Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Ausztria

194. képességében nem bíztak. A közgyűlés hasznos mun­kát végzett. Adja Isten, hogy a Ill-dik országos tanító­gyűlés tovább folytassa a megkezdett munkát. — Köszöni a bizalmat, melylyel iránta viseltettek. Be­szédét az apostoli király, a királyi család s a közokta­tásügyi miniszter éltetésével végzi. Gálpár János forró köszönetet mond Békeynek, ki az elnökség nehéz mun­káját tapintatosan teljesítette s ezzel a nagygyűlés ta­nácskozásainak biztosította a sikert. Köszönetet mond Tanoss Imre helyettes elnöknek, ki az elnököt a gyűlés vezetésében hathatósan segítette, s a jegyzőknek, kik munkájok teljesítésében a legnagyobb pontossággal jár­tak el. Ezzel a II. országos tanítóképviseleti közgyűlés véget ért. KÜLFÖLD. Ausztria. — A csehországi ág. h. ev. superinten­dentia aug. 20. és 21-én Prágában tartott közgyűlése elé a bizottmány következő indítványt terjesztett : Az 1883. évi május 2-iki iskolatörvény-novella a a népiskolatörvény 48. §-át oda módosította, hogy jövő­ben az iskolák vezetői kepesítve legyenek a vallás­oktatásra a tanulótöbbség felekezetében s hogy ennél­fogva ezen felekezethez tartozzanak. Miután az osztrák népesség és így a nyilvános népiskolák tanulóinak többsége is római katholikus, ezen a nyilvános nép­iskoláknál behozott felekezeti többségelv nem egyéb, mint a nyilvános népiskolák katholikus tanintézetekké való alakítása. Ezáltal az utolsó külső ürügy is el­esett, mely mindeddig érvényesíttetett, hogy az evan­gélikusok jogellenesen a községek iskolai terhei vise­lésére köteleztessenek, s melynélfogva ezen iskolák felekezetnélküliek s ne katholikusok legyenek. Az ev. egyházra nézve ezáltal parancsoló kötelességgé lett minden eszközzel oda hatni, hogy az ev. népiskolák visszanyerjék az 1869-ben jogellenesen tőlük elvont nyilvánossági jellemökét és hogy ezzel az ev. iskola­gyülekezetek a községi iskolaadó fizetése alól felmen­tessenek. Ezen czél elérésére a superintendentialis bizottság következő resolutio elfogadását javasolja: Tekintettel arra, hogy 1. az ev. népiskolák már az 1805. aug. 11-iki népiskolai alkotmány szerint nyil­vános iskolák jellemével bírtak s ennélfogva ezeknek fentartói a községek népiskoláihoz semmiféle járulékot nem fizettek, ha csak oly ingatlanok birtokában nem voltak, melyekhez ilyen adó telekkönyvileg vagy szo­kásilag kötve volt; hogy 2. az evangélikusok népiskola­ügyök önálló vezetésére való joguk és más felekezetek hasonnemű iskoláikhoz való járulékok alóli felszabadí­tásuk az 1875. császári pátens 11. és 13. §§. által hatá­rozottan megerősítettek és ezen pátens mint alaptörvény és magna charta kibocsáttatott; hogy 3. az osztrák állam­jog alaptételeihez tartozik, hogy alaptörvények egyszerű külön törvények által meg nem szoríthatók vagy el nem törölhetők, és hogy mindennek daczára a császári pá­tens fennidézett kacsai az 1869. május 14-ki népiskola­törvény 2. §. által megsemmisíttetett; hogy végre 4. a nyilvános népiskolák az iskola-törvény 48. §-nak új szer­kesztése által tényleg katholikus iskolákká átváltoztat­tak; elhatározza a superint. közgyűlés : a gyűlés zsinati tagjai a legközelebbi egyetemes zsinaton oda működje­nek, hogy a népiskola-törvény 2. §. megváltoztatása által az iskola-törvény szerint szervezett ev. népiskolák nyilvános népiskolák jellemét és a községi iskola adó alóli felszabadítást visszanyerjék, s hogy e szerint hivat­kozva az 