Esztergom és Vidéke, 2006

2006-03-09 / 10-11. szám

VENDÉGOLDALUNK - GÁBOR ÁRON SZÜLŐFÖLDJÉRŐL SZÉKELY Hírmondó 2006/7 Romák a szabadságharcban A szabadságharc idején a zenész cigányokat főként mint verbuváló vagy katona muzsikusokat sorozták be a bandériumokba. Az egykori híres zenész. Sárközi Ferenc például a forradalom kitörésekor az elsők közt jelentkezett, később Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté. Sárközi Ferkóott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és á debreceni ütközetben is. Egressy Ákosnak a szabadságharcról Emlékeim címen kiadott visszaemlékezései szerint Sárközi zenekarának tagjait a Szózatot megzenésítő Egressy Béni válogatta össze, saját költségén ruházta fel és élelmezte őket. Egressy Ákos arról is beszámol, hogy először tőlük hallotta a Kossuth Lajos azt üzente kezdetű dak. A magyar zene külföldi úttörőjeként is számon tartott Sárközi részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon, 1875-ben pedig Edward walesi herceg hat hónapra Angliába szerződtette. Más szabadságharcos cigány zenészek neve is fennmaradt: Pityó József önkéntesként szolgált Görgey hadtestében, részt vett az iglói éjjeli csatában és a branyiszkói ütközetben, míg Sági Balogh Jancsi 1848-49-ben honvédkarmester, később ipolysági és Selmecbányái zenekarvezető volt. Sági Balogh Jancsi másról is nevezetes: ő segítette az első magyarcigány szótár megalkotóját, József főherceget több, a cigánysággal kapcsolatos munkájában; József főherceg állta később Sági Balogh temetési költségeit is. A Dembinszky hadtestében szolgáló, és a szabadságharc után Angliába emigráló Kálózdi Jancsinak volt mindannyiuk közül a legkalandosabb az élete. A bécsi konzervatóriumban tanuló, öt nyelven beszélő Kálózdit a londoni Alhambra színháznál karmesterként alkalmazták, majd a kínai császár hadseregében mint fő katonai karmester dolgozott. A korabeli feljegyzések, emlékiratok nem írnak róla, hogy Gábor Aron cigány lett volna, több forrás szól viszont arról, hogy roma kézművesek is dolgoztak a különböző ágyúöntő-, kovács- és fegyverjavító műhelyekben. Spira György történész szerint a nem nemesi származású honvédek közül a szabadságharcban egyedül Gábor Áronból lett törzstiszt, ami még inkább valószínűtlenné teszi esetleges roma származását. A Ixrecki asztalosmesterből lett tizedes 1848 novemberében hadnagyi rangban vett részt a háromszéki felkelésben. A következő hónapban főhadnaggyá, majd 1849-ben őrnaggyá nevezte ki Bem. Egy budapesti politikus lecigányozta az ágyúöntőt Gábor Áron kivel rokon? D

aróczi Gábor, a magyar Oktatásügyi Minisztérium romaügyi biztosa szerint eljött az idő, hogy a világ tudomást szerezzen arról, hogy Gábor Áron valójában cigány származású forradalmár volt, akit a mifelénk élő Gábor cigányok ősapjuknak tartanak. A roma származású politikus több mint nevetséges kijelentése nemrég, február 10-én hangzott el a Kossuth rádió Cigányfélóra című műsornak adott interjújában. Varga Ilona műsorvezető cigányoktatási problémákra vonatkozó kérdéseire válaszolva Daróczi a következőket tartotta fontosnak elmondani: „1848-ból egészen biztosan mindenki ismeri Gábor Áron történetét. Amikor én iskolákban adtam elő, és föltettem ezt a kérdést, hogy tudnak-e egy cigány hőst a szabadságharc idejéből, senki nem jelentkezett. Majd amikor én a remek hangommal elkezdtem dúdolni a Gábor Áron rézágyúját, akkor ugye mindenki tudta. De azt még a tanárok sem tudták, hogy ő egy Kovászna megyei cigány ember volt, akit a ma ott élő Gábor cigányok ma is az ősapjuknak tartanak. Ezek olyan pluszok, amire én azt gondolom, hogy nem kellene külön órát tartani természetesen. De hogy ez egyébként minden iskolában előfordul tananyagban, hogy