Esztergom és Vidéke, 2006

2006-03-30 / 13. szám

2006. március 30. Esztergom és Vidéke 3 Taizéi találkozó Esztergomban Április l-jén: bábelőadás az Aquasziget Élményfürdőben! Kicsiknek és nagyoknak óriási élményt nyújt a felnőtteket! A pénztárban megváltott fürdőbeMASZK Bábszínpad előadása április l-jén délelőtt 10 lépővel minden vendégünk részese lehet a órai kezdettel az Aquasziget Esztergom Élményfür- Maszk Bábszínpad előadásának, dőben: régi magyar vár-történettel, egyedi bábokkal Mókázzunk együtt az év legvidámabb napvarázsolják el a gyermekeket és a szórakozni vágyó ján! Önkormányzatunk vagyona eléri a 13 milliárdot (P.I.) Városunkban, mint minden településen az éves költségvetésben szereplő működési és beruházási összegek mellett a vagyon is jellemzi a mindenkori pénzügyi helyzetet. Esztergomban, a polgármesteri hivatalban a Vagyongazdálkodási Irodára tartozik a nyilvántartás, az eladások és a vételek ügyintézése. Meggyes Tamás polgármestertől kaptuk közlésre ezt a grafikont, mely szemlélteti Esztergom vagyongyarapodását. Mint látható, hat év alatt a városi vagyon megduplázódott, méghozzá úgy, hogy ebben az időszakban számos értékes ingatlant és épületet értékesítettek, ugyanakkor a beruházásokat pedig aktiválták. (-ffy) Az 1950-es évek vége óta fiatalok ezrei keresik fel franciaországi Taizé szerzetesközösségét, hogy részt vegyenek az egyhetes találkozókon, az imádságokon és a kiscsoportos beszélgetéseken. A Taizéi Testvérek szintén gyakran látogatnak el közösségükből a különböző kontinensekre, ahol ökomenikus összejöveteleket szerveznek a „Bizalom zarándokútja a Földön" részeként. Céljuk a kiengesztelődés, a bizalom és a béke elősegítése a népek között. Március 24-26 között a belvárosi plébánia fiataljainak közreműködésével Esztergomban zajlott egy kisebb találkozó, amely után Michels Antal plébánost kérdeztük. - Közép-európai találkozó volt a mostani: mit jelentett ez a gyakorlatban ? - Régiós taizéi találkozó volt ez. Az egyik taizéi testvér, Cirill Szlovákiából érkezett, és innen további 60-70 szlovák fiatal jött Esztergomba. Számomra kifejezetten nagy öröm volt, hogy szombat este öt szlovák pappal együtt misézhettem. Nagyon jó volt így együtt ünnepelni a szentmiseáldozatot, és ez különlegesebbé tette az egész találkozót. Az ember érzi, hogy milyen nagy felelősséggel tartozunk egymás nemzetéért, de ugyanakkor azt is látja, hogy milyen sebek vannak bennük is és bennünk is. Ebben nagyon nehéz megtalálni azt a keresztény középutat, hogy szeretettel fordulhassunk a másik felé. De az előadások, az elmélkedések a megbékélésről, egymás elfogadásáról szóltak. - Hogyan sikerült megszervezni mindezt több száz résztvevő részére? - A plébánia fiataljai profi módon oldották meg a szervezést, mindenre gondoltak - magam sem találtam benne hibát, pedig kritikus alkat vagyok. Francesco testvér már a közvetlen előkészületben is segített. O Indonéziából származik, Cirillel együtt - aki német származású, de tud szlovákul is - és mindketten beszélnek magyarul. Nekik szintén nagy élmény volt, hogy magyarok és szlovákok együtt tudtak imádkozni. Látva a fiatalokat, a közös imádkozást sokakban megfogalmazódott, hogy olyan volt ez, mint Taizében. Hazaindulás előtt mindenki kapott egy esztergomi képeslapot egy-egy üzenettel, amelyet egymás számára írtak. Ezt mindenki nagyon köszönte, mert még emlékezetesebbé tette az itt töltött napokat. A beszélgetések során felvetődött, hogy milyen jó lenne egy hasonló találkozót Erdélyben is megszervezni, ahol magyarok és románok együtt imádkozhatnának, de erre még biztosan várni kell. Van mit építeni a bizalom zarándokútján. - Ki kezdeményezte az esztergomi ökumenikus összejövetelt? - A mostani találkozó fő szervezője, Nyúl Zsófi vetette fel azt, hogy meg kellene hívni egyszer egy taizéi szerzetestestvért. Amikor Francesco testvér heti programja, útiterve kialakult, kiderült, hogy jó lenne itt egy régiós találkozót szervezni. Helyszínként egyértelműen Esztergom jött szóba, mert a 200l-es budapesti világtalálkozó alkalmával ötszáz embert tudtak itt elhelyezni, amikor Pesten erre már nem volt lehetőség. Ezt akkor nagyon értékelték. így ajándékképpen szerveződött a mostani találkozó. A jelenlegi hétvégén 350-en regisztráltatták magukat, ebből 250-270 fő lakott családoknál. A szombati esti imán viszont 400-450-en is lehettek, mert