Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Gyámintézeti gyűlés

•350 tárgyai közé s milyen befolyást gyakoroljon az abból nyert osztályzat az általános osztályzat megállapításánál. A határozat akként mondatott ki, hogy a vallás az éretts. vizsgának époly tárgya, mint bármely más tárgy. Indítvány tétetett egy a róm. kath. tanulmányi alap­hoz hasonló s ezzel arányban álló prot. tanulmányi alap szervezése tárgyában. Ez a kerületekhez leszállittatik. Az államilag segélyezett intézeteket illetőleg tárgyalta­tott a dunáninn. kerület 3 indítványa : 1. hogy a kineve­zendő tanárok csak ág. h. ev. lehessenek; 2. hogy azon iskolák szavazatjogát esetről esetre az egyetem, gyűlés határozza meg; 3. hogy az intézetektől a supplicatio meg­vonassák. Ez indítványok a tanügyi bizottsághoz tétetnek át; egyébiránt azon elvi megállapodás történt, hogy az egyet, egyház ezen, és egyéb hitfelekezeti intézetek között kü­lönbséget nem tesz. A rozsnyói gymnasium szerződése jóváhagyatott, az államsegélyért folyamodó egyéb intézetek (Eperjes, Békés­csaba, Rimaszombat . . .) kérvényei egy bizottságnak adat­tak ki. A vall. és közokt. miniszternek e lapok utján is közölt, elkeresztelésekre vonatkozó rendelete, örvendetes tudomásul vétetett. Az illetéktelen párbérszedésre vonatkozó felirat egyet­értve a testv. ref. egyházzal felterjesztendő. Az akad. nagy bizotts. elhunyt két tagja helyett Káldy Gyula és Richter Ede választattak meg. Örömmel hallottuk az egyet, levéltárnok jelentését, mely szerint levéltárunk birtokában van eddigelé köztudo­másra nem hozott kincseknek, mint Luther több műve és kézirata. Dorottya herczegnő adománylevele s könyvtára. Luther műveinek most folyamatban lévő kiadása meg­rendeltetni határoztatott: e mű 14 év alatt fog megjelenni s közel 300 frtba kerül. Végül a kerületektől érkező felebbezések egy bizott­ságnak adatván ki, a gyűlés folytatása következő napra tüzetett ki. Okt. 9-én. A tanügyi bizottság közép és felsőbb tan­intézeteinkről jelenti, hogy egyházunknak 9 főgymnasiuma, 1 hatosztályu reálgymnasiuma, 4 algymnásiuma, 2 hittani intézete, egy jogi akadémiája s 4 tanítóképző intézete van. — Ez iskolákban működik 156 rendes-, 12 segéd- és 92 melléktanár. — A tanárok fizetése legmagosabb Budapesten: 1600 frt. legkissebb 400, fizetési átlag 720 frt. — Mult évben a tanárok fizetése 6000 frttal növekedett. — Isko­láink jövedelme: 327,684 frt 14 kr. és 28 drb. arany; ki­adása : 322,367 frt 2 kr. és 28 drb arany ; többlet: 5317 frt 3 kr. Tanintézeteink tökéje: 1.770,686 frt 30 kr. Gymna­siumainkba beíratott: 4625 tanuló ; vizsgát tett 4074 t. még pedig jeles eredmény nyel: 635, jóval: 1112, elégségessel: 1442, elégtelennel 867. Érettségi vizsgát tett 323 t. — Vallásra nézve volt: ág. hitv. ev. : 2057, evang. reform.: 550, róm. kath.: 709, gör. kath. : 34, gör. keleti: 53, zsidó: 670; — győri algymnasium helyébe a gyülekezet népiskoláinak fejlesztését tűzte ki feladatául; a sajó-gömöri algymnasium Szent-Iványi Miklós és József 55,000 frtnyi adományuk segélyével gazdasági tanfolyammal egybekötött polgári iskolává alakíttatott át. — Népiskolánkba 145.000 tanköteles gyermek közül 127.520 