Esztergom és Vidéke, 2006

2006-03-30 / 13. szám

4 Esztergom és Vidéke 2006. április 27. A filo-keresztény Közel a vízhez Víz és kultúra Víz Világnapja 2006. Elfutott volna mellettem a kisvárosi agóra tavaszváró standjai előtt, de vesztére neki is meg kellett venni a levesbe való zöldséget. A választás, mármint a vásárlás mímelt gondterhével böngészte a kínálatot, de egy éppen kiborult doboz zajára végzetes hibát követett el. Felnézett, és összeakadt a tekintetünk. Kihagyhatatlanul és kíméletlenül hangzott el a kérdés: ugye nehéz a választás? Még az általánosból ismertük egymást, és néhanapján ha találkoztunk, mindig váltottunk pár szót. Kedves fiú volt akkor is, mindig benne volt a grund fociban, de gondosan ügyelt rá, hogy a végén, az erősebbnek tűnő csapatba álljon be. Néhanapján a templomban is szoktam látni, igaz rövid ideig a „megyei KISZ csapatában" is játszott. De ez már rég volt. - Hogy vagy? így hétköznap délelőtt bejöttél a városba egy kis napfényért? - Igen, igen, tudod manapság jobb távol maradni mindentől. Majd talán Húsvétkor bejövünk misére. És sietősen búcsúzott. Még utána néztem és láttam, amint kissé följebb mélázó tekintettel merengett az új tavaszváró szélben. Lassan én is hazaindultam, már a virágárus előtti barkaerdőnél jártam, de még mindig az csöngött a fülemben: talán Húsvétkor. Talán... A hazáról Mindegy, kik beszélnek hazád nevében? Mindegy az is, mit mondanak azok, akik jogosultnak hiszik magukat, a haza nevében beszélni? Te hallgass hazádra! Mindig, mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értelme számodra hazád nélkül. Ne várj jót a hazádtól, s ne sopánkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj hazádtól. Csak adjál azt, ami legjobb életedben. Ez a legfőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri. (Márai Sándor Füveskönyvéből) Villányi Zsolt Már kisgyermekként az első földrajzórán örökre szólóan megtanuljuk, hogy bolygónk kétharmad részét víz borítja, igaz, sós tengervíz, de az is csak víz. Neki is kijár a kellő odafigyelés, hiszen olyan veszélyek leselkednek reá mint a tankhajók kiömlő „fekete aranya" vagy az atomhajtású kivénhedt bárkák „ottfeledett" fűtőanyaga. Ezek persze nem csupán a vizet károsíthatják, hanem a benne élő növények és állatok is keserű tapasztalatokat szerezhetnek. Gyakran nem is tudjuk melyiket sajnáljuk inkább: Baudelaire kigúnyolt albatroszát vagy azt a vergődő madarat, amely az olaj miatt képtelen a levegőbe emelkedni. Aztán itt van a klímaváltozás fenyegető réme (noha a hozzáértők még nem egyeztek meg abban, hogy ez felmelegedés vagy lehűlés lesz), ami olyan elképesztő következménnyel is járhat, hogy leáll a jó öreg Golf-áramlat, amit pedig oly öröknek, visszavonhatatlannak, megállíthatatlannak gondolt az ember. Ilyen belvizes és árvízveszélyes időszakban igen nehéz elképzelni, hogy a föld édesvízkészlete bizony nem kiapadhatatlan, és ha nem vigyázunk rá, még szomjúság fenyegetheti utódainkat. Állítólag a Kárpát-medence birtokolja a világ egyik leggazdagabb édesvízkészletét, ami nem jelenti azt, hogy felelőtlenül bánhatunk vele. A legkisebb ivóvízbázis éppen a Közel-Keleten van, ezért a jövőben még az is megeshet, hogy megfordul a víz és kőolaj ára, és mi magyarok manipulálhatunk egy-egy „vízárrobbanással" (feltéve, ha nem találnak vizet a Marson, hiszen az bizonytalanná teheti a vízpiacot). Addig is figyeljünk oda tavainkra, foly óinkra. Ezt szolgálja az 1993-óta évente megrendezett Víz Világnapja eseménysorozat, amelyből a Duna Múzeum rendszeresen kiveszi a maga részét. A március 22-ei ünnepség ebben az évben is, miként korábban, egy országosan meghirdetett