sokan jöttek a városból, a környékről. - Francesco testvérnek hogy tetszett az esztergomi rendezvény? - Nagyon elégedett volt. Felvetődött természetesen az, hogy mikor lehetne itt egy hasonló találkozót szervezni, de erre várhatóan csak később kerülhet sor. Szóba került viszont egy felvidéki találkozó lehetősége, amikor mintegy visszahívnák a mostani szervezőket, résztvevőket. A lakosság körében még nem eléggé tudatosult, hogy a házaik előtti zöldterületek, járdák, utak, parkok, játszóterek egytől-egyig az úgynevezett városi forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak. A következő nagy csoport a vagyonnyilvántartásban a korlátozottan forgalomképes állomány. Az intézményi vagyontárgyak köre ez, ide tartoznak az óvodák, az általános és középiskolák, a Vaszary Kolos Kórház, az összes szociális otthon és intézmény, a városi alapítványok által használt ingatlanok, a Szent István Fürdő, az Aquasziget Esztergom élményfürdő, a szabadidőközpont, a városháza, a szociális alapú bérlakások a Dobogókői úton, valamint Kertvárosban a Szalézi úton. Ez utóbbiakból 120 darab van városunkban. Mind a forgalomképtelen, mind a korlátozottan forgalomképes vagyon viszonylagosan állandó értéket képvisel. Figyelembe kell ezeknél venni az éves amortizációt, illetve a bennük megvalósított felújításokat, bővítéseket, korszerűsítéseket. A legnagyobb változásokat évről-évre a városi forgalomképes törzsvagyonban tartják nyilván a hivatalban. A grafikonon is bemutatott években (1999-2005) adta el a város a Belvárosi Kávéházat, a mozi barokk épületét, a Lőrincz utcában az ugyancsak műemléki egykori Korona Kávéházat, számos üzlethelyiséget a Kossuth Lajos utcában. Másfél évtizede kezdődött a déli városrészben az Ipari Park kialakítása, melynek teljes területe több mint 100 hektár. A Magyar Suzuki Alkatrészgyártó és Értékesítő Rt., a TYCO Electronics Hungary Termelő Kft., a Diamond Electric Magyarország Kft., a Kirchhoff Hungária Kft. nagycégek mellett már megjelentek a közepes nagyságúak is, mint a Neuzer Kerékpárgyártó Kft., valamint több kisvállalkozás is. A Vagyongazdálkodási Irodában tudtuk meg, hogy az Ipari Parkban még van fejleszthető terület mintegy 20 hektáron, ahová várják egyaránt a kis-, a közepes és a nagyvállalkozásokat is. Túl az Ipari Parkon, még Kertváros előtt, a vasúttól keletre nyitotta meg a város az úgynevezett „téma-parkot". Ez mintegy 16 hektáros összefüggő terület, melybe kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági társaságokat tudnak elhelyezni. A forgalomképes vagyon részét képezik a bérlakások és az üzlethelyiségek. Az előbbiek nagyrészt az Aranyhegyen, a Bánomban, a Béke téren, a Budai és a Schweidel utcákban vannak. Legutóbb tárgyalta városunk önkormányzata az ezek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletét. A műemléki épületek és lakások tartoznak ide, többek között: a Jókai utca 1. szám, a Széchenyi tér 7., 10., 21., 23., 25., a Deák Ferenc utca 1-3., a Bottyán János utca 5. és 9., a Pázmány Péter utca 4., a Bajcsy-Zsilinszky utca 20., 22., 24., valamint a Katona István utca 8. szám. Ide tartozik a belvárosi üzlethelyiségek sora, a Széchenyi tér 5., 7., 10., 13., 14., 16., 20., 24., 25., 26. szám. Ugyancsak önkormányzati döntés született arról, hogy a városban közismerten Reviczky-féle műemléki házat - mely a klasszicista stílus jegyeit viseli magán, a Bibliotéka tőszomszédságában - kiállítóhelyként fogják használni. Ezért került a stratégiai vagyonkörbe. A városi gondoskodástjelenti, hogy az értékesítésre kijelölt műemlékingatlanaiban a város legalább 51 százalékos tulajdoni hányadot megtart. A stratégiai vagyonkörbe sorolják ezeket, és kézben tartják a szakszerű felújításaikat. A Prímás-sziget kiemelt tulajdonosi figyelmet kíván a várostól. Ezért a mostani tulajdonviszonyokhoz képest csupán a könyvtár és a mellette lévő nyári napközi kerül értékesítésre. A közeljövőben erre a több mint egyhektáros területre szállodai építkezést terveznek. A Gesztenyefasor Bottyán-híd feletti szakaszát Esztergom vagyongyarapodása 12.7 5,5 5.7 W itt hasznosítják. A tervek szerint a hídtól lefelé új viszonyok között továbbra is kiköthetnek a kishajók. A közvélemény-kutatások is tanúsították, hogy városunk polgárait érdekli a Sándor-palota (Jókai utca 1.) sorsa. Az 1770-72-ben épült hétablakos, emeletes ház díszes fakapujával műemléki védettség alatt áll. A 881 négyzetméter területén lakóház, udvar és gazdasági épület található. 