Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - ISKOLAÜGY - Középisk. ügyüuk érdekében
18 Ezért a tervezett polgári házasságféle nekem sem kell. Tán téves a felfogásom és érvelésem, de hát minden ember csak a saját szemével nézi és itéli meg a világot. Guggenberger. Középiskolai ügyünk érdekében. Ugy látszik : egyházunk felsőbb tanintézetei nem tartják az ev. egyházat érdemesnek arra, hogy égető, az egyháznak nemcsak életkérdését, hanem zsebét is érdeklő ügyeikről a nyilvánosság előtt szót váltsanak. — Talán oly jól van megvetve ágyuk, hogy nagyon is édes rajta a dolce far niente, vagy az állam gondoskodó védszárnyának árnyékában oly kedves s biztos jövő várakozik reájok, hogy az egyházzal törődni, közvéleményét vezetni teljesen szükségtelennek látják. — Talán el is csapták már a hatalmas subventió reményében az ekklézsiát maguktól. — Jól van; de legalább mondják meg egyenesen, nyiltan s tétlenségükkel ne szaporítsák az ev. egyház gondjait, s ha a hallgatás köpenyébe való burkolódzásuk dicsőség, biztosítsák azt kizárólag maguknak, ha szégyen, ne részeltessék benne ártatlan egyházukat. Egyházunk legalább erkölcsileg méltányolta s méltányolja ma is tanférfiainak érdemeit; mondhatni ez irányban fejtett ki ha nem is kizárólag, de mindenesetre legnagyobb tevékenységet! és helyesen ; de ha nem bírta annyira vinni, hogy versenyezhetne a gazdag róm. kath. egyház szerény viszonyok közt élő vagy a szegény állam jól fizetett tanáraival : megtette a mit tehetett, mennyi tőle tellett; s talán ez is legalább elismerést érdemel. — Nagy dolgok készülnek. — Középiskoláink jövője felett nemsokára el fog vettetni a koczka; az érettségi vizsgálati szabályzat vissza fog hatni az egész középiskolai ügyre. Csak egy szót! egy árva szót olvastunk volna valahol e tárgyban evangelikus tanférfiutói, hallgatnánk; de sehol, semmit. — A jobb részt, a kényelmet választották. — Jöjjön, minek jönnie kell! Minden oldalról támadják, gyanúsítják felekezeti középiskoláinkat, reájok kennek minden gyalázatot: néma fel nem vevés, méltóságos (?) megvetés az öntudatos válasz, nem mozdulunk. De mégis folyamodunk magunk, és sarkalljuk az egyházat, hogy folyamodjék államsegélyért s talán majd a középiskolai tanár urak is (megérjük) hálát fognak mondani a magas minisztériumnak, hogy állami kegykenyérre fogta. Tiszteljük az ily önérzetet! de a tapasztaltak után nem fog meglepni ez eredmény! Pedig a középiskolai-, mint minden köznevelési ügyben az egyház álláspontja igen egyszerű és világos. Vagy szellemének és érdekének megfelelő intézeteket tarthat fenn vagy nem. Ha igen, maga iránti szent kötelessége, erejének végső megfeszítésével is a kor követelményeinek színvonalára emelni, úgy berendezni azokat, tanárait úgy díjazni, hogy a nagy czél biztosan elérethessék. Ha nem, mondjon le tanintézeteiről s az oda fordított összegeket helyezze el gyümölcsözőbben. Mi az elsőt óhajtjuk, kívánjuk ! De ahoz szükséges, hogy az egyházi közvélemény egyakarattal karolja fel tanintézeteink ügyét, érdekét. Ugy — de azt kérdjük: kinek feladata az egyházi közönséget oda hangolni, lelkesíteni, hogy ily áldozatokra kész legyen? A tanároknak, kimutatva, hogy az egyház sorsa érdekli őket, hogy érdekeltetik magok iránt az egyházat. Evangelikus I egyházunkban, szervezeténél fogva nem létezik atyáskodó gondoskodás, de mindenki viszontszolgálatul annyit várhat, amennyit tényleges szolgálatával kiérdemelt. Egyetemes felügyelő úr 0 Méltósága folyó hó 15-ére összehívta az egyetemes gyűlés által megválasztott középiskolai nagy bizottságot. A tanácskozás tárgyai mutatják, hogy nagy horderejű s gyökeres reformon fog a középiskolai ügy átmenni. Mire e sorok napvilágot látnak, talán már a tárgyalások be is lesznek fejezve. Az egyház közönsége majd júniusban vagy talán szeptemberben fog értesülni eredményükről, a mikor esetleg vagy befejezett tényekkel fog szemben állani, vagy oly kényszerhelyzetbe lesz hozva, hogy nem marad más hátra, mint az idő rövidsége — a körülmények szigora stb. okok következtében, akarva nem akarva, megnyugodni a változhatatlanban. — Ez helyes lehet ott s akkor, ha a gyülekezetek nem érintetnek, ha érdekeltségük felesleges. De evangyéliomi egyházunk egyeteme méltán megkívánhatja, hogy veteményes kertjeinek fentartására hozott s talán még hozandó áldozatainak viszonzásául, már csupa udvariasságból is tájékoztatva legyen a történtek s a czélbavett változtatások iránt. — Ezer meg ezer szüle tudni akarja, és joggal: mi vár rá és gyermekére úgy anyagi mint szellemi tekintetben. Tisztelet a szakférfiaknak; véleményöket nem akarja s nem is fogja egyházunk kicsinyelni. — Tisztelet egyházunk elöljáróinak; senkinek eszeágába sem jut, tőlök a vezérlés jogát elvitatni, vagy jóakaratukban s nemes intentiójukban kételkedni; de ha a közvélemény támogatása által akarnak czélt érni, e közvéleményt felvilágosítással vezetni kell s annyira egyakaratuvá tömöríteni, hogy vállain felépülhessen az ev. protestáns egyház dicső szerepre hívatott, egyházi s nemzeti tekintetben nagy culturális missiót teljesítő középiskolája. Ki tagadhatná, hogy népünk a közgazdasági miseria terhe alatt új terhek elvállalásaért nem igen lelkesül; de ha belátja, hogy itt létérdekéről van szó, hogy szellemi képzettségének emelése czéloztatik, mivel anyagi bajain is segítve lesz; ha testvéri melegség hangján felolvad lelkének kérge : megteszi, mint eddig is megtette kötelességét. Mit akar a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr? tudjuk; mit terveznek ev. református testvéreink? arról is értesültünk; mi történik nálunk? kérjük, mondják meg!! Egy ev. apa. „Ókathoükus" és „római" egyház. ,,Gott verleihe uns Gnade, dass wir fromme Sünder werden. Denn der Christ ist nicht im Wordensein, sondern im Werden. Darum wer ein Christ ist, ist kein Christ." Luther. Consalvi bíboros és államtitkár a pápaság restaurácziója s a protestáns Niebuhr római tartózkodása idejében azon vérszomjas alaptételt állította fel, hogy a római kath. egyház lényegénél fogva türelmetlen, s a szabadságot a hit dolgában mint istentelent elveti. E dogmatico-felekezeti jellemzése a római egyháznak a vatikáni zsinat határozataiban érte el tetőpontját, s érvényesítésére az „eretnekek 1 1-kel szemben föl is használja a csalhatatlan pápakirály, a megujult ősrómai cäsarizmus Szent Péter czége alatti megtestesítője, a szükséges eszközöket. Mert hát „non possumus!" A bácsi esperesség derék papja „A túlsó
