Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Bányakerületi sup. can. visitatiója

223. A békési esperesség javaslata Dr. Luther Márton születése 400-CÍOS emlékünneplése tárgyában. 1. Luther születése 400-dos emlékünnepének idejéül a november 4—11-i

g terjedő hét tűzetik ki. 2. Az ünnep jelzése akként történjék, hogy a) a harangozás nov. 4-én és 11-én egész napon, valamint az e vasárnapokat előző szombati napok estvéin olykép eszközöltessék, amint az az illető egyházban nagy ünnepeken és azokat előzőleg szokott történni. A két vasárnapok közé eső hétköznapokon is a reggeli könyörgésekre a beharangozás a szokottnál ünnepélyesebb módon történjék; b) ahol szokásos az év némely ünnepi alkalmaikor a toronyból való éjjeli éneklés, ott a nov. 4-ikét és 11-ikét előző napokon az estveli 8 vagy 9 órai harangozás után — ha lehet több hangon — éneklendők a toronyból egyházi énekek, nevezetesen Luther szerzeményei is. 3. Az isteni tisztelet liturgikus részére vonatkozólag : a) minden istentiszteleti alkalomkor legalább egy ének éneklendő Luther énekei közül; a többi énekek kiválasztásánál a hitvallást tartalmazóknak adandó az előny; b) tudomásunkra jutván, hogy az ünnepi szövegeket főt. Superintendens úr fogja kitűzni, felkérendő a főpásztor, miszerint alkalomszerű antiphonák-, collecták- és imákat is kegyeskedjék köröztetni, melyek minden egyházban elmondandók; c) a mely egyházakban a liturgiánál a responsoriumok szokásosak, ott a chorus — iskolai gyermekkar — több hangon énekelje a választ. Az illető részeknek több hangon való szerkesztésére Benka Gyula szarvasi képezdei igazgató úr kéretvén fel. A responsoriumok e többhangú éneklése a Luther-ünnepélylyel mindenkorra meghonosítandó egyházaink vasárnapi istentiszteleteinél, mintegy emlékül e nevezetes napoknak. 4. Az istentisztelet oktató részére vonatkozólag javasolja a bizottság a Luther általi reformácziónak ily rendben való tárgyalását : nov. 4. délelőtt : vázlatos előadása annak, mikép Isten kezdettől fogva küldött e földre oly kiváló férfiakat, a kik által a hitében megromlott emberiséget vissza terelte az igaz vallás ösvényére — reformálta. Kr. előtt a patriarchák és próféták, Kr. után Vald, Viklef, Hus — végül említendő Luther ; nov. 4. dél után : Luther ifjúságának története elbeszélendő — az összes iskolai ifjúságnak az istentiszteletnél való jelenlétében; nov. 5. reggel : Luther a fellépő reformátor ecsetelendő 1517. okt. 31. országgyűlések, Melanchton, Augustana confessio, váltanok; nov. 6. reggel : Luthernek, mint hitszónoknak ismertetése , visszapillantás a keresztény hitszónoklat történetére ; nov. 7. reggel : Lutherről, mint énekszerzőről, visszapillantás a zene és éneknek az istentiszteletnél való alkalmazására az ó- és új-testamentomi korban; nov. 8. reggel : Lutherről, mint a népnevelé s- nagy úttörőjéről, az iskola reformátoráról. Káté, visszapillantás a reformáczió előtti kora; nov. 9. reggel : Lutherről, a bibliafordítóról. Visszapillantás a szentírás keletkezése, összeállítása és fordításaira Luther előtt. A szentírás elterjedése azóta ; nov. 10. reggel : Lutherről, mint családapáról. Élettörténete haláláig; nov. 11. délelőtt : A Luther által reformált egyház elterjedése — különösen hazánkban. Jelenlegi elterjedettsége. Az evangelikus egyház tevékenysége, a tudomány, a misszió az irgalmasság gyakorlásának terén. Reformáló hatása a többi hitfelekezetekre, nevezetesen a róm. kath.-ra. Hangsúlyozandó mindenkor, hogy nem Luthert, hanem a benne és általa működő isteni gondviselést dicsőitjük, ünnepeljük. 5. Hogy azonban maradandó emléke legyen e napoknak, a Luther-ünnep alkalmából minden egyházban megkezdendő egy oly alapnak létesítése, melynek czélja a föld legelhagyatottabbjain, t. i. az árvákon segíteni, nagyobb egyházakban árvaházak létesítése, kisebbekben egyelőre csak iskolába járó árvák segélyezése által. A szeretet és irgalmasság e tevékenységének csak előnyére fog válni annak olyképeni nyilvántartása, miszerint az esperes urak által évenként bekivánt — az egyházakban előforduló nevezetesebb mozzanatokat jelző — adatok között mindenkoron a fennemlitett alap gyarapodása, illetve állapota is minden egyház részéről bejelentendő. Szeberényi Andor, a bizottság elnöke. BSLFÖLD. Főtiszt. Dr. Szeberényi Gusztáv superintendens úr egyházlátogatási útja a nagyhonti esperesség egy részében (IV.). Az 522 lelket számláló belujai egyházat jelenlegi lelkésze Stollmann Gusztáv kitűnően gondozza a lelkiekben. — Talán azért is oly odaadással, mert az egyház felügyelője Dr. Krno Péter, ki Váczon lakik, csakis névleg az. Az egyházlátogatás alkalmával sem töltötte be tisztét ; de még csak arra sem méltatta mind egyházát, mind pedig az azt meglátogató superintendenst, hogy irott soraival felkereste volna őket. Ha keres az egyház s komolyan akarja, bizonynyal talál a közel vidéken oly egyént, ki a felügyelő tisztét elvállalva, annak meg is fog felelni. Avagy nem bir hasonló érzelműt találni ? Az egyház múltjára vonatkozólag következő nevezetes feljegyzéseket találhatni az esp. irattárban őrzött régi jegyzőkönyvben: A prencsfalvi egyházat, a melyhez a belujai mint leány tartozott, meglátogatta kánonszerüleg 1613-ban márcz. 15-én Melikius Sámuel superintendens és breznobányai lelkész; 1628ban január 18-kán Sexti Péter szintén breznobányai lelkész; 1637-ben Lányi Gergely s 1656-ban május 14-kén Lányi Dávid superintendens. Ezen adatok azt bizonyítják, hogy az egyház akkor