1991-ben az akkori városvezetés megállapodott az Alkotmánybírósággal, hogy birtokukba adják a házat, és ők felújítják, hasznosítják. Sajnos 1995-ben kiderült, hogy ez nem valósul meg, az épület üresen maradt, folyamatosan pusztul, igazi gazdára vár (fotónkon). Visszakerült önkormányzati tulajdonba, és most a város olyan vevőre vár, aki odaillő funkció hasznosítására venné meg. Természetesen a műemléki követelmények figyelembe vételével. Egyébként régészetileg is védett a területe. Másik közismert és szerencsénkre megbecsült is a Technika Háza épülete. Az egykori zsinagóga 1216 négyzetméter telken fekszik, összes hasznos területe a földszinten és az emeleten 729 négyzetméter, természetesen műemléki védelem alatt áll. Az elhagyott zsinagógából először az akkori esztergomi ipari nagyvállalatok (LABOR MIM, Szerszámgépgyár, Relégyár - a szerk.) jelentős befektetéssel teremtettek Technika Házát. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) kezelésébe, később tulajdonába került, majd szakszerűen felújították. * Egészen friss hír, hogy az MTESZ több fővárosi és vidéki házát is eladja. Önkormányzatunknak vételi terve van, kultúrházként hasznosítanák. A Fürdő Szálló felújításához pedig az a terv kapcsolódik, hogy a Zöldházból konferenciaközpontot létesítenek. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, a Táti Környezetvédelmi Csoport és a Válaszúton Alapítvány közös állásfoglalása Hat településen kerül sor népszavazásra, a Nyergesújfalura tervezett hulladékégető cementgyár kapcsán. A Holcim érezve kedvezőtlen helyzetét, nem válogat az eszközökben. Iskoláknak kiírt rajzpályázat, 300 milliós pályázati alap jelenti a mézesmadzagot, a népszavazás bírósági megtámadása, a helyi lakosokat becsmérlő szavak, a civil szervezetek vezetőinek küldött kioktató, enyhén fenyegető levelek jelentik a Holcim igazi arcát. A Holcim több mint tíz éve jelen van a térségben, de eddig évente 2,5 millió forintnál nagyobb alapot nem írt ki a térség számára (ebből is egy millió cementutalvány volt). A cementgyár tervének nyilvánosságra kerülésével egy időben megjelent egy 100 milliós országos alap, majd a népszavazás előtt egy hónappal a térség számára írtak ki egy öt évre szóló 300 milliós pályázatot. „Gusztustalan, hogy pénzen próbálnak szavazatot venni" - jelentette ki az egyik civil szervezet vezetője. Nem teljesen sikertelenül. A civil szervezetek birtokába került jegyzőkönyv szerint Nyergesújfalu polgármestere a 2006. január 12-i testületi ülésén, így nyilatkozott: „A térség Önkormányzatai íiják le azt a 11 jegyű vagy nem tudom, hány jegyű számot, hogy jóindulatuk megvásárlásának ennyi az ára" A polgármester azon véleménye, hogy „húzzunk le minél több bőrt a Holcimről" megítélésünk szerint nem etikus, ahogy az sem, hogy a Nyergesújfalui népszavazás kérdését a Holcim fogalmazta meg, erősen irányítottan, az alábbiak szerint: „Egyetért-e Ön Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének olyan döntésével, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a HOLCIM Hungária Zrt. a Nyergesújfalu külterületén bővíteni tervezett ipari parkban Európa legkorszerűbb cementgyárát létesítse, mely a hagyományos nyers- és tüzelőanyagok egy részének kiváltása érdekében nem veszélyes hulladékokból előállított helyettesítő anyagokat hasznosítva működik a mindenkor hatályos és idevonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával." Ezt látva érthető, hogy miért támadta meg bíróságon a Holcim az Esztergomi népszavazást - itt nem ő fogalmazhatta meg a kérdést. A Holcim anyavállalata Svájcban székel a közvetlen demokrácia hazájában, helyes lenne, ha a Holcim Svájctól keletre is a demokrácia szabályait betartva működne. A Holcim demokrácia felfogásáról vall az is, hogy a beruházást ellenző helyi lakosokat, több ízben: „szavalókórusnak", „utazócirkusznak" minősítette. A helyi iskoláknak most kiírt környezetvédelmi alkotó pályázatot, pedig egy pedagógus így minősítette: „Nem tudom lehet-e ez alá süllyedni?!" Fenti civil szervezetek látva a Holcim Zrt. magatartását, továbbra is elkötelezettek a környezetvédelmi-egészségvédelmi alapon nyugvó álláspontjuk mellett, miszerint nem tartják elfogadhatónak a cementgyár megépítését a jelenlegi feltételek mellett.