1861. april 8-ki alapjogu császári pátensre a jogi és tényleges viszonyok pontos kimutatása mellett egy fölségi kérvény (Majestätsgesuch) készíttetnék és az az egyetemes zsinat egy küldöttsége által ő felségének tiszteletteljesen átnyujtatnék." A bizottságnak ezen resolutióját a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta. — Ugyanezen ügyben a Marburg­ban tartott bécsi superint. közgyűlés is nyilatkozott, indítványozván hogy az evang. iskola és a tanítóikon jogi állása szabályoztassék. Az erfurti Luth er -ünn e.péj y. Lélekemelő ünnepélynek voltunk Thüringia földén szemtanúi az Erfurtban rendezett díszes Luther-ünnepélyben, mely fényes sikerével, gazdag változatosságával egy igazi népünnep jellegével birt. Erfurt lakosságának ünnepi hangulata már aug.-hó 7-én mutatkozott, mert alig volt ház, melyen Luther magvas mondatai, leginkább asztali beszédeiből kiválogatva vagy arczképei szép zölddel körülvéve ne díszlettek volna. A római kath. lakosság is általában véve loyális magaviseletet tanúsított az ünneplőkkel szemben, papjaik fanatizmusa daczára be­kezdik már látni ők is, mivel birnak már mint németek nagy reformátorunkban. Ha mégis némely épületen az ünnep hangulata külső kifejezést nem nyert, úgy az a görbe bot befolyásának tulajdonítható. Már aug. 7-én élénk színézetet mutatott a város. E napon sereglettek egybe a különféle német egyete­mek hallgatói; zászlójuk volt az ismertető jelük. Katona­zene kisérte az egyetemek e képviselőit a Luther­ünnepélyen lakásaikra. Sietek kiemelni, hogy az egyes egyetemek hallgatói csoportonként, nagyobb vendéglők­ben voltak a Luther-társaság költségén elszállásolva, csak egyesek — köztük e sorok irója is — kerültek magánházakba. Estve felé nagy diák gyűlés tartatott az ú. n. császárteremben, melyen a folyó ügyeken kivül Dr. Lorentz az erfurti Luther-ünnepély létrejöttének lelke tartotta tartalmas üdvözlő beszédét. Aug. 8-án volt a tulaj donképi Luther­ünnepély napja. Már korán reggel szállingózott itt­ott egy-egy diák vagy polgárember 16. századbeli ru­hájában. A közlekedés az utczákon be lett szüntetve, a boltok bezárattak, általában mindenfelé példás rend uralkodott. A Frigy es-Vilmo s - tér en a kath. dóm­és Severin templommal szemben állíttatott fel iV 2 órakor az ünnepi menet. Nagy állványon láttuk Luther emlékszobrát, honnan végig tekinthetett a nagy ünneplő sokaságon, balra a gyönyörűen felszerelt szószék állott, melyről az ünnepély befejezéseül Rogge potsdámi udvari lelkész szónokolt, míg a jobb oldalon levő állvány a szász-weimári nagyherczegi család szá­mára volt berendezve. Aug. 8-án állíttatott fel a menet. A mit Erfurt és a német egyet, hallgatóság Luther és az evangeliomi ker. vallás tiszteletére e napon tett, felejthetetlen em­lékünk lesz mindaddig, míg az ev. nép Lutherben a hitnek hősét, a lebilincselt szellem felszabadítóját ismeri és birja. Az ünnepi menetet megelőzőleg délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelet tartatott a Barfüssertemplom­ban, melyen Dr. B a u r generalsup. s berlini udvari lelkész Luk. 22, 23 felett szívre ható beszédet mondott. Luthert mint német ifjút rajzolta, ki az erfurti zárdá­ban megtért, hogy később mint férfi övéit a hitben erősítse s az üdv elnyerhetésére előkészítse. Egyidejű­leg szónokolt az ágostoni templomban Rietschl papi seminariumi tanár Wittenbergből, még pedig ugyan­azon textusból (Ján. 20, 19—31), melyből Luther és

Next

/
Thumbnails
Contents