Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Prónay Dezső báró megnyitója

•334 is nemesítő hatását felismerve, tanintézeteink — a legsze­rényebb népiskolától kezdve a középiskolák és egyetemes theol. akadémiánkig — iskolái legyenek a keresztény fele­baráti szeretetnek s egyúttal a hazaszeretetnek^is! Egyházunkban az egyetemes papság elve érvényesül ugyan ; kétségtelen azonban, hogy az egyes gyülekezetek­nek szellemére a lelkész gyakorol döntő befolyást. — Legyen e?ért főtörekvésünk az, hogy egyházunk oly buzgó lelkészek­kel bírjon, a kik gyülekezetük körében hirdessék mindenek­előtt az evangelium magasztos tanait; de akik e mellett soha se feledkezzenek meg arról, hogy az országban a fele­baráti szeretet törvényeinek megvalósítását az által fogják leginkább megközelíteni és előmozdítani: ha a haza külön­féle anyanyelvű polgárai közt ébren tartják az összetarto­zás érzetét, és fel tudják kelteni a — haza szeretetét! Arra nézve pedig, hogy minők legyenek lelkészeink, azon intézetek lesznek kétségkívül a legnagyobb befolyással, melyekből e lelkészek kikerülnek. Fordítsuk tehát főfigyel­münket a theologiai akadémiánkra ; legyen ez nemcsak a tudományok felszentelt csarnoka, melyben az evangelium magasztos igazságai magyaráztatnak: hanem legyen ez egyúttal oly intézet, mely hazai közművelődésünknek is szolgálatot tesz. Azon kérdések közül, melyek egyházunkat kiválóan érdeklik, nem először merül fel e helyen Horvát Szlavon­országok területén lakó bitsorsosaink helyzete. Elődöm, nagyemlékű néhai Radvánszky Antal báró is utalt már arra, és felhívta az egyetemes gyűlés figyelmét e hitsorso­saink állapotára. Két egymástól lényegesen különböző helyzet forog fenn, s ez eltéréshez képest más-más álláspontot kell nekünk is elfoglalni. Egyrészről teljes mértékben figyelembe kell vennünk az 1868. évi XXX-dik törvényczikknek rendelke­zését, mely Horvát-Szlavonországnak egyházi kérdésekben autonómiáját fentartja, másrészről nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy léteznek oly egyházaink, melyekre az 1791. évi XXVI. t. czikk annak világos rendelkezése szerint kiterjed s melyek tényleg egyházkerületeinkhez be­osztva, egyetemes egyházunkkal is szerves összefüggésben vannak. Messze vezetne, ha nevezett országok területén lakó hitsorsosaink helyzetéről egyházi szempontból bőveb­ben kívánnék szólani; de időszerűnek tartom annak kijelen­tését, a mit szorosan meg kell tartani, miszerint egyrészről bármily rokonszenvvel kisérjük horvát-szlavonországi hit­feleink törekvéseit, az 1868: XXX. t. cz. által elénkbe szabott korlátot teljes mértékben tiszteletben kell tartani; de nem kevésbbé kell ügyelni arra is, hogy azon gyüleke­zetek, melyek az 1791 : XXVI. t. cz. alapján, — habár Szlavóniában feküsznek — egyházunk tagjai s ezen törvé­nyes kapcsolatban s abból folyó jogaiknak zavartalan él­vezetében megtartassanak. A több izben éljenek által félbeszakított beszéd után felolvastatott az elnöki évi jelentés, mely szószerint a kö­vetkezőleg hangzik: Mult évi október 10. és következő napjain tartott egyetemes gyűlésünk óta egyházunk körében felmerült fontosabb eseményekről van szerencsém a következőket jelenteni: 1. A gymnasiumok és reáliskolákról szóló 1883. XXX. törvényczikk már a mult évben életbe lépvén, ez évben tartott érettségi vizsgálatokon a törvény értelmében a kor­mány képviselője is jelen volt; fontos torduló pontot képez ez tanintézeteinknek életében, melyeknek helyzete nem csekély mértékben változott. Ma még tanintézeteink ezen megváltozott helyzetének gyakorláti következményei ter­mészetesen nem jelentkeznek teljes mértékben és így a jövő kérdése marad, vájjon tanintézeteink fejlődésüknek ezen ujabb korszakában teljes mértékben fogják-e azon szolgálatot tenni egyházunknak, melyet a múltban tettek, a mely szolgálatok reményében tartja fenn azokat egyhá­zunk, gyakran rendkívüli áldozatokkal. 2. A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 5-ik pontjában foglalt határozattal kiküldött egyetemes tanügyi bizottság üléseit 1884. évi január havában tartotta meg. Ezen bizottság által az érettségi vizsgálatra vonat­kozólag kidolgozott javaslat, az egyetemes gyűlés határo­zatához képest közvetlenül a nagym. vallás- és közokt. ministeriumhoz terjesztetett fel; a bizottság egyéb javas­latai pedig a kerületekkel közöltettek. 3. A mult évi egyetemes gyűlésen elrendelt feliratok felterjesztettek és pedig a) 5-ik pontban foglalt határozat értelmében, illetőleg már az 1882. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 6. és 7. számú határozataival elrendelt felirat a helv. hitv. testvéregyház konventjének elnökével, nagym. br. Vay Miklós főgondnok és Nagy Péter püspök úrral egyetértőleg megállapittatván, mint hazai mindkét hitvallású evangeliumi egyház közös felirata lett a nm. miniszter-elnök úrhoz felterjesztve. Ezen feliratnak a mi­niszterelnök úr részére való átadását br. Vay Miklós úr vállalta magára; b) az illetéktelen keresztelésekre nézve benyújtott felterjesztésünkre a nm. vallás- és közokt. mi­nisztérium 24727/8. sz. intézvénye érkezett, mely tudtom­mal már az egyházkerületek gyűlésein is be lett mutatva; van szerencsém azt e helyen tisztelettel bemutatni. 4. Dr. Masznyik Endre tanári vizsgája f. évi január 29-én tarta tott meg, mely vizsgánál jelen voltam s meg­győződtem, hogy theologiai akadémiánk Masznyik úrban jeles erővel bir. A félév már vége felé járván, a theol. akadémiában ez időben már rendes előadások nem tartattak s igy az alkalmat csak arra használhattam fel, hogy a theol. aka­démia újonnan berendezett épületének czélszerűségéről, meg­felelő felszereléséről szerezhessek magamnak meggyőződést, egyúttal alkalmam volt arról is meggyőződni, hogy a theolog. akadémia hallgatóinak, a lelkészre nézve is nem csekély fontossággal biró zenében való gyakorlására is nyujtatik alkalom, melyet az akadémia hallgatói megfele­lően felhasználván, örömmel tapasztaltam az akad. hall­gatóságnak az egyházi énekek előadásában való szabatos­ságát. 5. A Róth Teleki-féle ösztöndíj ez évben is szabály­szerűen kiosztatott. 6. Az egyetemes pénzügyi bizottság az egyetemes pénztári számadásokat megvizsgálván, azokat általában rendben találta, a bizottságnak erről felvett jegyzőkönyvét van szerencsém bemutatni. 7. Az egyetemes törvényszék a dunáninneni egyház­kerülettől felebbezett egy ügyben, név szerint Csasztko és Szobotiszt egyházak közt a Havran és Chvojnicsa irtványok hovatartozása iránt folytatott perében ítélt; mindazáltal

Next

/
Thumbnails
Contents