Evangélikus Egyház és Iskola 1884.

Tematikus tartalom - BELFÖLD - Oroszlány

149 közöröm, mely e napon elválhatlan kapocscsal fiizte össze a szíveket. És méltán, mert Nyácsik Endre úr ker. személyi­sége, képzettsége, evangyéliomi hitbuzgósága, ev. egyházunk egy kiváló alakja: nt. Schneebergcr János úr nemesítő be­folyása alatt jött létre, s e nagy mesterétől pancsovai segédlelkészkedése alatt megtanulta azt, hogy Krisztust mindenekelőtt szeretnünk kell, ha őt prédikálni akarjuk, és hogy az ernyedetlen szorgalommal gyűjtendő értelmi kincseken kivül a papi élet tisztasága az, mely a világ fiainak változékony Ítéletei daczára biztosítja számunkra az elismerés koszorúját. A beigtatást nt. Kramár Béla, bánáti ev. föesperes úr végezte egy, a jelenvoltakat mélyen megható beszéddel. Az alatt a segédkező lelkészek : Mattheidesz Károly, Trnovszky Emil, Zvarinyi Emil az oltár körül foglaltak helyet, a be­igtatandó lelkészt körülvéve. Az eskü letétele után követ­kezett a jelvények: templomkulcs, biblia, kehely stb. át­adása, mely jelenet mélyen megindította a templomot zsú­folásig megtöltött közönséget. Föesperes úr zárbeszéde után a beigtatott lelkész lépett a szószékre és János 20, 19—31 alapján sikerült beköszöntő beszédet tartott. Az ezután következett díszebéden számos felköszöntő mondatott, melyek közül megemlítem föesperes úrét, ki az új lelkészre, Nyácsik Endre úrét, ki föesperes úrra, a ven­dégekre (kik számosan voltak jelen) és a kis-semlaki egy­ház körül sok érdemet szerzett Osztoics családra emelte poharát. A jó kedvet nagyban fokozta Trnovszky Emil mű­vészi hegedűjátéka, melyhez hasonlót csak kamarai mű­vészektől hallhatunk. Adja az Isten, hogy e frigykötés a kis egyház szá­mára egy, az eddiginél boldogabb élet kezdetét képezze! Z. E. KÜLFÖLD. Németország. — A lipcsei templomépítkezési egylet­nek a Luther-templom felépítésére, melybe legközelebb belé akarnak fogni, még tekintélyes segélyre van szüksége, hogy művét minden megakadás nélkül folytathassa. Az egylet vagyona jelenleg 154,214 márkból áll; a templom felépí­tése azonban 191,000 márkba fog kerülni. Zeiszig építész terve szerint az egész épület nyers téglából és homok kő­ből állíttatnék fel, a hajóban és egy karzaton 900 ülőhely volna alkalmazva, és a költségvetésben még nincs tekintet az orgona, szószék, harangok és órára. — Szót is emeltek a „Luther-templom u elnevezése ellen, azonban az elnökség komolyan megfontolva az ellenvetéseket, túlnyomó többség­gel a név végleges megtartását határozta el. Az 1856-ben megjelent a porosz fog- és fegyházakra vonatkozó statisztika alapján általánosan azon vélemény ter­jedt el, hogy a vétségek és bűntények száma ijesztő módon szaporodott és ebből igen kedvezőtlen következtetések vo­nattak a népélet vallás-erkölcsi állapotára általában. — A tényállás ezen felfogása és megítélése ellen felszólal Starke igazságügyminiszteri tanácsos „vétségek és bűntények Poroszországban 1854—1878" czímű iratában. — Miután kimutatta, hogy az említett igen értékes statisztikai anyag alapos ítéletnek nem szolgálhat alapjául a tekintetben, hogy váljon a vétkesek száma szaporodott-e, és miután ál­talános áttekintést adott a vétségek és bűntények fejlődé­séről az 1854—1878 időben, hangsúlyozza mindenek előtt, hogy az 1870. és 1871. háborús éveket