Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Mily változáson ment át a paedagogiai gondolkodásmód a két reformátor működése folytán

Minden lelkésztől elváratik, hogy a társaságba mint rendes tag belép, és minden világi szivesen üdvözöltetik mint rendes tag. Minden rendes tag évenként fizet 2 frtot. Rendkívüli tag nincsen. A ki alapítványt tesz vagy évenként 5 forintot vagy ennél többet fizet s ez által jelét adja annak, bogy anyagiakban nem szűkölködik, az a tartandó évi közgyűlésre fel küldetik, ha arra hajlandó. Különben az évi közgyűlésre rendesen az esperességék azon küldöttei mennek, kik a kerületi és egyetemes gyűlésre napidijakkal és útiköltséggel elláttatnak. A társaság áll kerületi és esperességi fióktársaságokból, melyek az esperességi, illetve a kerületi gyűlésekkor tartják tanácskozásaikat. A társaság közgyűlése az egyetemes egyházi gyűléskor van Budapesten. Az eddig jelentkezett tagok, t. i. közülök azok, kik az ezidei egyetemes gyűléskor Budapesten összejönnek, a társaságot megalakítják, az elnököt, jegyzőt, pénztárnokot és igazgatótanácsot három évre megválasztják. Hogy pedig a társaság biztosan fennállhasson határozatilag kimondja és az egyetemes egyházi gyűlés által jóváhagyatja, hogy minden egyház 2 frt. évi fizetés mellett a társaság rendes tagjává köteles lenni s az így szerzett könyvek és olvasmányok az egyház tulajdonát képezik. Ez utón egyházi könyvtárak keletkezhetnek, melyek egyházi életünk dicsőségére válhatnak. Szerény nézetem szerint így, de csak is így létesülhet a „Luther-társaság", mert ez ereinket túl nem haladja s tehetségünk szerinti berendezés leend. Bierbrunner Gusztáv. Mily változásokon ment át a paedagogiai gondolkodásmód a két reformátor működése folytán? ii. Szűkebb körű ugyan, de önálló Zwingli Ulrik paedagogiai működése. Emberszerető hajlamai, alapos képzettsége és felvilágosodott szelleme szabadabb világnézletre késztették, állásánál fogva pedig mind egyházi, mind politikai tekintetben azon férfiak egyike, kik Svájcz ügyeit igazgatták. Nem tekintve azon közvetlen befolyást, melylyel Zürich iskolaügyére bírt, különösen iratai terjesztettek helyes nézeteket a nevelésre vonatkozólag. Szerinte a nevelés csak eszköz az igazság megismerésére. Azt mondja egy helyen: „Véleményem szerint az igazság az az emberi léleknek, a mi a világra nézve a nap. Bárhol keljen ez fel, örömmel köszöntjük és vigan fogunk dolgainkhoz. így örül a lélek is az igazság fényének, bárhonnan sugározzák is feléje. Es valamint a világnak semmi sem kedvesebb, mint a nap, épúgy a lélek sem ismer kedvesebbet, értékesebbet, mint az igazságot." Az igazság megismerésére legjobb eszköznek tartja a bibliai ismeretét. De erre szükségesek a nyelvek, és ezért határozta el magát a héber nyelv tanulására is, mert neki az ó-szövetség tanulmányozására nem volt elegendő sem a Vulgata sem a Septuaginta fordítása. E mellett jeles képző eszköznek tartja a történelmet, a természettudományt és a zenét, melyekkel maga is örömest foglalkozott, különösen ez utóbbival házi hangversenyek alkalmával, és ez adta meg a lökést arra, hogy ama szép négyhangú dalok a svájezi református egyházba is átültettessenek. Komoly erkölcsi irányával a tulajdonképeni nevelés javításán fáradozik, mert „nem elég a gyermeket irni-olvásni megtanítani, jó erkölcsökre is kell őket szoktatni, és egész életmódjukat rendezni." Ezen szellemben irt 1523-ban egy rövid, latin nyelvű neveléstani munkát, melyet egy tanítványának adott ajándékba, ki ép akkor tért haza a fürdőből meggyógyultan. Zürichben ugyanis szokás szerint valamely ajándékkal szoktak a felgyógyultnak kedveskedni. Ugyanezen munka 1524-ban német fordításban is megjelent ilyen czím alatt: „Herr Ulrich Zwingli leerbiechlein wie man die Knaben Christlich unterive.ysen und erziehen soll, mit kurzer anzayge aynes ganzen Christlichen lebens." 1525-ban ugyanez egyszerűbb német fordításban is megjelent e czím alatt: „Wie man die jugendt in guten sitten und Christenlicher zucht uferziehen und leeren solle, etliche kurtze underwysung durch Huldrichen Zwinglin beschrieben." A „Lehrbüchlein" 3 részből áll: Az első arra nézve ad utasítást, hogy kell az ifjúban azon érzelmeket fejleszteni, melyek az Istenre vonatkoznak. A második azon dolgokról szól, melyek magára a növendékre vonatkoznak. A harmadik arra tanítja meg az ifjút, hogy viselje magát másokkal szemben. Az első részben hangsúlyozza az oktatás fontosságát, de tisztán az Isten igéje szempontjából, és itt azon gondalatának ad kifejezést, hogy az ifjúság a világ teremtőjét a természet helyes megfigyelése által ismerje meg, fedezze fel benne ama bölcs és jóságos atyát, ki mindenekről gondoskodik, kihez tehát neki imádságában fohászkodnia kell, ki annyira szereté a bűnös emberiséget, hogy -„az ő egyszülött fiát adá érette." A második részben utasítások foglaltatnak a tanítás tárgyára vonatkozólag, továbbá néhány erkölcsi életszabály. G-ondos tanulmányozásul ajánlja a nyelveket, és pedig a latint, görögöt és hébert, a két utóbbit különösen a szentirás tanulmányozása végett. E mellett nem kicsinyli a mérés és számolás mesterségét sem, sok időt azonban nem kiván rá fordíttatni. A ricáxi gyakorlatokat csak akkor nem korholja, ha csupán a haza megvédése szempontjából tanulják. Végre ajánlja, hogy mindenki, még a leendő pap is, tanuljon mesterséget, mely megvédje a tunyaság és könnyelműség ellen. — Erkölcsi szabályaiban Krisztust állítja oda mintaképül. Ezekben hallgatagságra, mértékletességre, egyszerűségre inti az ifjút, és óvja a fösvénység s önhittség bűnétől, valamint balga szerelemtől és becstelenségtől is. A harmadik részben becses tanításokat nyújt arra nézve, hogy viselje magát az ifjú szüleivel és más emberekkel szemben a társas élet különféle körülményei között? Utal itt különösen Krisztusra, mily önfeláldozólag halt meg az emberiségért, nem a saját, hanem az emberiség javát tartván szem előtt. „Utánozzátok" — úgymond — ' a nemes példát, osztozzatok embertársaitokkal jó- és balsorsban, éljetek, segítsetek egj-másnak, mert csak az lehet tökéletes, a ki Krisztus nyomdokait követi!" Ezekből láthatjuk, hogy a svájezi reformátor is egy szabadelvű, evangélikus paedagogia létrehozásán fáradozott - és nem siker nélkül. Steiger Frigyes, polg. isk. tanárjelölt.