Esztergom és Vidéke, 2006

2006-03-30 / 13. szám

2006. március 30. Esztergom és Vidéke 5 Nyolcvan esztendeje született Kallós Zoltá

n népraj z

kutató „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk. Van egy zenei és táncos anyanyelvünk, s ez tartott meg minket 1000 évig. Ha megőrizzük, a következő 2000 évben nem lesz félnivalónk" - nyilatkozta lapunk tavalyi 35-36. számában a Kossuth-díjas csángó- és néprajzkutató, amikor Erősné Vörös Viktória készített vele interjút a Prímás-szigeten augusztus 23-án, az erdélyi gyermekek esztergomi táborozásának utolsó napján. A kiváló népzenekutató, pedagógus 1926. március 26-án született a mezőségi szórványvidéken, a Kolozsvártól 26 kilométerre fekvő Válaszúton. Gyermekévei idején a vegyes nemzetiségű faluban, anyanyelvével párhuzamosan a román valamint a cigány nyelveket is megtanulta. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, majd a sepsiszentgyörgyi Tanítóképzőbe iratkozott, ám tanítói oklevelét már Kolozsváron szerezte meg. Sikeresen felvételizett a Zeneművészeti Főiskolára, ahol többek között Jagamos János tanítványa. Jagamos arra ösztönzi, hogy tudatosan folytassa a már kisdiák korában elkezdett gyűjtéseit. 1946 és 1950 között tanító Magyarvistán, 1951 és 1955 között egyetemi hallgató, majd tanító Lészpeden és a Gyímes-völgyében, azóta Kolozsváron él. Kötetei: Balladák könyve (1969), Új guzsalyam mellett (1973), Tegnap a Gyímesben jártam (1989), Balladák új könyve (1996), Világszárnya (2003), Elindulék este guzsalyasba... (2004), A gyímesi csángók tánc élete és táncai (2005), előkészületben Válaszút monográfiája. A kommunizmus első évei előrejelzik hányatott életét. Családja „kulák"-listára kerül, s ezért eltávolítják a Zeneművészeti Főiskoláról. így jut álláshoz tanítói oklevelével Moldvában, a Bakó közelében levő csángó faluban, Lészpeden. Itt ismeri meg a moldvai csángók hagyományait, és felismerve az elrománosító politikát, megszállottként kezdi el a Kárpátoktól keletre szakadt magyarok vokális és hangszeres népzenéjének, hagyományainak gyűjtését. 1957ben betiltják a magyar nyelvű oktatást a moldvai csángó falvakban, azonban nem tud elszakadni a vidéktől, ezért közel 8 éven keresztül a Gyímes-völgyében, fakitermelésnél vállal munkát. Később megismerkedik, majd szoros barátságot köt Martin Györggyel, és együtt járják Erdélyt, főként a Mezőség és Kalotaszeg falvait táncosok, zenészek, énekesek után kutatva. A '70-es évektől kezdve jelennek meg egyedülálló balladagyűjteményének kötetei, ám ez távolról sem jelenti a hatóságok általi zaklatásának befejeztét. Az 1989 decemberében bekövetkezett változások, a határátlépés megkönnyítése után kezdte élvezni munkája gyümölcsét. Az aránylag nyugodtabb körülmények között megkezdhette a gyűjtések rendszerezését és a hangzó anyagok kiadását. 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt (1992), mely azóta is számos hagyományőrző tevékenység szervezője és támogatója, emellett a moldvai csángók ügyének egyik támogatója. Egész életműve elismeréseként 1990-ben megkapta az Életfa-díjat. A magyar állam részéről azóta is folyamatos elismerésben részesül: megkapta 1993-ban a Magyar Művészetért-díjat, 1996-ban a Julianus- és a Kossuth-díjat, 1997ben a Martin György-díjat, a Pro Minoritate-díjat, a Magyar Örökség-díjat, 1999-ben a Tőkés László-díjat, az '56-os Érdemkeresztet, 2001-ben a Corvin-láncot és a Szent Imre-díjat, 2003-ban a Kölcsey-díjat. Az EMKE tiszteletbeli tagjává, a Magyar Néprajzi Társaság tagjává, a Magyar Művészeti Akadémia fő tagjává választotta. Kallós Zoltán végezte a magyar nyelvterületen a legnagyobb népzenei gyűjtést. Gyűjtéseiből hanglemezes válogatások jelentek meg, archív