Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - Cikkek - Prónay Dezső báró megnyitója
•334 is nemesítő hatását felismerve, tanintézeteink — a legszerényebb népiskolától kezdve a középiskolák és egyetemes theol. akadémiánkig — iskolái legyenek a keresztény felebaráti szeretetnek s egyúttal a hazaszeretetnek^is! Egyházunkban az egyetemes papság elve érvényesül ugyan ; kétségtelen azonban, hogy az egyes gyülekezeteknek szellemére a lelkész gyakorol döntő befolyást. — Legyen e?ért főtörekvésünk az, hogy egyházunk oly buzgó lelkészekkel bírjon, a kik gyülekezetük körében hirdessék mindenekelőtt az evangelium magasztos tanait; de akik e mellett soha se feledkezzenek meg arról, hogy az országban a felebaráti szeretet törvényeinek megvalósítását az által fogják leginkább megközelíteni és előmozdítani: ha a haza különféle anyanyelvű polgárai közt ébren tartják az összetartozás érzetét, és fel tudják kelteni a — haza szeretetét! Arra nézve pedig, hogy minők legyenek lelkészeink, azon intézetek lesznek kétségkívül a legnagyobb befolyással, melyekből e lelkészek kikerülnek. Fordítsuk tehát főfigyelmünket a theologiai akadémiánkra ; legyen ez nemcsak a tudományok felszentelt csarnoka, melyben az evangelium magasztos igazságai magyaráztatnak: hanem legyen ez egyúttal oly intézet, mely hazai közművelődésünknek is szolgálatot tesz. Azon kérdések közül, melyek egyházunkat kiválóan érdeklik, nem először merül fel e helyen Horvát Szlavonországok területén lakó bitsorsosaink helyzete. Elődöm, nagyemlékű néhai Radvánszky Antal báró is utalt már arra, és felhívta az egyetemes gyűlés figyelmét e hitsorsosaink állapotára. Két egymástól lényegesen különböző helyzet forog fenn, s ez eltéréshez képest más-más álláspontot kell nekünk is elfoglalni. Egyrészről teljes mértékben figyelembe kell vennünk az 1868. évi XXX-dik törvényczikknek rendelkezését, mely Horvát-Szlavonországnak egyházi kérdésekben autonómiáját fentartja, másrészről nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy léteznek oly egyházaink, melyekre az 1791. évi XXVI. t. czikk annak világos rendelkezése szerint kiterjed s melyek tényleg egyházkerületeinkhez beosztva, egyetemes egyházunkkal is szerves összefüggésben vannak. Messze vezetne, ha nevezett országok területén lakó hitsorsosaink helyzetéről egyházi szempontból bővebben kívánnék szólani; de időszerűnek tartom annak kijelentését, a mit szorosan meg kell tartani, miszerint egyrészről bármily rokonszenvvel kisérjük horvát-szlavonországi hitfeleink törekvéseit, az 1868: XXX. t. cz. által elénkbe szabott korlátot teljes mértékben tiszteletben kell tartani; de nem kevésbbé kell ügyelni arra is, hogy azon gyülekezetek, melyek az 1791 : XXVI. t. cz. alapján, — habár Szlavóniában feküsznek — egyházunk tagjai s ezen törvényes kapcsolatban s abból folyó jogaiknak zavartalan élvezetében megtartassanak. A több izben éljenek által félbeszakított beszéd után felolvastatott az elnöki évi jelentés, mely szószerint a következőleg hangzik: Mult évi október 10. és következő napjain tartott egyetemes gyűlésünk óta egyházunk körében felmerült fontosabb eseményekről van szerencsém a következőket jelenteni: 1. A gymnasiumok és reáliskolákról szóló 1883. XXX. törvényczikk már a mult évben életbe lépvén, ez évben tartott érettségi vizsgálatokon a törvény értelmében a kormány képviselője is jelen volt; fontos torduló pontot képez ez tanintézeteinknek életében, melyeknek helyzete nem csekély mértékben változott. Ma még tanintézeteink ezen megváltozott helyzetének gyakorláti következményei természetesen nem jelentkeznek teljes mértékben és így a jövő kérdése marad, vájjon tanintézeteink fejlődésüknek ezen ujabb korszakában teljes mértékben fogják-e azon szolgálatot tenni egyházunknak, melyet a múltban tettek, a mely szolgálatok reményében tartja fenn azokat egyházunk, gyakran rendkívüli áldozatokkal. 2. A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 5-ik pontjában foglalt határozattal kiküldött egyetemes tanügyi bizottság üléseit 1884. évi január havában tartotta meg. Ezen bizottság által az érettségi vizsgálatra vonatkozólag kidolgozott javaslat, az egyetemes gyűlés határozatához képest közvetlenül a nagym. vallás- és közokt. ministeriumhoz terjesztetett fel; a bizottság egyéb javaslatai pedig a kerületekkel közöltettek. 3. A mult évi egyetemes gyűlésen elrendelt feliratok felterjesztettek és pedig a) 5-ik pontban foglalt határozat értelmében, illetőleg már az 1882. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 6. és 7. számú határozataival elrendelt felirat a helv. hitv. testvéregyház konventjének elnökével, nagym. br. Vay Miklós főgondnok és Nagy Péter püspök úrral egyetértőleg megállapittatván, mint hazai mindkét hitvallású evangeliumi egyház közös felirata lett a nm. miniszter-elnök úrhoz felterjesztve. Ezen feliratnak a miniszterelnök úr részére való átadását br. Vay Miklós úr vállalta magára; b) az illetéktelen keresztelésekre nézve benyújtott felterjesztésünkre a nm. vallás- és közokt. minisztérium 24727/8. sz. intézvénye érkezett, mely tudtommal már az egyházkerületek gyűlésein is be lett mutatva; van szerencsém azt e helyen tisztelettel bemutatni. 4. Dr. Masznyik Endre tanári vizsgája f. évi január 29-én tarta tott meg, mely vizsgánál jelen voltam s meggyőződtem, hogy theologiai akadémiánk Masznyik úrban jeles erővel bir. A félév már vége felé járván, a theol. akadémiában ez időben már rendes előadások nem tartattak s igy az alkalmat csak arra használhattam fel, hogy a theol. akadémia újonnan berendezett épületének czélszerűségéről, megfelelő felszereléséről szerezhessek magamnak meggyőződést, egyúttal alkalmam volt arról is meggyőződni, hogy a theolog. akadémia hallgatóinak, a lelkészre nézve is nem csekély fontossággal biró zenében való gyakorlására is nyujtatik alkalom, melyet az akadémia hallgatói megfelelően felhasználván, örömmel tapasztaltam az akad. hallgatóságnak az egyházi énekek előadásában való szabatosságát. 5. A Róth Teleki-féle ösztöndíj ez évben is szabályszerűen kiosztatott. 6. Az egyetemes pénzügyi bizottság az egyetemes pénztári számadásokat megvizsgálván, azokat általában rendben találta, a bizottságnak erről felvett jegyzőkönyvét van szerencsém bemutatni. 7. Az egyetemes törvényszék a dunáninneni egyházkerülettől felebbezett egy ügyben, név szerint Csasztko és Szobotiszt egyházak közt a Havran és Chvojnicsa irtványok hovatartozása iránt folytatott perében ítélt; mindazáltal