Evangélikus Egyház és Iskola 1884.
Tematikus tartalom - BELFÖLD - Jelentés a vasárnapi iskolaügyről, 1883-ban
Második évfolyam. 17. szám. Pozsony, 1HK4. évi iprfl 26. EVANGELIKUS E&THAZ ÉS ISKOLA. f Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — 1» negyedévre . 1 „ 50 n Egy szám ára : 12 kr. 0 . é. ) /AEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. r Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. 8z. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij: külön 30 kr. Tartalom: Evangélikus papi tekintély. — A vallásoktatás prot. népiskalákban. (Papp József). — Magyar olvasókönyv. (Falvay Antal — Irodalom. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázat. Evangélikus papi tekintély. 1. Ne méltóztassanak, kérem, sem megijedni sem megbotránkozni! Papuralmi áhitozás époly távol van tőlem, amily fájdalommal ballom az ev. papi tekintély hanyatlásáról hangzó panaszokat s a szorongatott kebel mélyéről feltörő' sóhajtásokat. — Egyházam, hivatalom s tiszttársaim szeretete adja tollamba e czikket s eló're is bocsánat, ha több jóakarattal, mint képességgel fogom e nagyfontosságú tárgy körül bírt nézeteimet elmondani. Azt mondják, hogy jelenkorunkban nem az a pap helyzete ami volt ezeló'tt. — A hívek, még faluhelyen is, nem ismerik el többé lelki atyjuknak, csak szolgájuknak tartják, ' ki jó (vagy csekély) díjért prédikál, keresztel, esket, temet;' de a patriarchális kor elmultával a „tiszteletes atyám 1 1 csak „czím", a patriarchatus-nak is végórája ütött. — Társadalmi életünkben is a papi. köntös nem az őszinte tisztelet tárgya (azért sokan el is vetik), hanem a jelenkor világlátott, u. n. mívelt gyermeke előtt, mint a korlátolt ósdi életnézet képviselője, kicsinylés és guny tárgya; a szabadelvű bölcselő előtt, mint a megrögzött dogmatizmus megtestülése s a szabad haladásnak akadálya, gyűlöletes; a társas salon-élet hősei előtt viselőjének szögletessége, érdessége miatt, nevetséges; a nyilvános életben hatásának csekélysége miatt, gyakran felhasznált, de azután eldobott rongyErős a szinezéa? Lehet, s talán lesznek olyanok is, kik kedvező viszonyok között, saját személyes tulajdonaik által alkotott állásuk szempontjából egy sötéten látó képzelet szörnyszülöttjének fogják a vázolt képet tartani; de hát nézzünk egypár tényt. . Mit jelent az? hogy hívatalüresedéseknél oly gyakran mutatkozik a vágy a híványokat kissebbíteni. — Az esperességi és kerületi jegyzőkönyvek sok ily példát hoznak fel. — Hogy messze ne menjünk itt az uj-pazuai eset. — Mit jelent az? hogy a híványilag megállapított szolgálmányokat a nép csakúgy imel-ámal teljesíti s hacsak lehet nemcsak maga a nép igyekszik e tehertől szabadulni, de igen sok lelkész a papi földek jobb hasznosítása érdekében a jelen állapot megváltoztatását óhajtja. — Mit jelent az? hogy oly esetekben is — sajnos nagyon ritkán történik — mikor az egyház megjavítja a híványt, az „ad personam" szól. — Hát biz ez azt jelenti, hogy népünk szemében a papi hivatal nem bír oly fontossággal, érdekeit nem viseli annyira szivén, hogy elodázhatlan kötelességének ismerné a szerinte úgyis eléggé jól díjazott papnak állását emelni, — kellemesebbé tenni. Mit jelent az? hogy mig a tanítóról s iskoláról egyuáz éii állam, sőt szabad társulás utján alakult egyesületek gondoskodni törekszenek : addig a papi érdekek ápolásában a papság magára van hagyatva, utalva. — Elaggott, munkaképtelen papjainkról ki gondoskodik? Szerény viszonyok közt vergődő intézeteink, melyeket leginkább papok alapítottak és tartanak fel, csekély jövedelmükből összekuporgatott filléreikkel. — S ha akad egy-egy jóltevő, bizony-bizony még azt is megmorogják. — Az állam, melynek fizetéstelen tisztviselői a papok, szabadelvüségében egy kis alamizsnát ad; de az is minden költségvetési vita alkalmával fel lesz hányva, s talán nem hibázom, ha nem messze távolba helyezem az államsegély megvonásának határidejét. — Ez is, az is nem jelent mást. mint hogy az evangelikus papi hivatal megszűnt az egyházi belélet szellemi központja, s a közművelődés számba veendő tényezője lenni, vagy legalább annak tekintetni. Az egyesek szomorú tapasztalatait nem sorolom elő, nem szándékom jajveszékelni, csak azt akartam jelezni, hogy az ev. papi tekintély hanyatlása tény. Hol az ok? Azt mondják: a vallásos élet hanyatlása, melyet a materialisztikus és hasznossági koráramlat, közszellem idézett elő. — Korántsem akarom tagadni, hogy ebben van némi igaz. - A papi hivatal közvetlen hasznát sokan nem látják, sokan nem akarják látni s az ilyeneknél az szokásszülte szükséges roszszá vagy felesleges teherré lett, legjobb volna megszabadulni a nyűgtől. Mások az evang. papi hivatal szegény anyag, helyzetével mentik vagy legalább takargatják a pap. hivatal tekintélyének hanyatlását. - Ebben is van valam,. (
