Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - IRODALOM - Konfirmationalis tankönyv. Margócsy J
•188 a jelenkorig s megnyugvással mondhatjuk el, hogy mai nap gyermekeink könnyűséggel és soknemű lelki élvezet mellett, rövid 6—7 hónap alatt az írni és olvasni tudás teljes birtokába juthatnak. Annak bővebb fejtegetése, hogy miben áll a mai irvaolvasási módszer tulajdonképeni tanmódja, s hogy miként kezelhetjük azt a legtermészetszerűbben s legczélravezetőbb módon : a jelen értekezésem keretét túlhaladja. Papp József. IRODALOM. (Második közlemény.) Evangyélmi Konfirmandusok Tankönyve. Tanítványai számára összeállította Margócsy József. 1884. Losonczon. — Ára (?) Sed nunc venio — a keresztény valláshoz. E czim alatt egy folytában — leszámítva a közbeszúrt Mohamed- (!) vallást — 20 oldalon egy halomba gyűjtve megtaláljuk Jézus tanát, az új szövetség könyveinek ismertetését, az egyetemes keresztyén és a magyarországi prot. egyház történetét. Szerző mindenekelőtt megadja a keresztyén vallás fogalmát. „A keresztyén vallás az egy igaz élő Istenről és azon viszonyról szóló tan, amelyben mi emberek vagyunk és tartozunk lenni Istenhez." Hogy e meghatározásból a specificus keresztyéni elem teljesen hiányzik, első pillanatra beláthatjuk. Nem egyéb e meghatározás, mint oly általános tétel, amely ép úgy ráillik a zsidó és a mohamedán, mint a keresztyén vallásra. Lényegét azonban egyiknek sem jelöli meg, mert tekinteten kivül hagyja a vallás legbensőbb magvát, a történeti kinyilatkoztatást. Ezt pedig — legyen bármily irány híve — nem ignorálhatja, mert minden vallás közös vonása, hogy történetileg keletkezett s eredetét isteni működésre viszi vissza, azaz mint kinyilatkoztatott vallás lép fel. A kinyilatkoztatás — vagyis az Istennel való közvetlen viszony tudata — a vallások összekötő kapcsa s a közös kultusz alapja. A keresztyénség is, mihelyt — mint a vallás-eszme, ténye — a történetbe lépett tehát, „ó Idyog oagt; eyévezo", megalapítá mindazok közösségét, akik a Krisztusban való kinyilatkoztatás alapján Istennel egyesültek. De hát szerző szerint a keresztyénség csak tan, nem pedig élettény s folyamat. Megköszönjük az olyan keresztyénséget, de nem kérünk belőle. E vallást — mondja tovább — elsőben maga Jézus hirdette, azután az általa kioktatott tanítványok, apostolok. Mily torzkép! Tehát Jézus Krisztus egyszerű philosophus, ki valami saját vallásrendszert alkotott, iskolát alapított s más feladatot nem ismert, minthogy egy-két tanítványt kioktasson, hogy ha majd ő kidől az élők sorából, legyenek, akik nézeteit tovább hirdessék. Szerző (pedig hát pap) nem tudja, hogy Jézusnak tana tulajdonkép az ő személyisége és élete, hogy ő nem philosophiai iskolát, hanem Istennel való életközösséget alapított; hogy ő maga az az alap, amelyre Isten országát e földön építé. De menjünk tovább. Azt mondja szerző, hogy ilyen kioktatott apostol számra nézve volt 12 nagy és 72 kisebb. Losonczon tehát 84 apostolt ismernek. Hogy ennek a 84 apostolnak sem sikerült oda nagyobb világosságot áraszv tani!! A nagy apostolok neveit elő is elősorolja: versben, úgy amint közönségesen ismerjük; de hogy valaki a plágiumot rá ne süthesse, a verset folyó sorokba szedte. Mily szellemes! Ezután előadja — mint mondja — Jézus tanának lényegét, valósággal pedig nyújt egy az új szövetség minden könyvéből összeböngészett zagyvalékot és e nyers gyuradékra rámondja, hogy az oly csodás egész, „amelyben, aki hisz, nem fog járni a hit tárgyai tekintetében a sötétben." Hát egésznek egész, de csodálatosnál még csodálatosabb, s hogy aki abban hisz, világosságban nem járhat, az is bizonyos. A tan közlése végén pedig eszibe jutott az is, hogy „üdvünk biztos eszközlése tekintetéből (milyen kedves stylus ez falusi gyermekeknek!) össze is kell gyűjtetnünk s taníttatnunk és megkereszteltetnünk Jézus szerint az atyának, fiúnak és a szentlélek nevében." Igen szép, de még szebb volna, ha meg mondja vala, hogy kik ezek a tisztes személyek? Csak azt csodálom, hogy sorakozik Jézus e, mint mondja, tudományos rendszerbe, s természetes egymásutánba foglalt tanához közvetlenül a tétel, hogy aki abban hisz, „az életnek világossága lészen annak s így a Jézus Krisztusban való hit által üdvözül? Hát van szerzőnek fogalma a hit által való üdvözülésről, szerzőnek, aki Jézusnak csak tanát ismeri, de személyét s életét ignorálja? Bizony, nagy gyarlóság, hogy protestáns pap létünkre a protestantizmus alapelvet, a hit által való megigazulást sem ismerjük. Jézus tana után áttér szerző azon könyvnek, melyben az ő tanítása foglaltatik, t. i. az új szövetségnek ismertetésére. Az új szövetség tulajdonképeni értelmét azonban elhallgatja, általán úgy látszik, hogy neki azon szerves összefüggésről, amely az ó és új szövetség között létezik, sejtése sincs. Nem csuda, hiszen magával a kinyilatkoztatással sincs tisztában. — De talán e hiányt pótolja az által, hogy magáról az új szövetségről nyújt világos képet? Korántsem. Alapul veszi tárgj^alásában a szokásos felosztást. Szól a történeti, oktató és jós könyvekről. A történeti könyvek közé sorolja János evangyéliomát is. E tekintetben tehát régi nyomon jár, ami nem volna feltűnő, ha különben új utat törni nem akarna. De így legalább is érthetetlen. Az oktató könyvek: Pál és a többi apostolok levelei. Pál levelei között megkülönbözteti a „nagyobbszerűbb" (sic) és a — nem mondja ugyan, mert csak „azután"-t használ, de mindenesetre — „kisebbszerűbb" leveleket. Amazokhoz sorolja a rómabeliek- és a korinthusbeliekhez írott leveleket, ezek „írva vannak"; emezek közé a galacziabeliekhez, ephesusbeliekhez stb. irott leveleket, ezek „küldve vannak"; végre a tanítványok- és zsidókhoz irott leveleket, amelyek „intézve vannak." A styl e szellemessége mellett feltűnő maga a különbségtétel, melynek alapját sehogy sem tudom kitalálni. Mit ért „nagyobbszerűbb" alatt? Semmi esetre sem azt, hogy fontosabb, mert hát így a galacziabeliekhez irott levél mit keresne a „kisebbszerűbbek" közt? Úgy látszik, madzaggal mérte a leveleket, s a nagyobbszerű annyit jelent, hogy hosszabb. Jós könyvek: János jelenései!! Nyomban az osztályozást követi az egyes könyvek tartalma. Milyen tartalom ez? Szegény confirmandusok! Bizony nehezebb a ti legszebb foglalkozástok a favágásnál