Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Pozsonyi állami népiskolai tanitónő-képző intézet

181 lotta, hogy újabb időben némelyek tagadják az önálló s rendszeres vallástudomány jogát s azt, amit eddig e néven ismertek, kizárva a tudományok csarnokából, csak úgynevezett vallástörténetet ismernek. Ez az új tudomány pedig nem a theologus, hanem a philosophus vessző paripája, melyre ülve büszke önteltséggel gázol végig az összes vallásokon lába alá gyűrvén a magát lejárt, lomtárba való, s csakis a régiségbuvárt érdeklő keresztyén vallást is. Kapja tehát magát, ír ő is vallástant konfirmandusok számára, vallástörténeti alapon s azt hiszi, hogy ezzel valami újat is, meg valami nagyot is cselekedett. Losonczon úgy látszik, nem tudják, hogy nagy különbség van a közt, ha én a vallás eszméjének történeti fejlődését, alakulásait akarom kimutatni szerves vonatkozásban a népek sajátos életével, vagy ha 12 éves gyermekeket akarok röviden, velősen, határozott alakban saját egyházuk hitéletének legfontosabb elveivel különös tekintettel a felekezeti választanokra megismertetni. A módszer tehát, melyet követ már elvben sem helyes, hát még a kivitelben! Történeti alapon mozogva két szélsőség veszedelme fenyeget. Ha kiakarom meríteni az anyagot a nélkül, hogy teljes átnézetes összefüggő képet nyújtanék, már szerfölött sokat vonok az oktatás körébe, ha pedig, csak böngészek innét-onnét, érthetetlen maradok. Szerző az utóbbi hibába esett. Egy kis bevezetéssel kezdi. Ez a bevezetés, a legsikerültebb félrevezetés. Elmondja benne : mi a világ, mi az ember, s mire képes, mi a hit, vallás, vallásos élet, s melyek a főbb vallások? Világ az, a mi létezik. Ebből foly, hogy, amennyiben a világ nem Isten, tehát Isten az, a mi nem létezik. A hit = Istenismeret, ha szivünkben, mint meggyőződés él, ha pedig szavakban és tettekben nyilvánul = vallás. — A kettő együtt vallásos élet. Ebből világos, hogy a szerző előtt sem a hitnek, sem a vallásnak fogalma nem világos. A vallás magasabb fogalom, melynek két alkotó eleme épen a hit és erkölcs. A hit pedig evangelikus felfogás szerint sem nem ismeret, sem nem meggyőződés, hanem az élet elvét képező, gyökérként Istenhez tapadó benső állandó érzület; az isteni elvnek a személyes élet elve gyanánt való öntudatos elsajátítása. Ezután áttér a főbb vallások ismertetésére, szólván először is a pogány vallásról, de itt ép arról tesz bizonyságot, hogy az újabb összehasonlító vallástörténeti kutatások eredményeiről sejtése sincs. Neki a pogány istenek még mindig csak képzelt kigondolt lények, p. o. Saturnus, Jupiter. Helyesebb vélemény alkotása érdekében utaljuk Cox György „A mythologia kézi könyve" czimű érdekes munkájára. — Hogy ezt nem ismeri, azon nem csudálkozom, de azon igen, hogy a közönségesen ismert adatokat is hamisan közli. — Szerinte a chinaiak Ormuzdot és Arimánt imádták. A perzsák akkor bizonyosan Taót Yanget és Yut. Az is merész állítás, különösen, ha az indekre és perzsákra gondolunk, hogy a pogány népek egészben vad, durva, kegyetlen népek voltak. A zsidóvallás ismertetéséről nem sokkal több dicséretest mondhatok. A zsidók — mondja — az Istent rettenetes zsarnoknak tartották, ki — teszi hozzá egész váratlanúl — igazságosan áld. A zsidók erkölcsi elve: szemet szemért. Talán antisemita?