Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Ausztria

194. képességében nem bíztak. A közgyűlés hasznos munkát végzett. Adja Isten, hogy a Ill-dik országos tanítógyűlés tovább folytassa a megkezdett munkát. — Köszöni a bizalmat, melylyel iránta viseltettek. Beszédét az apostoli király, a királyi család s a közoktatásügyi miniszter éltetésével végzi. Gálpár János forró köszönetet mond Békeynek, ki az elnökség nehéz munkáját tapintatosan teljesítette s ezzel a nagygyűlés tanácskozásainak biztosította a sikert. Köszönetet mond Tanoss Imre helyettes elnöknek, ki az elnököt a gyűlés vezetésében hathatósan segítette, s a jegyzőknek, kik munkájok teljesítésében a legnagyobb pontossággal jártak el. Ezzel a II. országos tanítóképviseleti közgyűlés véget ért. KÜLFÖLD. Ausztria. — A csehországi ág. h. ev. superintendentia aug. 20. és 21-én Prágában tartott közgyűlése elé a bizottmány következő indítványt terjesztett : Az 1883. évi május 2-iki iskolatörvény-novella a a népiskolatörvény 48. §-át oda módosította, hogy jövőben az iskolák vezetői kepesítve legyenek a vallásoktatásra a tanulótöbbség felekezetében s hogy ennélfogva ezen felekezethez tartozzanak. Miután az osztrák népesség és így a nyilvános népiskolák tanulóinak többsége is római katholikus, ezen a nyilvános népiskoláknál behozott felekezeti többségelv nem egyéb, mint a nyilvános népiskolák katholikus tanintézetekké való alakítása. Ezáltal az utolsó külső ürügy is elesett, mely mindeddig érvényesíttetett, hogy az evangélikusok jogellenesen a községek iskolai terhei viselésére köteleztessenek, s melynélfogva ezen iskolák felekezetnélküliek s ne katholikusok legyenek. Az ev. egyházra nézve ezáltal parancsoló kötelességgé lett minden eszközzel oda hatni, hogy az ev. népiskolák visszanyerjék az 1869-ben jogellenesen tőlük elvont nyilvánossági jellemökét és hogy ezzel az ev. iskolagyülekezetek a községi iskolaadó fizetése alól felmentessenek. Ezen czél elérésére a superintendentialis bizottság következő resolutio elfogadását javasolja: Tekintettel arra, hogy 1. az ev. népiskolák már az 1805. aug. 11-iki népiskolai alkotmány szerint nyilvános iskolák jellemével bírtak s ennélfogva ezeknek fentartói a községek népiskoláihoz semmiféle járulékot nem fizettek, ha csak oly ingatlanok birtokában nem voltak, melyekhez ilyen adó telekkönyvileg vagy szokásilag kötve volt; hogy 2. az evangélikusok népiskolaügyök önálló vezetésére való joguk és más felekezetek hasonnemű iskoláikhoz való járulékok alóli felszabadításuk az 1875. császári pátens 11. és 13. §§. által határozottan megerősítettek és ezen pátens mint alaptörvény és magna charta kibocsáttatott; hogy 3. az osztrák államjog alaptételeihez tartozik, hogy alaptörvények egyszerű külön törvények által meg nem szoríthatók vagy el nem törölhetők, és hogy mindennek daczára a császári pátens fennidézett kacsai az 1869. május 14-ki népiskolatörvény 2. §. által megsemmisíttetett; hogy végre 4. a nyilvános népiskolák az iskola-törvény 48. §-nak új szerkesztése által tényleg katholikus iskolákká átváltoztattak; elhatározza a superint. közgyűlés : a gyűlés zsinati tagjai a legközelebbi egyetemes zsinaton oda működjenek, hogy a népiskola-törvény 2. §. megváltoztatása által az iskola-törvény szerint szervezett ev. népiskolák nyilvános népiskolák jellemét és a községi iskola adó alóli felszabadítást visszanyerjék, s hogy e szerint hivatkozva