Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Pozsony-Szt.-György

368 fölavatott keresztény templom? u — Hármas feleletre tagolt beszédjében e kérdést ugy oldja meg: A keresztény tem­plom 1. Az igazság hirdetője. 2. A vigasztalás kútfeje. 3. Az Isten dicsőítésének helye. — A beszéd azért volt oly nagyon szép, mert bár mintegy mozaikszerűen rakta össze, — mi nem könnyű mestersége a szónoklat titkainak, — mégis nem a tartalom összetartozandóságának rovására cselekedte ezt. Igazságai mindenütt közigazságok. Állításai, indokolás nélkül is nyomósak. A hirdetett evangyéliomban a lelket emelő, a szívet tisztító életvizét láttuk lelkébó'l fölbuzogni. — Legisleggyönyörűbb volt beszédének második része: a templom a vigasztalás kútfeje. — Még igy nem láttam a bölcsőből kilépő szenvedő embert a koporsóba téröig az életem átvezetve, amint útba ejti a templomot. A beszéd meg is tette a maga alkalmi hatását. Szeretém, hogy sokan voltanak „mindennemű tartományokból, Rómából való jövevények mind zsidók mind proselitusok." Bár hosszú volt a beszéd, nem volt fárasztó, de kellemes, mint a cseppegő méz. Mint másutt, ugy itt is volt még : keresztelő, egyház ­kelő, eskető, mindegyik új meg új beszéddel bevezetve. — A keresztelést Horváth Dezső veszprémi fiatal paptársunk; az egyházkelést Borbély Sándor dabronyi; az esketést Kalmár Pál kertai lelkészek végezték. — Mindegyiknek a beszédje, ha külön, nem ennyi beszéd halmazában adják elő, correctségek, ünnepélyességek, formai és tartalmi szépségeknél fogva sok szívet megnyer. De ennyi beszéd után elmúlik, bádgyad az érdekeltség; a legszebbnek hatása is ugy a kíváncsi közönség, mennyivel inkább egy városi vegyes gyülekezet értelmiségére semmivé lesz. Azért megkoczkáz­tatom: Jövőre a templom fölavatási szertartást legfölebb 2—3 beszédre óhajtanám reducálandónak, sok az 5—6 egy­házi beszéd, bár a szertartások más más mezején mozognak is. Ez elvesz az Isten igéjének a maga mélysége és magas­ságából. Már pedig mi azt akarjuk, hogy egyházi szertar­tásunk központja, a beszéd soha se vessze el a maga nym­busát. A vegyes chorus kitűnően fejtette meg feladatát. Bognár Endre. Pozsony-Szt.-Györgyön egy gyermek-óvó intézet föl­állítása czéloztatik —; a magában véve szép czél elérésére megteszi a magáét a város, annak közönsége, a közmivelő­dési egyesület és talán majd a magas kormány is. A dolog már is addig érlelődött, hogy az intézet megnyitása november 1-jére lett megalapítva. — Volna már alkalmatos helyiség is, csak óvónő hiányzott mind­eddig. — A kiirt pályázatra mai napon Dr. Rimély . apát és Ngys. Róth József pozsonymegyei tanfelügyelő úr részé­ről ajánló iratokkal ellátva jelentkezett a helybeli közmive­lődési fiók egyesület elnökénél a piarista tanár Linder Róbert úrnál, egy evang. okleveles óvónő. — Jó volna minden, — hanem — szégyenünkre kell megvallani — az evang. vallású pozsonymegyei tanfelügyelő úr Ngys. Róth József irja : működött már az illető ilyen minőségben eredménynyel, hanem — ipsissima verba — „csak az a bökkenő, hogy evangélikus 1­1!! Hát kérdem a tanfelügyelő urat — ha óvóintézet állíttatik és ez a város, annak közönsége, a ministerium és a közmivelődési egyesület részéről segélyeztetik — kath., evang. vagy zsidó-e az? Avagy, ha a közmivelődési egyesület — (azt hiszem mint annak a tagja beszél a tanfelügyelő úr) támogatja a mi életbe léptetendő intézetünket — azért támogatja-e mert ez kath. lesz — vagy legyen? Vagy maga az egyesület kath. tendencziákat válasz­tott-e czimeréül? Minek legyünk akkor tagjai mi protestánsok? És végre a tanfelügyelő úr bökkenőnek tartja az evang. vallást ott, a hol Dr. Rimély apát úr a vallásban nem lát aka­dályt. Bökkenő a tanfelügyelő úr szemében az evang. vallás egy oly óvónőnél a ki különben minden igényeknek meg­felel, és a ki oly városban volna alkalmazandó, a hol nem felekezeti hanem magyar szellemben kellene működnie. — Oly városban — és most a helyi viszonyok alapján szólok — melyben a közmivelődési egyesület tagjainak száma igen nagy részben protestáns, melynek lakossága számra nem de műveltségre föléri a más felekezetüeket. Szt.-György 1884. október 27-én. Schönwiszner Kálmán, evangelikus lelkész. VEGYESEK. — Sürgős kérelem. E folyó negyedik évnegyedben is tisztelettel kérjük lapunk olvasóit: szíveskedjenek a hátrál éko­SOk tartozásaikat lefizetni s mindnyájan a vállalatot szellemi és anyagi támogatásukban részesíteni. Uj megrendelést vagy előfizetést szívesen fogadunk s a kifejezett kívánságnak készséggel megfelelni, kedves kötelességünk­nek tartjuk. — Mindazon urak, kik a „Luther-társaság" eszméjét pártolják s érdekeit előmozdítani készek, tisztelettel kéretnek: szíveskedjenek e czélra szánt akár tagsági díjaikat akár pár­tolási illetékeit e lapok szerkesztőségéhez beküldeni; mink köte­lességünknek ismerjük a bevételekről nyilvánosan számolni s a gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodni. Az összeg beküldésénél szíveskedjenek megjelölni, hogy az adomány az alaphoz tökesitve csatoltassék-e vagy évdíj czímén irassék-e javukra, hogy a kimutatás is e szerint szerkesztet­hessék. — Folyó októberhó 25-én és 26-án ritka ünnepélyek folytak le a budapesti evang. reformált egyház templomá­ban. — Török Pál áldott emlékezetét ünnepelték 25-én, midőn a fényes gyülekezet előtt Szász Károly ékesen szóló ajakkal rajzolta pótolhatlan elődének jellemét, munkáságát. Szász Károly 26-án igtattatott be püspöki hivatalába Papp Károly lelkésztársa szónoklata után Révész Bálint püspök avató beszédével s az esperesi kar tagjainak üdvkivána­taival. A beigtatott püspöknek beszéde emelkedett hitvallás volt. — A testvéregyház e magasztos ünnepélyein evang. egyházunkat képviselték: mélt. br. Prónay Dezső egyet, fel­ügyelő, Fabinyi Teofil, Sárkány József, Moravcsik Mihály, Sárkány Sámuel, Györy Vilmos, Schranz János, Böhm Károly, Falvay Antal stb. Pályázat. FÓthra (Pest mellett) képezdevégzett ev. s. tanitó kerestetik. Javadalom: Élelmezés a lelkésznél, havi 10 frt., külön szoba fűtéssel. Az állomás azonnal elfoglalandó. Jelentkezni Kemény Ödön lelkésznél. NYOMATTA WIGAND F. K. l'OZSONTBAN.

Next

/
Thumbnails
Contents