Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Mily változáson ment át a paedagogiai gondolkodásmód a két reformátor működése folytán

•338 szivére kötötte elnök: hogy gymnasiumuk nevéhez híven mindig lelkesedjenek aziránt, hogy a reálist az idealissal kössék össze. Deiszmann kir. főgymnasiumi tanuló latin beszédet mondva, felhozta „Legio XXII. Pia"-t, mely a hajdankorban Jeruzsálem, Alexandria és Wiesbaden (itt a dühös germánok) ellen lett kiküldve s hogy íme e helyen más ker. légiók nyújtják szeretetadományaikat az ínséges testvéreknek. Erre elnök élezésén megjegyzé, szinte latinul, hogy neki ugyan nincs annyi ideje latin beszédre készülni, mint iíju barátjának volt, de azért mégis latinul, köszönete mellett, ajánlja neki s társainak, hogy csakugyan legyenek ők egy légió, még pedig pia, — in doctrina, disciplina et pietate excellens (tudományban, fegyelemben és vallásosságban kitűnő légió). — Ezen egyházi készletek elosztásáról a másnapi gyűlésen volt jelentés teendő. Yenio nunc ad fortissimum . . . Most a hazánkban is rokonszenvesen ismeretes dr. Criegern, az egylet központi titkára, előadta az 51-ik egyleti, az 1882—83-ik évről szóló tudósítást. Keletkezett 21 uj egylet, feloszlott 7. Összesen van 1779 G.-A.-főegylet és 392 női G.-A.-egylet. Ezen emelkedés és a segélyezési összeg tanúskodnak az egyleti munkásság gyarapodása felől. Míg az 188y

2-ki évben 805,246 márka nyújtatott segélyképen, addig 188

2/

3-ik évben 888,535 m. lett adva, tehát 83,289 márkával több, holott a Luther-jubileum által sokfelől igénybe vett egyleti tagok részéről inkább jelentékeny elmaradás volt várható. Hagyatéki alapitványképen folyt be a központi pénztárnál 19,636 m. 90 f., az egyes főegyletek pénztárainál 162,976 m. 73 f. — Szól azután az egylet irodalmáról és méltánylattal emlékezik meg alúlirtnak magyar fordításairól, melyek közt helyet foglalt dr. Fricke Wittenbergben tartott és magyarra fordított G.-A.-egyleti beszéde. Több personalia közül kiemeljük, hogy Criegern és Rogge (Potzdami), kitűnő G.-A.-egyleti munkásságukért theologia doctoraivá neveztettek ki és hogy az egylet érdemes könyvelője, Jubisch Ágost hivatalkodásának 25 éves jubileumát megülte. Ezúttal, a bevétel arányához képest a legelső főegylet volt Bécs (119,108 márka), s ezt követték Düsseldorf (63,836 m.), Stuttgart (61,614. m.) stb. Az egyetemi tanulók G.-A.-egyletei 2460 márkát gyűjtöttek s az általok, olasz protestáns tanulóknak német egyetemek látogathatására alapított „Luther-Stipendium

11 eddigelé 3770 m. 71 f'. rúg. Ehhez járult Giacomo Lignana, Romában a philologia egyetemi tanára, hajdani német egyetemi polgár és ennek tanítványai. Erre vonatkozó leveléből kiemeljük e köveskezők : „Rómából indult ki Luther ellen a legvadabb és legalattomosabb üldözés és csupán csak a véletlen óvta meg őt a Savanarolaéhoz és Husz Jánoséhoz hasonló tűzhaláltól. Rómában, daczára a pápai világi hatalom buktának, még napjainkban is összpontosul a reformáczió elleni legnyakasabb és legkevésbbé békülékeny ellentállás. Azért is épen Rómából, a szabad Rómából — úgy látszik ez nekem és sok másnak a nagy reformátor 400-os jubileuma alkalmából — újabb összhangban a reformáczió eszméjével, elő kell nyomulnia a római curia kiolthatatlan, habár visszatartott üldözési vágya elleni ellentállásának." — Ebből bizony vehetnének tanúságot azon lágymeleg protestánsok, kik saját érdekeik feladásával nem képesek magukat határozott állásba helyezni a hódítni járó ultramontanizmus ellen. Tizenöt gyülekezeten annyira lett segítve, hogy kiléphetnek az egylet gyámsága alól. Van azonban ezek helyett 1269 segélykérő! Az egylet segélyével épült 25 templom-*) ezek közt Magyar-Ovár, Zágráb és Daruvár. — Iskola 3, paplak 12, konfirmandusok háza és kórház 3 épült. Sürgősen szükséges 158 templom, 82 iskola és 58 paplak építése, valamint 3,474.214 márkányi adósság törlesztése. Leginkább nyomja szivemet, mikor fültanúnak kell lennem oly feljajdulásnál, melynek én ellenérveivel nem birok, de melyeknek kezeimhez juttatására minden önérzetes magyar protestánst felszólítok. A panasz ez: „Erdélyben pl. a szászok, kik ezidén azon magasztos öntudattal, hogy egy feldúlt és elvadult országban valóban bámulásra méltó kultur-feladatot oldtak meg, ünnepelhették bevándorlásuk 700 éves jubilaeumát, óriási harezot vívnak azon „magyarizmus" ellen, melynek háta mögött a romanizmus les prédára; a szerencsétlen Kreischből, melynek szomorú viszonyai a központi bizottságot külön röpirat kiadására ösztönözték, felénk hangzik ama jajszó: „A magyar hivatalnokok túlkapásai elérik a mesésnek határát, de hívőkre nem találnak." Ezen, egyházuk és nemzetiségűk érdekében a legnagyobb erőfeszítéssel harezoló fajtestvéreinknek bizonyára hitbeli erősítesül és bátorságuk felélesztéséül fog szolgálni, hogy a központi bizottság elnöke, dr. Fricke tanár és konzistoriális tanácsos, arra a messze és fárasztó útra vállakozott, hogy a N.-Szebeni G. A. főegylet ezidei (25-ik) gyűlésében résztvegyen." — Elő a netaláni ellenérvekkel, atyámfiai! Van módom benne, hogy azokat értékesítsem. Eddig hallgattunk az erdélyi szászok e pananaszainak felhordása alkalmával, de önérzetünk és a G. A. egylettel szemben tartozó őszinteségünk megkövetelik tőlünk, hogy szóljunk. A nőegyletek 123.475 márkával segélyezték az Ínséges egyházi intézeteket. Magyarország és kapcsolt részei kaptak 41.766 m. 48 f. segélyt és az egylet fenállása óta 1 millió 329 ezer, nyolczvanhét márkát és 46 fillért; miért Isten áraszsza áldását ezen, szeretetben gazdag egyletre! Lány Adolf. Mily változásokon ment át a paedagogiai gondolkodásmód a két reformátor működése folytán? ni. A két reformátornak a tanügy körül szerzett érdemei főleg a paedagogiai gondolatmenet álalakításában és azon közvetlen befolyásban nyilatkoznak, melylyel ennek következtében az összes tanügyre nézve birtak. A protestáns Németországban a latin iskolák az evang. szellem által nemcsak belsőleg emeltettek, hanem a kor követelményeinek megfelelő organizácziót is nyertek, mely a német gymnasiumokban évszázadokig fenntartotta magát. Ep így alakultak át Zürich és Bern latin iskolái is, különösen Zürich iskolája, mely — tekintve Zwingli határtalan befolyását — Zwingli-iskolának is neveztetett, és a mely a *) Köztök Rómában a 15-ik protestáns kultusz-helyiség, az új valdenszi templom.