Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Miniszteri rendeletek - Éretségi vizsgák

222. ságok, továbbá az egyetemek, illetőleg műegyetem tanári karának meghallgatásával állapítja meg." Ezen utasítás érvénye természetesen ki fog terjedni valamennyi nyolcz osztályú nyilvános gymnasium (illetőleg reáliskola) érettségi vizsgálataira, mert a dolog természetében fekszik, hogy az érettségi bizonyítványok mind egyenlő érvényűek levén, úgy a főiskolákra való felvételre, mint az 1883. I. t.-czikkben meghatározott minősítő jellegökre nézve, szükségkép egyenlőknek kell lenni maguknak az érettségi vizsgálatoknak is, tekintet nélkül az illető középiskolák jellegére. Ehez képest felkérem Méltóságodat, hogy az érettségi vizsgálatok úgy írásbeli, mint szóbeli tárgyaira, valamint a vizsgálati eljárásra nézve, szíveskedjék tervezetet dolgozni, illetőleg dolgoztatni ki s azt a következő tanév folyama alatt, minden esetre oly időben hozzám felterjeszteni, hogy én a második félév kezdetén az utasítást kidolgoztathassam s végleg megállapíthassam, hogy az már az 1883—4. tanév végén tartandó érettségi vizsgálatokra nézve kötelezővé válhasson. A mi az érettségi vizsgálat tárgyait illeti: anélkül, hogy Méltóságod nézeteit megelőzni, vagy azokra nyomást gyakorolni akarnék : meg kívánom jegyezni, hogy az érettségi vizsgálat természeténél fogva nem kívánhat a VIII. osztály tantárgyaínak egy szigorított vizsgálata lenni; hanem az egész középiskolában elért eredménynek, különösen pedig a nyolcz osztályt végzett növendék érettségi fokának megítélésére kell hogy irányuljon. Épen azért nézetem szerint nem a középiskola öszszes rendes tárgyaira, hanem csakis azokra terjesztendő ki, melyek épen az érettség megítélésére alkalmasak s melyekből a tanulónak az egész tanfolyam alatt elért tanulási eredménye leginkább megítélhető. Felkérem azért Méltóságodat, hogy a mennyiben e nézetemben elvileg osztozik : szíveskedjék kijelölni azon tárgyakat, melyek esetleg külön-külön az Írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgálatnak a gymnasiumokon tárgyaivá volnának teendők. A vizsgálati eljárásra vonatkozó szabályzat iránti javaslatában, melyre nézve Méltóságod a főhatósága alatti intézeteknél eddig érvényben álló, vagy esetleg most kidolgozandó saját utasításait lesz szíves felterjeszteni, különösen egy pontra hívom fel Méltóságod figyelmét, melyet a törvény úgy látszik nyilt kérdésnek hagyott, vagy legalább nem elég szabatosan oldott meg; és ez az : ki tekintessék az Írásbeli vizsgálaton megbukottnak és a 27. §. szerint szóbeli vizsgálatra nem bocsáthatónak? Az-e, a ki csak egy Írásbeli dolgozatával is elégtelen jegyet kapott, melyet esetleg a szóbelin — ha azon tárgy a szóbelinek különben nem volna is tárgya — kijavíthat. E részben óhajtanám, ha Méltóságod határozottan körülirt javaslatot tenni szíveskednék. III. A törvény 38. §-a szerint „a hitfelekezetek által nyilvános középiskolákban úgy a tanulókra, mint a tanárokra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat (a fegyelmi eljárást is bele értve) azok egyházi főhatóságai állapítják meg, kötelesek azonban azokat, valamint az azokon időnként eszközölt változtatásokat a vallásés közoktatásügyi miniszterhez tudomás végett felterjeszteni." Felkérem ennélfogva Méltóságodat, szíveskedjék a főhatósága alatti középiskolákban jelenben érvényben álló mind két rendbeli — a tanulókra és tanárokra vonatkozó — fegyelmi és eljárási szabályzatokat hozzám bemutatni. Egyszer mindenkorra van szerencsém figyelmeztetni Méltóságodat, hogy az ezen szabályzatokon jövőben netalán teendő változtatások is tudomás végett, valamint a hivatalától fegyelmi úton netalán elmozdítandó igazgató, vagy tanár fegyelmi ügye, az indokolt ítélet közlése mellett hozzám esetről esetre feljelentendő lesz. IV. A főfelügyeleti jog gyakorlása szempontjából a törvény 46. §-a értelmében, a szükséghez képest s belátásom szerint fogok a felekezeti középiskoláknak e végből kirendelendő megbizottaim által teljesítendő meglátogatása iránt intézkedni s arról az általam megbízandó egyén, vagy egyének nevének közlése mellett Méltóságodat, vagy ha Méltóságod czélszerűbbnek véli s ez iránti kívánságáról engem értesíteni méltóztatik, az illető superintendenst kellő időben értesítendem, hogy a főhatósága alatt álló intézeteket a kiküldetésről tudósíthassa s megbízottamnak az intézetekbe beléphetését, valamint az általa teljesítendő látogatás törvényes sikerét biztosíthassa. Valamint most már s egyszer-mindenkorra van szerencsém felkérni Méltóságodat, hogy a 48. §. a) pontja értelmében, az általam esetről esetre bekivánandő statistikai adatokat, további külön felhívás nélkül a b) pont alatti tanévenkénti jelentéseket minden tanév végével; a tanrendszernek a c) pontban érintett netaláni változtatásait esetről esetre; a d) pont szerint a tankönyveket csak ha általam különösen kívántatni fog, végre az idézett §. utolsó kikezdése szerint, a főhatósága alatti tanintézetek mindegyikének vagyoni állásáról, az iskolai vagyon elhelyezéséről és kezelése módjáról, az 1883—4- tanév végéig hiteles kimutatást szíveskedjék nekem bemutatni. Végül engedje meg Méltóságod kifejezést adnom azon meggyőződésemnek, hogy a középiskolai törvény életbeléptetésével nemcsak általában középiskoláink ügye, hanem különösen a felekezeti középiskoláké is örvendetes lendületet nyerend s a felekezetek az állammal vállvetve fognak törekedni saját középiskoláik fölvirágoztatása által a tanügynek s ez által a közművelődésnek, mint századokon át, úgy jövőre is a tőlök telhetőleg legjobb szolgálatokat tenni. ^^^ Kijelentem egyszersmind, hogy a középiskolákról s azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. XXX. t.-czikket ezennel — illetőleg az 1883—4. tanév kezdetével életbe lépettnek tekintem s valamint magam, ki annak végrehajtásával vagyok megbízva, ez időponttól kezdve, annak végrehajtásában kötelességemhez képest eljárok, úgy a felekezeti főhatóságoktól is elvárom, hogy abban engem mindenkép támogatni fognak. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását — Budapesten, 1883. évi augusztus-hó 6-án — Trefort s. k.