Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - IRODALOM - Csabai énekes könyv. Haan Lajos
163 mus és judaizmus bélyegét, nálunk túlsókra becsültetik s a mi különös történeti fejlődésünkbe, mint azt akadályozó idegen rúgó, importáltatik. A Spurgeon-imádást s túlbecsülést ennyiben tartom károsnak s talán épen ezen ellenszenvem sugalta ama erős kitételt is. Elitélni Spurgeont ama jelzővel, melyet használtam, szándékom nem volt. Ez részemről igazán oly merészség lett volna, melyért elitéltetésemet bármikor magam is kész volnék aláirni, mint olyat, melyet teljes mértékben megérdemeltem. Különben máskor óvatosabb leszek s nem használok oly kitételt, mely félreértésre okot adhat. Ezekben fogadja el nagyt. úr két első kérdésére a feleletet. Ami az utolsó pontot illeti, úgy arra idézettel felelek. Spurgeon az 1877-ben past. conf. tartott beszédjében, melyet én szintén csak német fordításban olvastam, melynek czíme : „ Die Uebel der Gegenwart und wie ihnen entgegenzutreten ist", ezeket mondja az 56. lapon (Vorträge bei Fastoral-Conferenzen von E. H. Spurgeon. Bonn, 1883. Verlag von J. Schergen'schen Buchhandlung) : „Wünschen Sie der Wiedergeburt durch die Taufe der Läge der Lügen ein Ende zu machen? Verkündigen Sie die geistliche Wiedergeburt durch den Heiligen Geist und erheben Sie das Werk des Herrn. Wollen Sie die Menschen den Betrug des römischen und anglikanischen Priesterthums durchschauen lassen? Verkündigen Sie das ewige Priesterthum des grossen Melchisedek. Wenn Sie den Glauben an Sacra mente vernichten wollen, so verkündigen Sie das Wesen, von dem die verordneten Gebräuche niemals mehr als der Schatten sein können." Előbbi soraim Írásakor nem olvastam még az idézett müvet, csak annak recensióját s azt is már régebben s úgy emlékeztem, hogy ott „verdammte Lüge" kitétel állott. A két kitétel között, azt hiszem, nincs mit válogatni. Spurgeon az idézett szavakban kétségtelenül a gyermekkeresztelést érti és igen ügyesen, mintha a gyermekkeresztelés mellett nem is existálhatna a szellemi újjászületés. Ennyiből áll feleletem. Ha kifejezett nézeteim tévesek volnának, úgy szívesen elfogadom a helyreigazítást. Magam is csak örülnék annak, ha épen Spurgeont illetőleg kételyeim eloszlattatnának. Szeberényi Lajos, ev. lelkész. Magyar olvasókönyv. Nagy tiszteletű Szerkesztő L Tr! Becses lapja f. évi 17. számában Falvay Antal az ugyanezen lap 15. számában közölt közleményemről úgy nyilatkozik, hogy én abban ismételten ellenmondásba jövök. Hogy Falvay úr is meggyőződhessék s belássa, miszerint ezen állítása téves: kérem Nagytiszteletűségedet, méltóztatnék a jelen soraimnak becses lapjában helyet engedni s azokat közölni. Falvay úr tehát azt mondja, hogy közleményemben többszörösen, ismételten önmagamnak mondok ellen. Ez állítását pedig azzal akarja bizonyítani, hogy közleményem azon mondatát: „tankönyvből magyar nyelvet sikeresen tanítani nem lehet", mintegy főtételül veszi s az azután következő idézetteket oly érveknek akarja tekintetni, melyekből kiolvashatók volnának a többszörös ellenmondások. Nem akarok e helyen, t. i. e lap hasábjain hosszabb vitatkozásba bocsátkozni, csak azt az egyet akarom megjegvezni, hogy a nevezett közleményemben közölt nézeteket korántsem akarom általánosan elfogadott nézetekül feltolni. Azok. amint mondám, az ügyre vonatkozó saját nézeteim. Hogy mennyi azokban a czélszerűség és életrevalóság: ezt a jövő fogja megmutatni. De lássuk sorba az idézett mondatokat. Igen, „a magyar nyelv sikeres tanításának nélkülözhetlen kelléke, hogy a tót-ajkú tanulók számára tót, s a német-ajkuak számára német nyelven első osztály számára oly abc-és könyv (nem tankönyv), a második osztálv részére pedig oly olvasókönyv (nem tankönyv) szerkesztessék, amelyben egyes tót, illetőleg német szavak és olvasmányok lehetőleg magyar betűkkel irvák, mely könyvekből, t. i. az abc-és könyv és a II. osztály olvasókönyv olvasmányaiból kell kiindulnia azon módszernek, mely szerint a tanításnak a további osztályokban folytatatnia kell." Szükséges továbbá, hogy „az elemi iskola alsó- és középosztályaiban tanult dolgok — melyek főbb vonásokban olvasókönyv, illetőleg tan- és olvasókönyv olvasmányaiban kell, hogy bennfoglaltassanak — egymással rendszeres kapcsolatba egyelőre ne hozassanak." S végre, nézetem szerint, „a népiskola növendékeinek III. osztálytól felfelé semmiféle más könyvre (Luther kátéját, énekeskönyvet és bibliát kivéve) nincs szükségök, mint egy oly tan- >'s olvasókönyvre (nem tankönyv), melyben az elemi iskola tantárgyai földrajz keretében, olvasmány alakjában benntőglalvák", természetesen minden osztálynak külön-külön. Ezek volnának Falvay úr által idézett mondatok, melyekkel bizonyítani akarja a többszörös ellenmondást s azt, hogy én ezekben mégis elismerem a tankönyv használatának szükségességét. Az idézejtt mondatokban abc-é.-r könyv-, olvasókönyv-, tan- és olvasókönyvről van szó: igy nemcsak ezekben, de az egész közleményemben egyetlen egy oly szócska sem fordul elő, amely csak távolról is bizonyítana a mellett, hogy én a tankönyv használatának szükségességét elismerem s amely ellene mondana közleményem kezdetén előforduló azon mondatnak : „tankönyvből magyar nyelvet sikeresen tanítani nem lehet." Hogy abc-és könyv, olvasókönyv, tan- és olvasókönyv és tankönyv között nagy a különbség, úgy hiszem, Falvay úr is elismeri, mert különben ő jönne, még pedig hivatalos ellenmondásba az 1883. évi tankönyv okt. 6-án összeállított s hivatalosan kiadott népiskolai tankönyvek jegyzékében. Ennyit Falvay úr czikkének közleményemre vonatkozó részére. A többire nézve Nagytiszteletűséged kegyes engedelmével más alkalommal. Margócsy Gyula, aazódi ev. MXÍju^ l/j I H 0 D Ä L 0 M. A csabai énekes-könyv. IV-ik bővített kiadás, 1884. Szerk. Ilaan Lajos. Bár ez az énekes könyv azokkal az elvekkel, miket én egy közönséges isteni-tiszte let re rendeltetett enekeskönyv szerkesztésénél mellőzhetleneknek tartok - merőben ellenkezik is; - mégis hozzászólok, nem ért, boksáját merev magyar nemzeti álláspontomról eliteljem tanem inkább azért, hogy a magyarajkú evang. egyhazaKnak a legmelegebben ajánljam. De hát ez ellenmondás! fogja akárki is szememre