Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - Cikkek - Ó kath. és római egyház. Szlávik M

Második évfolyam. 3. szám. Pozsony, 1884. évi jannárius lí). EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. JA EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. 3z. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZZY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Még egyszer a zsidó-keresztyén házasságról. fGuggenberger). — Középiskolai ügyünk érdekéhen. — „Ókatholikus" és „római" ep\ház. (Szlávik Mátyás). — Belföld. Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. Még egyszer a zsidó-keresztyén házasságról. A felsőház legújabb szavazata folytán a zsidó-keresztyén házasság még mindig napirenden s ennélfogva még mindig discussió tárgya maradván, legyen szabad ezen, még nyilt kérdéshez nekem is hozzászólanom. Azon kezdem, hogy a tervezett házasságot én valláserkölcsi szempontból inkább károsnak mint hasznosnak tartom. Röviden elmondom: miért? Mindenek előtt úgy vagyok meggyőződve, hogy a házasság a polgári szerződésnél sokkal magasabb szempontból tekintendő s Ítélendő meg. Én a házasságot katexochen vallás- erkölcsi intézménynek tartom. Még pedig azért, mert a család azon alap, melyen az emberi társulat felépül; a milyen pedig az egyes családokban uralkodó szellem, olyan a gyülekezetnek, olyan a közönségnek, olyan az ország népének, olyan az emberiségnek szelleme is. Már most, ha a család alapítása alkalmával a domináló szempont a közös élet, a közös munka, a közös kenyér -ereset s a közjegyző előtt egymásnak biztosított móring, a vallási szempont és az egyházi törvény pedig olyas va aminek tekintetik, a mi — ha tetszik — jól van, ha nen tetszik, úgy is jól van: akkor az én nézetem szerint a családba, már az alapítás pillanatában, beléoltatik az önzés mérge s a család fog nekünk produkálni önző, haszonleső embereket, kik tán földi kincseket fognak szerezni, de önzetlenül szeretni nem bírnak. Ezért én, bár nem tagadom hogy a házassági köteléknek polgári szerződésszerű természete is van. a házasságkötése körül a súlypontot mégis a valláserkölcsi momentumban látom, mely szerint a házas felek családi tűzhelyökből a vallásnak, az isteni félelemnek, az önzetlen szeretetnek szentélyt, templomot alkotni kötelezvék. Ez lévén meggyőződésem, épenséggel nem tudok oly házasság üdvös következményében s hatásában hinni, mely az egyház és vallás áldását mellőzve, tisztán csak a szolgabíró, vagy alispán hivatalos ténykedésére van utalva. Ez az első okom. — A második érvemet keresztyén vallásomból merítem. A zsidó vallás történelmi jelentőségét senki sem tagadhatja. Ha zsidó vallás nem lett volna, keresztyén vallás sem lett volna lehetséges. Ez volt azon föld, melyből a gondviselés a keresztyén vallást fejlesztette. E hivatásának a zsidó vallás megfelelt, de azon percztől fogva, hogy a Megváltó a keresztyén vallást megalapította, a zsidóvallás a világtörténelem fejlődésében meghaladott állásponttá vált. Ha már most a keresztyén vallást a házasság által a zsidó vallással ismét összeakarjuk keverni, és a kettőt egygyé olvasztani: akkor olyant kisértünk meg. mi a világtörténelemben lehetetlen, a — Visszafejlődést. A gyökérből, növényszálból, virágszálból fejlődés a virágig, az van, de megfordítva, a virágból fejlődés a gyökérig, az nincs. Ha a zsidók a Megváltóban nem akarnak hinni: ezért igazi Keresztyén nem fogja bántani, de a keresztyén családot ismét Mózes törvényének békóiba verni, ezt akarhatja az álliberalismus, de az igazi keresztyén felfogás nem. Ez a második érvem. — A harmadik érvem pedig ez: Tudvalevő dolog, hugy a tervezett házasság a vallási szempontot első helyre tevő sem keresztyén sem zsidónak nem kell. En ezeknek adok igazat. Sem buzgó keresztyén, sem buzgó zsidó ily házasságra lépni nem fognak, de igen is olyanok, kik minden vallás iránt közönyösek. És alapítsanak ily emberek családot, lesz az a vallástalanság fészke. A zsidó apa nem fogja körülmetéltetni fiait, a keresztyén anya nem fogja megkereszteltetni leányait, a zsidó gyermek nem fogja megtanulni a zsidó vallást, a keresztyén, nem a keresztyén vallást s lesz a család vallásos élete olyan se hus, se halféle, milyent a mai liberalismus szeret, de melyet a jövő nem fog megköszönni. A vallástalanság amúgy is elég nagy mérveket öltött. Az ijesztő módon elharapódzó öngyilkosságok, melyeknek már secundába esett vagy tanan megfeddésben részesült gyerköczök is áldozatul esnek, csak.s azon vallástalanságból magyarázhatók, mely mai időben sok családban lábra kapott. E vallástalanságot ilyen hazasság által még mesterségesen is terjeszteni: ezt en sein akarom.