Evangélikus Egyház és Iskola 1883.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Tanítói gyűlés (Országos)
193. nem kedves eledele, mégis kérnem kell nt. Szerkesztő Urat, szíveskedjék rövidke védelmemnek egy kis helyet szorítani, hogy Farkas urat értesíthessem, miszerint tévednem igen is lehet, de félrevezetni senkit sem szokásom. Mit is irtam voltaképen? Hogy a tisztikar lemondott, hogy az elnökség újra meg fog választani, hogy a losonczi állami tanítóképző- és gymnasiumban ifjaink a vallásból semmit sem tudtak, hogy e miatt egy vallástanárról kell gondoskodni s hogy az alsónógrádiakat pezsgő vérük megfosztotta higgadságuktól, midőn azt sürgették, hogy az iskolákban minden tantárgy kivétel nélkül magyarul taníttassék s hogy e fontos kérdés formulázás végett egy szakbizottságnak adatott ki. — Ennyit, sem többet sem kevesebbet! És hogy az, mit igy megírtam, szóról szóra így történt, igazolják ezt a Farkas úr által is hitelesített jegyzőkönyvek. Ki jár helyesebb úton? Az-e, a ki tényeket registrál, vagy az, ki a tények előadását az olvasó közönség félrevezetésére irányzott törekvésnek nevezi el, minden elfogulatlan olvasó előtt világos. De Farkas úr közleményemet azon oknál fogva is kicsinyli, mert abban mindent, mi a gyűlésen történt, nem közöltem s így, úgy mond, nem adtam hü képét a gyűlés lefolyásának. Ez nagyon furcsa logika. Hát Farkas úr azt hiszi, hogy ha például az ő corpusából csupán az arczát rajzoltam le, nem lehetne azért hü a kép? Aztán kinek áil jogában az iró szabadságát korlátozni abban, hogy mennyit írjon? Ha Fárkas úr keveselte közleményemet, igen jól tudja ő forgatni a pennát s több ideje is van mint nekem, írhatott volna többet, vagy legalább a közönség okulására kiegészíthette volna szerinte hiányos referádámat. A mi Farkas úr lázas ugrását illeti a „pezsgő vértől" az „aludt vérig!" Ne tüzeljünk olyan nagyon ! mert valamint a fehér és fekete szín között vagyon még sok egyéb igen pompás szín, úgy a lázas vagy pezsgő és aludt vér között is van még elég válogatni való. En részemről csak a „higgadtnál" maradok. Különben tisztelem Farkas úr meggyőződését, de czélt tévesztett támadását visszautasítva meggyőződésemnél a szőnyegen levő kérdésre nézve megmaradok, mert „egyházi életünkre határozottan káros befolyásúnak tartanám, ha iskoláinkban minden tantárgy kivétel nélkül azonnal magyarul taníttatnék." Jól tudom, hogy e kijelentésem nem népszerű, de mivel hiven megakarom adni (Máté 22, 21) „a császárnak a mi a császáré és az Istennek a mi az Istené"— az olcsó popularitást nem is hajhászom. Isten velünk. Nógrádi. II. Országos képviseleti tanítógyülés. A gyűlés, melynek munkálkodása egy egész hetet vett igénybe, mindenek előtt letárgyalta a kertészetre és mezei gazdaságra vonatkozó tételeket. Kozma Ferencz előadja: Minő szemléltetési eszközök szükségesek a történet tanításához? A javaslat elfogadtatván, határozatba ment : kéressék fel a minisztérium, hogy a történelmi térképek és képek tervezését vegye kezébe s azok előállításáról gondoskodjék. A gyűlés kimondja, hogy a magyarországi tanítók árvaháza eszméjét magáévá teszi; az árvaház jótéteményeinek gyakorlásában felekezeti s nyelvi külömbséget nem ismer; az árvaházak kapcsolatosan különféle tanintézetekkel állíttassanak fel; a vallás és közoktatási miniszter kéressék fel, hogy az épülőfélben levő budapesti tanítóképzőintézetben már most 10—12 tanítóárva eltartására alkalom nyujtassék; a nevezett árvaház az Eötvös-alap évi kiosztott jótéteményeiben részesüljön ; az árvaház fentartása czéljából a tanítóegyletek árvaházi bizottságokat szervezzenek, s az országos nyugdíj- és gyámintézetből tanítók árvái részére kiutalványozott összeg azon esetre, ha az árva valamely árvaházban helyeztetnék el, az árvaház javára essék. A hanyag iskoláztatásra vonatkozó tétel elfogadtatván, határozatba ment, hogy a népoktatási törvénynek az iskolalátogatásra vonatkozó részei a községi elöljáróságok által minden tanév elején pontosan kihirdetendők s az ABC- és olvasókönyvek czímtáblai belső oldalára lenyomandók. A nevelési szakosztály előterjesztésére a népiskolai növendékek túlterhelése tárgyában határoztatott : különbség tétessék az osztott és osztatlan népiskola tananyagára nézve, különösen a vegyesnyelvü iskoláknál, az órarend úgy állapítassék meg, hogy az a közegészség, paedagogia és didaktika követelményeinek megfeleljen ; munka és pihenés közt legyen meg a czélszerü váltakozás; a tankönyvek az osztályok tananyagának megfeleljenek; a kézirati füzetekből való tanulás mellőztessék s házi feladványokkal a tanítványok el ne halmoztassanak. — Dr. Emericzy Géza szakosztályi előadó hosszabb beszéd kíséretében ajánlja a szakosztály által megállapított munkálatot a tanítási anyag megkülönböztetésére szolgáló elvekre nézve, az osztott és osztatlan elemi iskolában, mely munkálat lényegtelenebb módosításokkal elfogadtatott. A reáliákról szóló tétel, mely a játék meghatározására és paedagogiai jelentőségére, nem különben a játék alkalmazása, a játéktérre s a játékok összegyűjtésére vonatkozólag foglal magában megállapodásokat, elfogadtatott. Péterífy Sándor felolvassa az Eötvös-alap ot kezelő és osztó bizottság ügyrendjét, mire az egészségügyre vonatkozó tétel tárgyaltatott. Erre a gyűlés kimondja, hogy felkéri a közoktatási minisztert, hogy a szakosztályi munkálatot tétesse közzé a „Néptanítók lapjában," hogy így erre fölhivassék a tanítók figyelme. — Következett az országos tanítótestület képviseleti közgyűlésének szervezésére vonatkozó szakosztályi javaslat tárgyalása, melyre nézve Reberich következő módosítványa fogadtatott el : A tanítóegyesületek országos gyűlésének képviselőiül csak nyilvános tanintézetekben működő elemi népiskolai okleveles világi tanítóférfiak, továbbá felső nép és polgári iskolatanítók választhatók meg. Végezetül a III. országos tanítógyülés előkészítőbizottsága megalakulására tétettek intézkedések, a mennyiben azon 14 testület választatott meg, melyeknek kebeléből a bizottság alakítandó. — Békéi Imre ezután a közgyűlés berekesztéseképen beszédet intézett a képviselőkhöz. Örömmel konstatálja, hogy a közgyűlés is élénk czáfolatúl szolgált azok ellenében, kik a képviseleti tanítógyülés élet-