felvételeiből több hangzóanyag-sorozatot szerkesztett és adott ki: 12 lemez, 20 kazetta, 10 CD lemez. Énekesként ő maga is két lemezt jelentetett meg: Búsulni sohasem tudtam..., Idegen földre ne siess.... Néprajzi filmek szaktanácsadója, népzenei fesztiválok ünnepelt énekese, előadója. Az erdélyi és magyarországi táncház-mozgalom egyik életre-hívója, népzenei és néptánc táborok szervezője. Nevelői hatása rendkívüli jelentőségű, mivel hosszú évek során fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar népművészetet. Szakmai tanácsai, útmutatásai több generációt indítottak el és segítettek a zenész, táncos és néprajzos pályán. * Az 1992 óta működő Kallós Zoltán Alapítvány fő feladatai közé tartozik a szórványgondozás és a magyar népi kultúra terjesztése a határon innen és túl. Alapítványa szülőfalujában, a Kolozs megyei Válaszúton működik, ott, ahol visszakapta a kommunizmus idején elkobzott családi házát és birtokát. * A Kallós-kúrián - ahol a mostani harminc egynéhány helyett hatvan-nyolcvan gyereknek tudja biztosítani az anyanyelven való tanulás lehetőségét - a környékbeli szórvány-magyar gyermekek kapnak kollégiumi elhelyezést, nyaranta pedig ugyanott táborok vannak. Vakrepülés egy új rendszerű felsőoktatásba Az új felsőoktatási törvény - melynek következtében hazánk is átáll a bolognai típusú, három ciklusos felsőfokú képzési rendszerre - március elsején lépett hatályba. A jogerőre emelkedést sorozatos viták, fórumok, szakpolitikai csatározások előzték meg, s néhány nappal a márciusi dátum előtt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály néhány passzusa miatt. Az új felsőoktatási törvény a jelenlegi magyarországi struktúrával szinte teljesen szakítva, hazánk oktatási rendszerét is a három ciklusos bolognai képzési rendszerhez kapcsolja. A három képzési ciklusból az első, a három, vagy esetenként négy éves bachelorképzés (BA), melynek elvégzése után a diákok munkavállalásra jogosító oklevelet kaphatnak, s ez után következik a kétéves masterképzés(MA), melynek végén kapnák meg diplomájukat a hallgatók. A doktori cím megszerzésének lehetőségével ebben a struktúrában is az alapképzés elvégzése, azaz a diploma megszerzése után élhetnek a hallgatók. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) mint a diákok legfelsőbb érdekvédelmi szervezete - elnöke, Ekler Gergely az új törvénnyel kapcsolatban kijelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert a jogszabály szerint a felsőoktatási intézményekben létrejövő gazdasági tanácsokban az oktatók és a kutatók igen, a diákok viszont nem vehetnek személyesen részt. A hallgatói érdekérvényesítés ilyen hiánya pedig alkotmányellenes. Emellett a HÖOK kifogásolta azt is, hogy a jogszabály a 2006. szeptember l-e előtt már felvételt nyert, de egyéb okokból évhalasztásukat kérelmező hallgatókra is vonatkozik. Ezek a diákok még a régi törvény alapján jutottak be az intézménybe, képzésüket viszont már az új törvény határozza meg. A HÖOK felvetései mellet az új felsőoktatási törvény számos egyéb kérdést, problémát is felvet, melyek már a bolognai rendszerhez való csatlakozás óta foglalkoztatják a szakembereket, tanárokat, szülőket, diákokat egyaránt. A helyzet komolyságát bizonyítandó, néhány olyan problémára is fel kell hívni a figyelmet, melyet az érdekvédelmi szervezetek már nem emelnek ki, viszont közvetlenül is érintik az idén érettségiző generációt. A felvételik követelményeit, s a választható szakokra, szakirányokra való jelentkezés mikéntjét és hogyanját a totális bizonytalanság lengi körül, nyilatkozta lapunknak a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium egyik tanára. A történelem-latin szakos oktató hozzátette, hogy