pályázat köré fonódott. A jelentkezők három területen mérkőzhettek. Lehetet játékot készíteni, amiben Némethy Krisztián, fóti fiatalember jeleskedett leginkább az egyéni díjazottak közül, a csapatoknál pedig a Telki Általános Iskola lett az első, de a egy pilismaróti család is elismeréssel térhetett haza. Makettel is lehetett pályázni; itt a Dunán úszó hajómalom modellje tetszett legjobban a zsűrinek. A munka Varga Krisztián, ácsi tanuló kézügyességét és fantáziáját dicséri. Harmadik kategória az ún. kép-vers-zene volt; itt egy tetszőlegesen választott képhez kellett verset írni vagy zenét szerezni. A kisiskolások közül Rácz Levente, debreceni tanulót szállta meg leginkább az ihlet, míg a nagyobbaknál egy rátkai lány, Endrész Judit küldte a legjobb költeményt. Abonyi Flóra Budapesten komponálta zeneművét Vízcsobogás címmel, Farkas Gábort pedig az Esőünnep ejtette rabul Szigetszentmiklóson. (A díjazottak nevét és a zsűri rövid értékelését bárki megtekintheti a www.vizvilagnapja.hu oldalon.) Kategóriánként az első három helyezettnek osztottak díjakat, mégpedig ünnepi keretek között a Vármúzeum Lovagtermében. Persányi Miklós akkor éppen halat telepített a Balatonba, ezért a minisztérium nevében Korompai András köszöntötte a megjelenteket, a ceremóniát követően pedig állófogadáson ismerkedhettek egymással a résztvevők. Ha valaki túl sokat szedett tányérjára az asztalon sorakozó étkekből, az javíthatott valamit egészségi állapotán azzal, hogy leA Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület lapunk oldalain ma hirdeti meg „Kulturális identitás az Európai Unióban" című programsorozatát 2006. március-májusára, évi munkaterve szerint. Mint minden civil szervezet, a hasonló esemény-sorozatokhoz az azt megelőző országosan meghirdetett pályázaton nyeri el a megvalósításhoz szükséges anyagiakat. Esetünkben támogatónk a Miniszterelnöki Hivatal. Térben és időben minden más eseményektől teljesen függetlenül, ám a megkötött hivatalos szerződésekkel és együttműködésekkel összhangban zajlik a program - s nemcsak a „Duna partján". Egyéb „muravidékes" események is tanúsítják ezt - a több országra kiterjedő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájához kötődő kapcsolatok ápolására. Egyesületünk 1997-ben alakult meg és a 2005 májusi adatok szerint 148 tagja van. A környező hét országon kívül olasz- és németországi, svájci és kanadai tagjai is. A tervezetteknek megfelelően így tartott például Székely András Bertalan művelődésszociológus, kisebbségkutató, tanár, a NKÓM vezető-főtanácsosa és a Magyar Kultúra Lovagja március 25-én sikeres és nagy érdeklődést keltő könyvbemutatót Marosvásárhelyen a MBKKE és a helyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület társszervezésében. „Határhártyák" (Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencében) című könyve Budapesten, a Liteában is sikert aratott, sajtóvisszhangja is kedvező volt. Ruda Gábor pedig a „Muravidék" legújabb számát a Kör egyéb kiadványait ismertette. A MBKKE, a Szlovén Köztársaság (magyarországi) Nagykövetsége és a Magyar-Szlovén Baráti sétált a Duna Múzeumba, és megnézte a beérkezett játékokat, maketteket. Az első terembe lépve bizonyára meg is hökkentették a falon látható fura képek és feliratok, amelyek sehogyan sem akartak a kiállított játékokhoz illeszkedni. Mi köze egy Galileit idéző parafrázisnak a kicsik alkotásaihoz? Aztán hirtelen felvillan egy név: Csontó Lajos. Rendben. Most már a kézenfekvő magyarázat biztos tudatában léphetünk a következő helyiségbe, melynek padlóján a makettek kapták helyet. A szép, napsütéses délután a gyerekeket persze inkább a múzeum udvarára