gy. járt, tehát átlag 87°/ 0, — legjobban áll a dunántúli egyházkerület iskoláztatási ügye, hol a tanköteleseknek 97 5°/ 0-a jár iskolába. — Tanító: 1505; népiskolák száma: 1359, s ezek jövedelme 645,217 frtot tett. Az egyet, theologiai akadémia nagybizottságának jelen? tésénél érdekes vita fejlődött ki azon panasz következté­ben, hogy hittani intézeteinkről kikerült hitjelölteink kép­zésében sok hiány mutatkozik. — Ennek egyik okául a nyomatott tankönyvek nem használása állíttatott hangsúlyoz­tatván, hogy midőn az egyet, egyház theologiai akadémiát állított nem csak a leendő lelkészek teljesebb kiképezteté­sét, hanem a theologiai tudományosság emelését is czélozta. Ez ellenében pénzhiányra történt hivatkozás; mire a tan­könyvek ügyének tanulmányozására az akadémiai nagy­bizottság lett felkérve. Czékus superintendens úr jelentése, mely szerint a tiszai kerület eperjesi hittani intézetében felállította a ne­gyedik tanfolyamot s azt akadémiává fejleszteni kívánja örvendetes tudomásul vétetik s az akadémia tanterve a jövő évi egyetemes gyűlésre bekivántatik. Az egyetemes törvényszék kiegészíttetett. — A Roth­Teleky stipendialis bizottság jelentése szerint az ösztöndíjat 39 frtban állapítá meg; nagyérdemű tagjának Zsivora György-nek helyébe Földváry Miklósban új tagot nyer. — Tornyos Pál, a váczi siket-némák intézetének vallástanára beadja jelentését. — Haanunk a hallei magyar könyvtár „hungarica"-inak lajstromoztatását kéri. Vallásoktatásunk érdekében az államsegély felemelése fog kérelmeztetni az országgyűléstől. — Az anyakönyveknek magyar nyelven való vezetése, minthogy a bányai kerület nem tárgyalván ez ügyet, véleményt nem adott, a jövő évi egyetemes gyűlésen fog végleg eldöntetni. Októb. 10-én. — Az egyetemes gyűlés jegyzökönyvei csak magyar nyelven fognak szerkesztetni és szétküldetni. „Superintendens"-e vagy „püspök"? kimondatott, hogy superintendenseink magyar neve ezentúl „püspök" legyen. A zsinattartás kérdése fel- és elmerült. A pozsonyi egyház folyamodása, melylyel a megígért gyűjtés elrendelését kérelmezi, kedvezően intéztetik el. Uj „egyetemes egyházi névtár" szerkesztésére Haan Lajos egyet, gyűlési jegyző felkéretik. Egyházkerületeink új területi beosztását ajánló indít­vány a zsinati bizottságnak kiadatik. Lelkészek és családtagjaik számára vasúti menetdíj le­szállításáért a kormányhoz fölterjesztést ajánló indítvány elejtetik. Végül egyet, felügyelő úr jelenlevő elnöktársának kö­szönetet mondva, a távollevőnek ugyanazt megküldve a gyűlést berekeszti, mire elnöktársa főt. Karsay Sándor úr által elmondott s a gyűlés által viszhangoztatott üdvkivá­natok után a gyűlés szétoszlott. A „Luther-társaság"-ról jövő számunkban. Gyámintézeti gyűlés. A magyarh. e. e. e. gyámintézet 24-ik vándorgyűlését folyó év okt. 11- és 12-én tartotta Dunántúl, Szombathelyen, Vasmegye székvárosában, nagy részvét mellett. Jelen volt ez alkalomból Szombathely és vidékének sok kitűnősége valláskülönbség nélkül. Jelen volt a dunántúli kerület ikerelnöksége Karsay Sándor püspök, Káldy Gyula felügyelő. Jelen volt Vas vár­megye fő- és alispánja Radó Kálmán és dr. Reizig Ede.

Next

/
Thumbnails
Contents