az 1000 oldalas felvételi tájékoztató nemhogy könnyítené, de átláthatatlanná, nehezen értelmezhetővé teszi az új rendszert, s a diákok azzal sincsenek tisztában, milyen területen van lehetőségük továbbtanulni. Erre konkrét példa, hogy ha például egy tanuló művészettörténettel szeretne foglalkozni, akkor a 'szabad bölcsész' szakot kell yálasztania, s azon belül kaphat a választott tárggyal kapcsolatos képzést. így a régi szakok többsége megszűnt, s egy-egy csoportba sorolva található a tájékoztatóban. A jövőben előre gondolkodva, s mérlegelve a bolognai folyamat várható hatásait mindenképpen fontos kérdés, hogy mi történik majd azokkal a diákokkal, akik a három éves BA képzés után nem mennek, vagy nem jutnak be a diplomát nyújtó MA képzésre?! A bachelorképzést elvégzett hallgatók létszámának várhatóan csupán egyharmada kap majd helyet az államilag finanszírozott masterképzéses kurzuson, azonban azzal még az Oktatási Minisztérium szakemberei sincsenek tisztában, vajon hogyan szűrik ki az MA képzésre bekerülőket. Mondván, hogy az első ilyen évfolyam csupán három év múlva veti fel a továbbjutás problémáját nem bizonyos, hogy újabb felvételi vizsga, a tanulmányi átlageredmény, vagy más megmérettetés alapján kerülnek a diákok a diplomát adó kétéves képzésre. A szaktanár kiemelte, a bolognai folyamathoz való csatlakozásnak a lényege az európai felsőoktatási intézmények közötti átjárhatóság lett volna, azonban ez nem valósul meg, hiszen néhány karon - főként a műszaki képzések esetében - nem tudták a megváltozott képzési struktúrát bevezetni. Ezzel természetesen az oly sokat hangoztatott, esélyegyenlőség sem valósul meg a továbbtanulók között, hiszen van, akit érint a BA képzés, van akit nem. A HÖOK állásfoglalását, illetőleg a felmerülő problémákat kommentálva Sió László, a Fidesz szakpolitikusa elmondta, hogy a törvény megszületésének körülményei, valamint a körülötte jelenleg is meglévő problémák, hiányosságok halmaza, jól mutatja, hogy egy késve elfogadott, pontatlan jogszabálygyűjteményről van szó. A HÖOK által kezdeményezett alkotmánybírósági vizsgálattal egyetértésben továbbá kifejtette, hogy vakrepülésnek tartja az új rendszer bevezetését. Mindehhez hozzátette, az elmúlt év érettségi-felvételi körüli botránya, az átalakult képzési rendszer szabályzata, valamint a képzésben majdan megszerezhető diploma munkaerő-piaci értékének kérdése mind-mind elbizonytalanítják a felvételizőket. Véleménye szerint egyre több végzős diák dönt úgy, hogy inkább kivár, még nem jelentkezik felsőoktatási intézménybe, s ez látható már a jelentkezők számarányán is, hiszen míg két évvel ezelőtt 167 ezren adták be a felvételi adatlapokat, idén már csupán 132 ezren tették meg ugyanezt. Mint a felsőoktatás elpiacosításának tökéletes eszköze, az úgynevezett 'PPP' - Public Priváté Partner program - szintén említésre került az új törvényben. A program lényege, hogy magántőke bevonásával fejlesztené felsőoktatási intézmények infrastruktúráját. Néhány helyen ez a program már el is indult, így például a győri egyetemen. Az újítás következtében az intézmények hosszú távú törlesztésbe kezdenek majd, s bevételi források megteremtésére lesz szükségük, például egy kollégium építését követően. Könnyen el lehet képzelni, hogy a lakbérek változása arányban áll e majd az egyetem tartozásának mértékével. Mindenesetre a törvény szerint biztos, hogy egyegy ilyen magántőke- bevonással létrejött beruházást követően, ha a visszafizetés, anyagi okokból kifolyóan nem működik, akkor a vezető fenntartói jóváhagyás nélkül dönthet az intézményi vagyon elidegenítéséről. *** Európa más országaiban - ahol a bolognai folyamatot már gyakorlatban alkalmazzák - sorozatosan merülnek fel problémák a rendszerrel kapcsolatosan. A felsőoktatási intézmények átjárhatóságát, mint a rendszer legnagyobb előnyét hangoztatja több hazai szakpolitikus, azonban arra nem hívják fel a figyelmet, milyen gondokkal néznek szembe azok az országok, ahol már él bolognai típusú oktatási rendszer. Ahogyan már említettem, a képzést követőep a munkavállalással kapcsolatosan már nálunk is merülnek fel problémák. így elgondolkodtató az a kijelentés, mely még korábban a munkáltatók részéről, mint kérdés hangzott el, tudniillik, hogy a csupán a bachelor képzésben részt vevő hallgatók a három év után milyen szakképesítéssel rendelkeznek majd, s ezáltal hogyan tudnak elhelyezkedni?! A válasz, hogy mivel a tárgyalt három év csak általános műveltségi és nem specifikus tudást ad, ezért szaktudással nem fognak ezen diákok rendelkezni. A napokban, Franciaországban szintén a munkavállalás lehetőségei körül adódott probléma. A diákok az utcákra vonultak, mert a munkaadók kijelentették, hogy a végzett hallgatókat először két év próbaidőre alkalmazzák, s majd csak utána véglegesítik a felvételüket. A tanulók érthető tiltakozása abból fakadt, hogy a piacközpontú világban a felsőfokú tömegképzés miatt minden két év után az érintett cégek - valószínűsíthetően - újabb gyakornokokat fognak alkalmazni, s így a hosszú távú elhelyezkedés, a biztos egzisztencia megteremtése kizárt. kuruc Radics Béla emlékkiállítás Párkányban (nati) Tóth Tamás, a Féja Közösségi Ház igazgatója nyitotta meg Párkányban, a Művelődési Házban a „Radics Béla 60" című a kiállítást (a közelmúltban volt születésének 60. évfordulója), amely a „magyar gitárkirály" Radics Béla (1946-1982) emléke előtt tiszteleg. (Som Lajos - az egykori zenésztárs - kórházi ápolása miatt nem tudott jelen lenni a megnyitón). A kiállított dokumentumok segítségével végigkísérhető a rock legenda életútja az Alligátortól, Atlantistól, a Sakk-Matton és a Taurus exT-n át az utolsó Tűzkerék formációkig. Március 17-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében Tóth Tamás nyitotta meg az emlékkiállítást. Elmondta: Radics Béla rövidre szabott földi élete - 36 évet élt elég volt ahhoz, hogy maradandót alkosson. A virtuóz művészt - aki állócsillagnak bizonyult a magyar rockzene egén - méltán nevezik minden idők legnagyobb magyar gitárosának. Radics Béla abban is első, hogy a magyar rock zenészek közül neki állítottak először köztéri szobrot. A szobor Budapesten, a XIII. kerületben - Angyalföldön - a Gyöngyösi úti lakótelep egyik parkjában van, ahol ő is élt. A kiállított dokumentumok - archív fotók, könyvek, hangkazetták, borítótervek lemezek, kották, személyes tárgyak, relikviák, kordokumentumok, hangszerek - a Radics Béla Emléktársaság, Miskolci Ilona és Tóth Tamás tulajdonát képezik. (A személyes tárgyak között nincs meg a gitárja, azt halála után rögtön ellopták.) A kiállítás megnyitójának végén a Tóth Tamás vezette esztergomi Tűzkerék xT zenekar koncertet adott a Művelődési Ház színháztermében. Igazi kulturális csemege volt az este, a képzőművészet és rockzene kedvelőinek egyaránt. Ezen elhangzott tizenhárom fellelt Radics-szerzemény mellett, több Jimi Hendrix-szám és Strausz „Csibu" Tibor Sirató című emlékdala is. A tárlat április 6-áig tekinthető meg, de záráskor is lesz kísérő rendezvény: ekkor Kisfaludy András filmrendező, a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete ügyvezető alelnöke, az egykori zenésztárs, az „R. B. kapitány" című dokumentum filmje kerül bemutatásra, mely Radics Béla életéről, munkásságáról, koráról szól, dokumentumok alapján. A film feldolgozta és bemutatja a nagyszerű rock-zenész dalainak halála utáni életét, sorsát is.