csalogatta, ahol tutajt készíthettek, zászlót ragaszthattak vagy éppen homokzsákot is tölthettek. Látható volt továbbá egy vízátemelő berendezés modellje és egy kicsinyített úszó malom, amely történetesen pont paprikát őrölt. Az udvaron a Duna-Ipoly Nemzeti Park sátra is helyet kapott, ahol a környék növény- és állatvilága mutatkozott be. Fura dolgokat lehetet itt megtudni; például azt, hogy egy szárnyas hiába dugja folyton víz alá a fejét táplálkozás közben, attól még nem lesz bukómadár, csupán úszó. Az előző címet csak az érdemli meg, aki teljes mivoltában alámerül. Végül is, így utólag nagyon is érthető. Filemon Társaság e hónap végére szervezi az Egyesület muravidéki és rábavidéki szerzőinek bemutatkozását, legújabb munkáik: a szlovén irodalmi antológia, verseskötetek, regények ismertetését. Budapest után, májusban Ljubljanában és Lendván. Fenti programok 2006 januárjától kezdődően „Közép-Európai irodalmi kölcsönhatások" címmel hazai, felvidéki, erdélyi, délvidéki és szlovéniai helyszíneken történnek, mintegy húsz rendezvény keretében. Visszatérve a helyi eseménysorozatra, amely szervesen kapcsolódik az Európai Unió kölcsönviszonyainak a jobb megértéséhez, március 22-én dr. Körösi Mária, a BME docense tartott igen színvonalas és érdekes előadást. Mint kutató és tanár - a politikai földrajz „tudora". Ezen szaktudomány ma már több magyar egyetem hivatalos tantárgya. Előadónk tudománytörténeti bemutatójában ismertette azon „kiművelt emberfők" tevékenységét, akik a szaktudomány alapjait megvetették. Gróf Teleki Pál (1879 - 1941) alapozta meg a polgári gazdasági földrajzot. O az első, aki a társadalmat és a gazdasági életet a természeti környezetbe ágyazva, oknyomozó módon vizsgálta. Könyvei, atlaszai tették őt, mint tudóst világhírűvé. Társa és mentora Cholnoky Jenő (1870 - 1950) a magyar geográfia legsokoldalúbb tudósa. Ázsiai és amerikai útjuk, közös tudományos tevékenységük alapozta meg azt az újfajta tudományt, melyet valójában a magyarságot ért igaztalan történelmi események váltottak ki. Munkásságukat Rónai András (1906 - 1991) professzor folytatta, az O tanítványa pedig - a mi előNégy generáció a zongorázás szolgálatában - zongoraverseny március 24-én „Amikor Maga szavalt, én a háború minden puskadörgését hallottam " - mondta az egykori katona, könnyezve az előadás hatására. A dédnagymama is eljött a négykezes zongoraverseny megyei válogatójára, Tatabányára, hogy dédunokájának szurkoljon, tapsoljon. Mert így lehet érezni igazán, mások mennyire becsülik munkánkat. Tisztelik és felnéznek gyerekeikre, ha látják elszántságukat, és látják a legfontosabbat, hogyan tanulják meg ők maguk egymást tisztelni. A dédi ma gobelinezik, lánya színdarabot tanít be, s most az ő lányának kisleánya szerez szeretetben összeforró örömbéli élményt a mindenben összetartó nagycsaládnak. A családi támogatásnak eme jótékony hatását azok, akik gyermekkortól kezdve megtapasztalhatják, kiváltságos helyzetüknek örvendhetnek, mert a későbbiekben ez az, ami átsegítheti őket a nagybetűs Élet adta feladatokon. Növendékeim, Rákosi Antónia (8 éves) és Fenyves Krisztián (11), az esztergomi Zsolt Nándor Zeneiskola tanulói mindent megtettek a szép zenéért, hisz a zsűri országos versenyre javasolta tovább őket. „Mindig keressétek, hogy minek lehet örülni: hol egy szép dallamnak, hol egy jó mozdulatnak..." Az életöröm jelenléte a zongorázás szeretetén keresztül mutatta meg önmagát. Köszönöm Néktek, kedves növendékeim: Rózsár Brigitta adónk! Dr. Körösi Mária igen sok fogalom korszerű magyarázatával szolgált, ezek például: haza, nemzet, nyelv, kultúra, nemzetiségek itthon és külföldön, a