nem szabad a vizs­gálódás kiindulási pontjául venni, mert ezzel az objectiv megítélésnek lehetősége azonnal megszűnnék. A vétségek szaporítása mellett, a hol ez megállapítható, egyszersmind a népesedés szaporítása is tekintetbe veendő volna. — Ha 1854-ben 17 milliónyi lakosság mellett vétségek és bűnté­nyek, áthágások és falopás miatt összesen 590,938 vizsgá­lat ejtetett meg, ellenben 1878-ban 21 */, milliónál több lakosság mellett ezen szám 858,812-ra emelkedett, úgy ezen szaporodás aránylag véve nem nagy. Ha pedig a vétségek­fejlődése az egész időtartam alatt megvizsgáltatik, úgy majd nagyobb, majd kissebb szaporodás változása vehető észre, mely fontos időesemények bekövetkezésével, rosz ara­tásokkal és drágasággal, továbbá az 1870 1-ki háborúval, végre a hetvenes évek társadalmi bajaival összeesik, vagy épen ezekből magyarázható ki. — Az egyes vétség-nemek vizsgálásánál a szerző három főcsoportot különböztet meg. Nyervágyból elkövetett vétségek és bűntényeknél, hol erős szaporodás után, jobb idők beálltával, ismét lényeges alá­szállás vehető észre, egészben véve az alászállás tenden­cziája megállapítható. — így ezen vétségek többségénél, a tolvajlásnál, alászállás mutatkozik, a mennyiben a vizsgá­latok összege 1854-ki 56,873-ról, 1878. évben 55,566-ra sülyedt. Némi szaporodás vehető észre a csalásnál, vala­mivel nagyobb az orgazdaságnál. A rablásnál meglehetős egyformaság mutatkozik. — Egészen másképen áll a dolog a második főcsoportban, t. i. a túlfeszített önérzet túlbecsülés és nyerseségre visszavezetendő, a kereskedelmi forgalomnak fejlődésével, valamint a nyilvános és politikai élettel összefüg­gésben levő vétségekkel. — Itt mindjárt kezdettől fogva kon­statálható a növekvés. A lakosság szaporodásából és sűrű­södéséből is a mindennemű üzleti összeköttetések fejlődésé­ből nőttön-nőttek a súrlódások; a véderő és a politikai jog önérzetével a túlbecsülés, önsegélyhez való hajlam és a nyilvános rend elleni ellenségeskedés is nőtt. Rendkívüli pld. a hamis eskü szaporodása (1194 vizsgálat 1878-ban 523 ellenében 1854-ben). Komoly, jellemző tünemény ez. mely arra utal, hogy a vallásos érzület fejlesztését nem kell szem elöl veszteni, és hogy eskületételnél mindent el kell követni, hogy hamis eskü letételének eleje vétessék. — Végre figyelemre méltó még a harmadik főcsoport, mely­hez első sorban az élet elleni vétségek és bűntények számí­tandók, azonkívül a vallásra vonatkozó bűntények és a felségsértések. Ezek lényegileg a népesség szaporodását kö­vetik. Ha ujabb időben panasz emeltetett az erkölcsi vét­ségek tekintetében, úgy nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy épen ezeknél az 1870. évben rendkívüli alászállás volt szemlélhető, és hogy a legkedvezőtlenebb év: lX/O^ nem mutat oly nagy szaporodást, mint az 1868., 1869. es különösen az 1865. esztendő. — A szerző becses statisz­tikai közlését azzal zárja be, hogy az 1871-diki év utam időt nem kell oly szigorúan megítélni, mint ez az W<». előtti idővel való összehasonlításnál a különös viszonyok es ezen idő kiváltságos jelenségeinek méltánylása nélkül ren­desen történik. De hozzá teszi: ebből korántsem követke­zik, hogy Ítélete ellentétben a sokoldalról mutatkozó pes*>­mista Ítélettel, még kevésbé jogosúlt optimistává TáJjéE.

Next

/
Thumbnails
Contents