a sima lapra és szétfutnak rajta. Nagyszerű a gondvise­lés keze ez alkotásában is. De ez a csend és a nyugalom nem természete az élő víznek; mert él, természete a moz­gás. — ; Csak egy sirály szárnycsattanása, vagy egy szellő suhanása, — egy elejtett kő — elég alkalom, hogy a vizek mozdulatlan tömegét mozgásba hozza, — életet adjon annak a mi látszólag holt. A szellő, — melyből mind erősebben fejlődő szél keletkezik, — mindinkább felserkenti a tündér­világ erőit: a hullámok hömpölyögve mossák a víz partjait, s hatalmas lengéssel viszik a felvett tárgyat hátukon, de recsegve törik össze a járművet, mely elég vakmerő irá­nyuknak ellenszegülnie . . . Megeredt a szellő, meg a szél zúgása látszólag szu­nyadó tükörén egyházunknak, Luther szelleme surrant el a tenger felett, kőnél keményebb, — érez jelleme és aka­rata hullámokat ver a felszínen. — Minden ujabb tömörü­lése az erőknek egy egy ilyen hullám, mely hatalmasabb vagy gyöngébb lökéseivel segiti a révparthoz juttatni egy­házi életünk hajóját. — A nagy férfiú hite és kitartása a szikla, melyen épült várát a Sionnak hiába ostromolják — a pokol kapui som döntendik meg soha! — De bár erős a szikla fal, sohasem feleslegesek a védmüvek, ezek eszköz­lésére tömörül a bátrak kicsiny serege, — a kis csapat, melynek „Luther-társaság" lesz neve. Teljes szívből fakadt áldásunk rája s — Üdvözöljük a Luther-társaságot! A protestantismus elve — igenis — a szabadság is! Hisz a lelkiismeret szabadsága érdekében küzdötte Luther a legelkeseredettebb, de egyszersmind a legédesebb gyü­mölcsöket termő barezokat! Ez az a fa, melynek árnyéká­ban a seeretet ibolyája tenvész. De szabadság, felvilágoso­dás nélkül, üres hang és puszta szó csak, legfeljebb taka­rója akár a testi, akár a lelki rabság sötét színének. — Azért Luther felette nagy súlyt fektetett a mivelődésre. A nevelés és oktatás folytonosan szorgos gondját képezték s a hol tehette — soh'sem szalasztotta el az alkalmat, hogy tudományosan képzett erőket nyerjen meg, egy egy népiskola tanítójának. Az irodalomnak — tudományos szint úgy mint a népies irodalomnak felkarolása és oly szerencsés kézzel való iizése vala a leghatalmasabb fegyver, melylyel Róma, mohette bástyáit halomra döntögette. Es a „Luther-társaság" közvetlenül nyomán halad a reformátornak, midőn czéljáúl az irodalom felkarolását tűzte ki, — nagyon természetes, hogy itt csak vallásos irodalom­ról lehet szó. A czél azonban nem egészen az az irányú, a milyen Luthernél volt. Megváltoztak az idők. Akkor nagyobb szükség volt a támadásra, rombolásra, — most nagyobb a szükség az épitésre. És ez hangoztatva van a „Luther­társaság" feladatában. A czél szent, — az eszköz jól vagyon választva. Üdvözöljük a Luther-társaságot! Vannak, s hogy ne lennének, kik bizalmatlanul néz­nek a „Luther - társaság 1' jövője felé Kétségek merülnek fel egy és más tekintetben, a dermedtség jelei — melyeket még el nem iizött a nagy szellem éltető szózata. A sereg — nem csoda — nem sereg, csak csapat még — egy maroknyi; de ha bátor és kitartó, mi tar­taná vissza a diadal megvívásától? Ilyen a sorsa minden uj eszmének, ezt tükrözteti vissza Luther élettörténete. Nem kevesen — .egymaga volt csak — s ezredekre szóló vívmányok áldják az Istent nevének említése mellett. A mi hitünk meggyőzi a világot! S ha győz annál nagyobb az érdéin — mennél keveseb­ben szerezték azt meg. Ha bukik? Annál kevesebbre esik vissza a szégyen. De ez a bukás szégyenletes nem lesz, már a szándék olyan, hogy tiszteletet .parancsol, s az igye­kezetet, ha más eredmény nem kiséri — övé lesz az elis­merés. A kis kezdet nem von le a „Luther-társaság" érde­méből semmit, s minél nehezebb a kezdet, annál nagyobb a szükség a bizalomra, és ez a bizalom ugy látszik nem hiányzik a Luther - társaságban — s ezért üdvözöljük a

Next

/
Thumbnails
Contents