Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Pápai evang. templom felavatása

ködő Schmidt György, mint a honti esperesség történetének irója ismeretes. Szerencsés kezíí alkotó. Működése több helyén, mint Lissón és Prandorfon több díszes egyházi épületet emeltetett s ebbeli munkásságát koronázza a le­folyt évben több mint 12,000 frt költséggel stylszerűen épült szép egyház-maróthi templom. Segítse az Ur to­vábbra is ezen munkását! A beható vizsgálat általán megörvendeztető ered­ménye — s a templomi lelki épités s épülés után követ­kezett a vidék legkiválóbbjainak részvétele mellett, a kik tehetségeiket s állásuk előnyeit az egyház s haza közjavá­nak előmozdítására szives készséggel fordítják, — nagys. Zmeskall Zsigmond felügyelő úri házánál a gazdag, szellemi­leg fűszerezett áldomás. Méltó befejezője a többinek. — Bár volna minden egyháznak ilyen felügyelője, a ki ev. értelemben beválik egyszersmind mint kegy- és védúr. — A jelen érdekhajhász irányzatával, úgy látszik, kevésbé alkalmas ilyszerű az eszményi javakért lelkesülni s áldozni tudó nemes jellemeket nevelni. Szeptember 26-án engedve az esperességi felügyelő nagys. Seulberg Imre úr meghívásának, általment a főt. úr csekély számra leolvadt kiséretével Szádra. hogy szívesen látott vendége legyen azon jószágon, melynek parkja messze vidéken ritkítja párját s fényesen tanúskodik a tulajdonos tinóm érzékéről s nemes Ízléséről a növényvilág válogatott szépeinek csoportosításában. — A különféle földrészek és zónák, akár szinpompája akár az alak sajátszerűsége által leginkább megragadó példányait találni itt a megfelelő viszonyok között. Bizonynyal szép passió s sok igaz van abban, a mit a nemzet egyik főbüszkesége a „virág sze­retetéről" elmond. Még az nap visszatérve, szept. 27. a reggeli órákban szívélyes s azért is nem sok szavú búcsú után, távozott az. a ki az Ur nevében jött, az Ur óvó s megtartó kegyel­mébe ajánlva, áldáskivánatainak sokszoros visszhangja mel­lett. — Legyen kedves előtte ezen egyházlátogatási út­jának emléke, a inint mindenhol szívesen megemlékeznek ezen tőpásztori eljárásáról, — átadva ezen ténykedésének em­lékét az utódoknak. — Ev. népünk szereti főpásztorának megjelenését a maga körében s azon vágy, hogy a látoga­tásnál a behatóbban s szigorúan vizsgáló szem előtt is megáll hasson, maradandó alkotásokra készti, melyek fennen hirdetik, hogy még él az utódokban az elődök ev. szelleme s hogy nem szégyenlik a Krisztus evangyéliomát, hanem oly erőnek tudják, érzik azt, mely meggyőzi a világot ! — Kételkedem ugyan benne, ha váljon ilyen áldásosnak bizonyulna-e a püspöki látogatás, hogyha az kerületi utasí­tásaink értelmében minden tiz évben ismételtetnék ! ? I)e hogy mint jótékony és áldásos hatású intézmény fentar­tandó, ahhoz ugyan semmi kétség nem fér s méltán csu­dálkozhatni. hogy a rajnai tartományokban, a melyekben az egyház, szervezet tekintetében a mienkhez közel áll, a mult napokban visszautasítólag nyilatkoztak az egyházak a központi egyházi főtanács ily irányú ajánlatára nézve? Tartanak a püspöki egyház merevségétől? Más részről fenyeget a bomlás veszélye s kisért az independentísmus! Bizony, bizony jó a korlátozás. A szabadság is lényegében ugyanaz. Händel Vilmos, egyh. főjegyző. A pápai ev. templom fölavatása. Mint lapunk előre közölte, Pápa város ev. hitközsége, okt. 26-án avattatta fel nagy költséggel, még nagyobb hitbuzgósággal emelt fényes, góthstylusban épült templomát. A fölavatási egy­házi szertartást Karsay püspök végezte. Maga az ünnep következőleg folyt le: 9*/ 2 órakor d. e. megszólaltak a torony kiáltó őrei, a harangok. (152 év után Pápa váro­sában az evang. hívek részéről ma újra elsőben). Mintha csak azt mondták volna „Jer menjünk az Úrnak házába," — tiszta hangjukból mindenki ezt magyarázta ki; mert a menet a lelkészlakból megindúlt. Elén volt a püspök, és diszmagyarban a dunántúli kerület felügyelője. Okét követ­ték a jelen volt alantas papság, egytől egyig papi ornatus­ban, a veszprémi egyházmegye felügyelője és annyi meg annyi ezer lélek. Az új templom ajtajában, mielőtt az kinyílnék, és a hívők nagy seregét tágos hajójába befogadná, válogatott, nemes szavak kíséretében a gyülekezet felügyelője, Lazányi Béla átadja a templom kulcsát a fölavató püspöknek, ki mély csöndben tartott fényes beszéddel átnyújtja azt a helybeli lelkésznek azon meghagyással: „Mindenkor a te parancsolatodra nyíljék meg ez ajtó!" s hozzá teszi a hívekre czélozva : „valahányszor megnyílik előttetek e templom, szivetek is táruljon föl az igazság beszédének befogadá­sára!" Gyurátz F. meghajolva a főpap parancsa előtt a neki átnyújtott kulcscsal kinyitja az uj templom ajtaját, s a kettős szárnyú tárt ajtókon sietve özönlik be a nagy közönség. — A mint helyeiket elfoglalják, gazdag és szegény, ágost. és reform., katholikus és zsidó felekezetbeli; fölhangzik a kar hálaadó zsolozsmája, kiséri az uj orgona megszólalása az építőmester kezei alatt. — Még el sem végzi az Isten dicsőítését a chorus az ő díthyrambjaiban. — az uj oltár hátteréből előlép egy papi alak, a helybeli lelkész, és az oltár elé lépve, meghajtja magát az előtt, a ki előtt minden térd meghajol, és szívhez szólóan dicsé­retet mond az egek királyának, kiről minden cseléd nevez­tetik, oltári imájában. Fölolvasta a Krónikák könyvéből vett alkalmi epistolát. — Közbe eső ének után következik a fölavató oltári beszéd, melyet Karsay püspök végez. Jobb és balfelül mellette látjuk Bélák János vanyolai és G-yurátz Ferencz pápai lelkészeket. Karsay püspök bevezető szavaiban vissza viszi az embert azon kedves otthonába, melynek szülőföld a neve. És megmagyarázza azon hő vág}' okát, melynél fogva a szülőföldnek még fölszáló füstje is oly kedves az otthoná­tól messze eső utas- vándornak. S átvisz bennünket azon hajlékba, mely Isten háza, mindnyájunk atyjának templo­ma, és mint ilyent fölavatja a pápai ev. uj templomot. — Szebbnél szebb gondolat, klassikusnál klassikusabb kifeje­zéssel él nyomról nyomra. Megkapó volt különösen azon egybevetés, hol a második templomot építő zsidók feleletére hivatkozva, őket „Isten szolgáikatkeresztény templomot építő gyülekezetet pedig „Isten fiainak a mond. — Az oltári beszéd és fölavató főpásztori ima, áldás után újra ének; mialatt Gyurátz Fer. az uj szószéken megjelenik, meghatva arcza az ünnepély fontosságától s Zsoltárokból vett alapigék nyomán fejtegeti: „ Mivé lesz egy

Next

/
Thumbnails
Contents