~ hogy csak árnyoldalait ismeri annak a vallásnak, a melyet Üdvözítőnk nem eltörölni, hanem betölteni jött. Ó is megkérdezhetné: Mester, melyik a legfőbb parancsolat? Persze, az a fejlődés, melyet a zsidóvallás a mozaismus partikularizmusától s legalizmusától a profetizmus eszményi magaslatáig tett, szerző előtt ignota terra. Különben közli a zsidó szent könyvek névsorát és azok nyomán rettenetes szárazon s az érthetetlenségig kurtán s nehézkesen a nép történetét is, többek közt azt is megemlítve, hogy Jákobnak 12 fia volt, de ha a neveket akár élőiről, akár hátulról összeszámítjuk, mindég csak 11 jön ki s elmondja, hogy a római hódoltság idején Zsidóországot előbb helytartók s később királyok igazgatták. Dr. .1/. E. BELFÖLD. A pozsonyi állami népiskolai tanitonő képző intézetében 1884/5-ik tanétben a fölvételi vizsgálatok f. évi szeptemberhó első napjain fognak megtartatni. Fölvétetnek az I. évi tanfolyamba 14-ik életévöket betöltött oly leányok, kik a felső leányiskola második évi folyamát, vagy a polgári leány-tanintézet 4-ik évét, tehát a népiskola nvolczadik évi tanfolyamát jó sikerrel bevégezték; azonkívül mindenik növendék a felső népiskola tantárgyaiból szigorú fölvételi vizsgát tartozik kiállani. A képezdei tanfolyam négy évig tart; az első év képezi az előkészítő tanfolyamot, úgynevezett praparandiát, a képezde tulajdonképen 3 további tanfolyamára (lásd a népokt. törv. 109. §-át) nézve. Azonkívül rendszeres kiképzést nyernek a növendékek a női iparmunkák minden ágaiban is. Tandíj nincs. Benlakó növendékek szállást, mosást ingyen, élelmet pedig mérsékelt árért nyernek. Egyéb fölszerelvényi tárgyra nézve, melyeket a fölveendő növendékeknek magukkal kell hozniok, a képezdei igazgatóság (Pozsony, Széchenyi- s Eötvös-utcza) ád utasítást. Néhány teljesen szegény, példás magaviselet« és kitűnő előmenetelt tanúsító növendék a képezdri igazgatótanács által annak idején meghatározandó jótéteményekben is fog részesittetni. — Teljesen ingyenes ellátású hely újonnan belépő növendékek számára nincsen; kivételesen meg fog engedtetni, hogy néhány fölvett érdemes és szegény növendék a 20 forintnyi teljes ellátási havipénz helyett kevesebbet fizethessen, részint némi ösztöndíjban, vagy ingyen ebédben részesülhessen. — Az intézetben első izben belépő leányok szülői vagy helyettesei a fölvételért külön, és pedig a pozsonyi állami tanítónőképezde tekintetes igazgatótanácsához czimzett bélyeggel (50 kros) kérvényt nyújtsanak be folyó évi július-hó 1-éig azon királyi tanfelügyelőséghez, a melynek tankerületében tartózkodnak; a királyi tanfelügyelőségek pedig hivatalos véleményes jelentések kíséretében f. évi julius 25 éig fogják az ekk^p hozzájuk érkezett folyamodványokat a képezdei igazgatótanácshoz beküldeni; a felek által közvetlenül az igazgatótanácshoz beküldött kérvények visszautasittatnak. A kérvényekhez a születési oklevél, utolsó iskolai bizonyítvány s orvosi bizonylat melléklendők; kik esetleg valamely jótéteményben részesittetnek, azoknak a teljes vagyontalanságról szóló községi bizonyítványt is ke 1 mellékelniük. A fölveendő növendékek egészséges voltát az intézet orvosa is fogja fölvételkor tanasitanu Egyáltalában pedig jól megjegyzendő, hogy ezentúl a képezdebe csakis