kisebbségek válfajai, nemzeti tudat, határmozgások, állampolgárság-váltások, stb. Az 1919-ben megalakult Népszövetség akkori „EU"-s szerepét elemezte, majd a Trianon-szabta határváltozások gazdasági, kulturális és morális veszteségeinek következményeit ismertette - sok szemléltető térképpel illusztrálva. A következő, második részben az Európai Unióban betöltendő, Kárpát-medencei viszonyainkra, a kulturális - történelmi - politikai kölcsönhatásokra és a magyarság nyújtotta hatásokra várunk és kapunk választ. Az előadásra az érdeklődőket szeretettel várjuk! Horváth Gáborné dr. Kulturális identitás az Európai Unióban A következő előadások időpontjai, és helyei: Április 7., 18 óra Bajor Ágost Művelődési Ház: „A kis államok esélyei az EU-ban" - nemzeti kisebbségek és népcsoportok, előadó dr. Odor László egyetemi docens, volt svájci nagykövet. Április 20., 17 óra Bajor Ágost Művelődési Ház: „Mit jelent az EU-s tudat V' - politikai földrajz (II. rész ), előadó: dr. Körösi Mária egyetemi docens. Április 27., 17 óra Kismarosi Teleház (Kismaros, Kossuth u. 5.): „Gazdasági integráció, kulturális autonómia az egységesülő Európában" I. rész, előadó dr. Bárdos István művelődéstörténész Május 11., 17 óra Bajor Ágost Művelődési Ház: „Gazdasági integráció, kulturális autonómia az egységesülő Európában" II. rész, előadó dr. Bárdos István művelődéstörténész. 15 éves a táti mazsorettcsoport Tizenöt esztendővel ezelőtt alakult meg a táti Kultúrház mazsorett csoportja. Ebből az alkalomból kerestem föl Schalk Tímeát, a csoport vezetőjét, akit a megalakulás körülményeiről faggattam. A kezdetek 1989-re nyúlnak vissza, amikoris a táti fúvós zenekar kint járt a németországi Schrattenbach településen, ahol a kis német faluban felejthetetlen fogadtatásban részesítették a tátiakat. A vendégszeretet viszonozásaként a Kultúrház vezetője, Kátai Ferencné és a zenekar vezetői sokat törték a fejüket, hogyan lehetne túlszárnyalni ezt a fogadtatást. Ennek alapján született meg az ötlet 1991-ben, hogy ne csak zenével, hanem tánccal is köszöntsék a községbe érkező és a helyiek vendégszeretetét élvező külföldieket. Meghirdették a helyi iskolákban, hogy lányokat keresnek mazsorett-jelölteknek. A Kultúrházban dolgozó balettoktató, Holubné Kogler Katalin elkészített három koreográfiát, amit két hónap alatt betanítottak a lányoknak. Ezzel párhuzamban a szülők ruhákat varrtak. Az összeállt csapat már ekkor nagy sikert aratott a vendégek és a tátiak körében. Eltelt két év, amikor meghívták őket Kömlődre, egy országos mazsorett-versenyre, és valójában ott szembesültek azzal, hogy szép táncaik bizony nem felelnek meg a mazsorett szabályainak. Ekkor Udvardiné Kollár Ildikó vette át az együttes vezetését, aki sok időt áldozott ennek a táncműfajnak az okítására, elsajátítására. Ildikó kiválásával a vezetést Hasenbeck Melinda és Schalk Tímea vette át. Bevezették a bot-technikát, megtanulták a pörgetést, újítottak a fellépő ruhákon, és egyre lelkesebben vettek részt a különböző megmérettetéseken. A megalakulás után hét esztendővel juniorként Kömlődön az országos versenyen már dobogósok lettek. Ezt követően a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett országos versenyen színpadi kategóriában a negyedik helyezést érték el. Két tanítványuk, Horváth Réka és Zima Ágnes elvégezte Debrecenben a felsőfokú mazsorett-oktatói tanfolyamot, most ők tanítják a legkisebbeket. A csoport mára már száztagúvá bővült, ezen belül van mini, junior és senior korosztály is. Végül a csoportvezető elmondta: boldog, mert elérték a céljukat, hiszen színvonalas és sikeres tánc-együttessé váltak. Kovács Ági Hírek, tények, ajánlások