ne maradhasson ki, arra bizony nekünk kell figyelni." A mellbevágó kijelentés kommentálására Incze Lászlót, a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum egykori igazgatóját kértük fel. - Egyszerűen felháborítónak tartom Daróczi Gábor kijelentését, aki magas fokú tudatlanságáról, a történelem nem ismeréséről tett ezúttal is tanúbizonyságot. Ennek a politikusnak - aki ráadásul még oktatásügyi minisztériumban is dolgozik - fogalma sincs arról, hogy kik a székelyek, vagy hogy egyáltalán hol élnek a Gábor cigányok Erdélyben. Daróczi egyszer már felháborított egy nyilatkozatával, akkor sem hagyhattam válasz nélkül, és úgy gondolom, hogy ezt követően is levelet fogok írni neki. Az ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatokra a lehető legvehemensebben kell válaszolni - fogalmazott a nyugalmazott múzeumigazgató. Khell Ödönnek, a Gábor Áron Alapítvány elnökének is felolvastuk az ágyúöntő származására vonatkozó interjú-részletet. - A legszomorúbb az, hogy ez a vélemény a magyar oktatásügy legfelsőbb köreiből kerül ki, és semmi köze sincs a valósághoz - fejtette ki véleményét lapunknak a berecki hagyományőrző. - Nemrégiben elkészítettük Gábor Áron családfáját is, akinek ősei tulajdonképpen Lemhényből származnak. Gábor Áron egyébként köztudottan székely ezermester volt, aki leginkább asztalossággal foglalkozott, semmiképpen sem a cigányokra jellemző kézműves mesterségekkel. Kíváncsi vagyok, hogy Daróczi úr mivel tudná alátámasztani kijelentéseit. NeDaróczi Gábor egy ötgyermekes roma család legkisebb gyermekekként született a HajdúBihar megyei Berettyóújfalun, 1974-ben. 1996 májusától 1999. december végéig a Magyar Soros Alapítványnál dolgozott programvezetői munkakörben, ahol a középiskolás diákokkal, az őket tanító tanárokkal, és az utolsó évben a kisgyermekkel foglalkozó programok koordinálásával foglalkozott. 2000-2003-ig az Országos Egészségfejlesztési Központban, 2003 februárjától a Romaügyi Hivatalban, majd később az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalban, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosi posztjára történő kinevezéséig pedig az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériumban működő Phare Irodán tevékenykedett. künk számos bizonyítékunk van arra, hogy Gábor Áron székely származású volt. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatójának véleményére is kíváncsiak voltunk. A felolvasott szövegrészletre a következőket nyilatkozta lapunknak. - Valójában nem vagyok Gábor Áron-szakértő, de egy biztos: Daróczi kijelentésére nem szabad kijelentéssel válaszolni. Egyáltalán azt kellene megvizsgálni, hogy a XIX. században léteztek-e Gábor cigányok Felsőháromszéken, mert tudomásom szerint Maros és Hargita megyében telepedlek meg annak idején. Olvastam már olyant is, hogy Gábor Áront egy román mesterember tanította meg ágyút önteni, úgyhogy már semmin sem csodálkozom. Szólásszabadság van, mondani bármit lehet. Hogy is mondta, hogy hívják az urat? Daróczi Gábor? 'Tehát ő is Gábor? Valójában nincs jelentősége annak, hogy Daróczi úr Gábor-e vagy sem, s attól sem kellene megfutamodni, ha Gábor Áronról valamilyen csoda folytán az derülne ki, liogy tényleg roma származású volt - aminek azért nagyon kevés a valószínűsége. Annak idején cigányok is hoztak áldozatot a szabadságharc oltárán, érdemüket egyáltalán nem csorbítja faji hovatartozásuk. De azért a napjainkban dívó liberalizmus túlkapásai ellen fel kell emelni a szavunkat, hiszen a nagy egységesülés, homogenizálás jegyében fölösleges romának nevezni egy történelmi hőst, ha történetesen nem volt az. De még ennél is elszomorítóbb az a tény, hogy a MSZPSZDSZ irányította (sokak szerint inkább elzüllesztett) magyar oktatásban az illetékes szerint az a legfontosabb cél, hogy Gábor Aron cigány volta ki ne maradjon a tankönyvekből. Gyergyai Csaba Gábor Áron hősi élete G