az 1861. april 8-ki alapjogu császári pátensre a jogi és tényleges viszonyok pontos kimutatása mellett egy fölségi kérvény (Majestätsgesuch) készíttetnék és az az egyetemes zsinat egy küldöttsége által ő felségének tiszteletteljesen átnyujtatnék." A bizottságnak ezen resolutióját a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. — Ugyanezen ügyben a Marburgban tartott bécsi superint. közgyűlés is nyilatkozott, indítványozván hogy az evang. iskola és a tanítóikon jogi állása szabályoztassék. Az erfurti Luth er -ünn e.péj y. Lélekemelő ünnepélynek voltunk Thüringia földén szemtanúi az Erfurtban rendezett díszes Luther-ünnepélyben, mely fényes sikerével, gazdag változatosságával egy igazi népünnep jellegével birt. Erfurt lakosságának ünnepi hangulata már aug.-hó 7-én mutatkozott, mert alig volt ház, melyen Luther magvas mondatai, leginkább asztali beszédeiből kiválogatva vagy arczképei szép zölddel körülvéve ne díszlettek volna. A római kath. lakosság is általában véve loyális magaviseletet tanúsított az ünneplőkkel szemben, papjaik fanatizmusa daczára bekezdik már látni ők is, mivel birnak már mint németek nagy reformátorunkban. Ha mégis némely épületen az ünnep hangulata külső kifejezést nem nyert, úgy az a görbe bot befolyásának tulajdonítható. Már aug. 7-én élénk színézetet mutatott a város. E napon sereglettek egybe a különféle német egyetemek hallgatói; zászlójuk volt az ismertető jelük. Katonazene kisérte az egyetemek e képviselőit a Lutherünnepélyen lakásaikra. Sietek kiemelni, hogy az egyes egyetemek hallgatói csoportonként, nagyobb vendéglőkben voltak a Luther-társaság költségén elszállásolva, csak egyesek — köztük e sorok irója is — kerültek magánházakba. Estve felé nagy diák gyűlés tartatott az ú. n. császárteremben, melyen a folyó ügyeken kivül Dr. Lorentz az erfurti Luther-ünnepély létrejöttének lelke tartotta tartalmas üdvözlő beszédét. Aug. 8-án volt a tulaj donképi Lutherünnepély napja. Már korán reggel szállingózott ittott egy-egy diák vagy polgárember 16. századbeli ruhájában. A közlekedés az utczákon be lett szüntetve, a boltok bezárattak, általában mindenfelé példás rend uralkodott. A Frigy es-Vilmo s - tér en a kath. dómés Severin templommal szemben állíttatott fel iV

2 órakor az ünnepi menet. Nagy állványon láttuk Luther emlékszobrát, honnan végig tekinthetett a nagy ünneplő sokaságon, balra a gyönyörűen felszerelt szószék állott, melyről az ünnepély befejezéseül Rogge potsdámi udvari lelkész szónokolt, míg a jobb oldalon levő állvány a szász-weimári nagyherczegi család számára volt berendezve. Aug. 8-án állíttatott fel a menet. A mit Erfurt és a német egyet, hallgatóság Luther és az evangeliomi ker. vallás tiszteletére e napon tett, felejthetetlen emlékünk lesz mindaddig, míg az ev. nép Lutherben a hitnek hősét, a lebilincselt szellem felszabadítóját ismeri és birja. Az ünnepi menetet megelőzőleg délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelet tartatott a Barfüssertemplomban, melyen Dr. B a u r generalsup. s berlini udvari lelkész Luk. 22, 23 felett szívre ható beszédet mondott. Luthert mint német ifjút rajzolta, ki az erfurti zárdában megtért, hogy később mint férfi övéit a hitben erősítse s az üdv elnyerhetésére előkészítse. Egyidejűleg szónokolt az ágostoni templomban Rietschl papi seminariumi tanár Wittenbergből, még pedig ugyanazon textusból (Ján. 20, 19—31), melyből Luther és