ábor Áron 1814. november 27-én született (a Pesti Hírlap Lexikona szerint 1810-ben) Bereckbcn, székely kisbirtokos határőr család első gyermekeként. Szülei Gábor István városi jegyző és Hosszú Judit. Szülei felismerték tehetségét, és minden áldozatot vállaltak iskoláztatásáért. A gimnáziumot a csíksomlyói ferenceseknél végezte, ahol jó tanulással, tehetséggel és szorgalmával hamar kitűnt. Már akkor nagy kedvet mutatott a technikai tudományok iránt. Érettségi után nem tanulhar tott tovább, székely határőr ősei nyomdokaiba lépve katona lett. 1831-től a kézclivásárhelyi 2. sz. székely határőr gyalogezrednél szolgált. Hamarosan Gyulafehérvárra küldték, majd az 5. pesti tüzérezrednél kapott beosztást. Mivel a továbbképzésre vonatkozó tervei sem váltak valóra, 1845-ben végleg leszerelt. Pár hónapra Bécsbe ment, ahol a Genie Corps-nál mint műkedvelő hallgató főleg az ágyúöntés mesterségét tanulta, és e tárgyban szakkönyvekkel látta el magát. Ezután visszatért Berecklx:. A fúrás-faragás titkaival már gyermekkorában megismerkedett. Az asztalos szakmát is elsajátította, amiről néhány fennmaradt, művészien kidolgozott bútordarab tesz tanúbizonyságot. A kor minden technikai újdonsága érdekelte. Szüntelenül tanult, jegyzetelt, rajzolt, utazott. Németül is megtanult, hogy a német nyelven írt szakkönyveket is tanulmányozhassa. 1848-lxm Moldvában élt, de a szabadságharc hírére hazatért Erdélybe. 1848. november 11-12-én népgyűlést tartottak Sepsiszentgyörgyön. A reménytelen helyzet miatt már az osztrákok által követelt teljes megadásról beszéltek, amikor Gábor Áron, egyszerű zekeposztóba öltözött izmos, kerekképű, barna székely férfi, szólásra emelkedett, és elhangzottak legendás szavai: „Lészen ágyú!" Első ágyúit Bodvajon öntötte jó minőségű, helyben bányászott vasból. Mivel megfelelő eszközök nem álltak rendelkezésére, az ágyúk készítésére sajátos eljárást alkalmazott, amely eredményesnek bizonyult, az ágyúk elkészültek, november 27-én ott álltak Sepsiszentgyörgy piacán. Az ágyúöntő személyesen állt a löveg mögé és első próbalövése célba talált. Másnap a sepsiszentgyörgyi székgyűlés a fegyveres ellenállás mellett döntött, és megbízta Gábor Áront a lőszergyártás és hadfelszerelés megszervezésével. November 29-én a hídvégi csatában levetett hatfontos bronzágyúk győzelemre segítették a székelységet. Gábor Áron Magyarhcrmánvban, Kézdivásárhelyen, Szentkeresztbányán szinte minden anyagi alap nélkül a fegyvereket gyártó telepek sorát teremtette meg. Néhány hónap alatt, 1849 júniusáig, segítőtársaival összesen 73 ágyút öntött, elsősorban templomok beolvasztott harangjaiból. Háromszék 125 harangot szállított Kézdivásárhelyre; ezenkívül temérdek ónedényt. Marosszék területéről 93 harang, 2 nagy mozsár és 4 mázsa réz került beolvasztásra. Udvarhelvszék 14 harangot s több mázsa vasat, Aranyosszék pedig 25 harangot adott. Jelentős volt a/, általa megszervezett lőszer-, röppentyű- és puskaporgyártás is. Ezenkívül tüzéreket képzett ki, szervezte a vidék védelmét. Küzdött és helytállt. Erdemei elismeréseként Kossuth Lajos, az ország kormányzója, őrnagyi ranggal az önálló székelytüzérség főparancsnokává nevezte ki. Nem sokkal ezután, 1849. július 2-án hősi halált halt a kökösi csatában. Két lovat is kilőttek alóla, míg végül egy hatfontos muszka ágyúgolyó kioltotta nemes életét. A csata után nagy sietve eltemették Eresztevény templomkertjében, sírhantját a cári csapatok lovaikkal szétrúgatták, jeltelen sírban feküdt 1892-ig, ekkor a nemzeti kegyelet emlékművet állított nyughelye fölé.