Esztergom és Vidéke, 2006

2006-01-12 / 1-2. szám

2006. február 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Esztergomi töredékek - a Szikra „berobbant" Simon M. Veronika bemutatkozó tárlata A székesfehérvári festőnő nem először hívta meg tárlatára esztergomi tisztelőit. Öt évvel ezelőtt tájfestményeivel és szakrális képeivel mutatkozott be és Lékai László bíboros, prímás portréját ajándékozta a Vármúzeum Kincstárának. Múlt évi párkányi és bajóti kiállítása után most újabb, többféle technikával, tematikus képsorozattal jelent meg városunkban. Lírai realistának vallja magát, bár alkotói életútjának egy-egy szakaszában, főként portréfestészetében a hiperrealizmusnak és fotórealizmusnak egyaránt nevezett képzőművészeti irányzatot is felmutatja. Sebők Zoltán Az új művészet fogalomtárában így határozza meg az alapfogalmakat: „A festő alapanyaga általában fénykép, vagy színes diapozitív, amit bámulatos technikai virtuozitással óriási méretű festménnyé nagyít". Simon M. Veronika azonban hatalmas fantáziájával túllépi ezen irányzat határait. Igen sok történelmi és egyháztörténeti személyiség elképzelt képét festette meg, nem egyszer társas-csoportos szentkép és oltárkép formájában. A Sugár Galéria mostani kiállításán a Szentföldön látottakat és ihlető erejüket szemlélhetjük a Jordániából hozott, homokkőből őrölt-ragasztott képeken (bibliai Óváros, Az áhítat perceiben, Jézus imája). A Képek csak kék színnel témakörből is látunk ízelítőt, melyek 16 féle kékszínű festékkel készülnek. Amerikai utazásának emlékei, A Central Park hídja, A legmagasabb lakóház. (Ugyanis a 2002. emlékév alkalmából a kormányküldöttség tagjaként az Újvilágba kísérte a sajátmaga-festette nagyméretű Kossuth-portrét.) A Képek késes technikával című sorozat tematikája sokrétű: szépséges magyarországi tájak, a Balaton, az alföldi tanyák, virágmezők, kedves erdei zugok, az őszi táj tarkasága és asztali gyümölcs- és virágcsendéletek finomsága gyönyörködteti a tárlat-látogatókat. Meglepő kontrasztokat, szinte égő színvilágot és fantasztikus fényhatásokat mutatnak fel a Képek fekete vászonra. Ilyenek: a Borospohár, a Rézvilág edénykés csendélete, a kislány Meditációja, a Feketén-fehéren áttetsző üvegedényei, a Magányos fa és az Öregember portréja. Szót kell ejtenünk még a megnyitóról, amely igazi szépirodalmi-zenei esemény volt. Veronikát most is elkísérte és verseivel ünnepelte baráti köre: Stancsics Erzsébet Krúdy-emlékérmes költő és Szántai Sándor, Krúdy-emlékérmes író, a Magyar Kultúra Lovagja, valamint Enyedi Béla nívódíjas „daltulajdonos", Veronika ügyintézője, életének mindenben segítő társa, férje. Kedves irodalmi meglepetésként hatott, hogy a Babits-iskola növendékei a költő-író vendégek alkotásaival szerepeltek. Simon Tibor történész-tanár, mint régi ismerős, hozzáértő megnyitójában alapos elemzéssel mutatta be kiállítónk személyiségét és alkotói életútját. Befejezésként a művésznő - önmagához híven - Babits Mihályt ábrázoló festményét ajándékozta az iskolának. Szívből köszönjük! Horváth Gáborné dr. Tamási Péter születésnapjára Tisztelt vendégeink'. A Szikra Művészeti Stúdió életében a mai nap sorsfordító, reményt is magában foglaló és erőt adó változást indít el. Egy olyan művészeti csoport megalakulásának és elindulásának lehetnek tanúi, akik most először állítanak ki és mutatkoznak be Önöknek, oly lelkesedéssel és odaadással, mint kezdet kezdetén az összejövetelein, elbeszélgetésein. A Szikra Művészeti Stúdió 2005. november 24-én Esztergomban a Bajor Ágost Művelődési Házban alakult meg, ahol otthont és telephelyet kapott, hogy működésünket e házon belül tudjuk folytatni. Megalakulásunk célja és alapgondolata, hogy a művészetek iránt aktív elkötelezettséggel bíró tagok szakmai eszmecserét biztosító közegen túl otthont is találjanak a kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében. A média kezdettől fogva nagy érdeklődéssel figyelte csoportunk tevékenységét, ily módon a figyelem középpontjába kerültünk. Akkor még mi sem hittük azt, hogy közel harminc tagja lesz a Stúdiónak. Ez a létszám mára ezt a számszerű tényt mutatja. Mindez számunkra azt bizonyítja, hogy a szeretet és a hit olyan erővel bír, hogy még hegyeket is képes megmozgatni. Mi tényleg e mozgatóerőt éreztük minden egyes összejövetelünkön. Újabb és újabb ötletek születtek meg, hogy milyen legyen az arculatunk, mi indítsa el gondolatunk vezérszálát, és mi határozza meg azt a továbbiakban is, szem előtt nem tévesztve a megvalósítandó célt. Mint ahogy az Isten létrehozta elgondQlását, megteremtve az eget és a földet - benne az embert -, mi is az Ö elgondolása alapján teremtődtünk meg és indultunk el az úton. Céljaink között határoztuk meg, hogy nyitottá válunk minden egyes ember számára, aki a művészetnek valamelyik szeletjével foglalkozik és műveli, hogy az alkotót, magát az embert boldoggá, kiegyensúlyozottá tegye, és ez által másik embernek örömet, boldogságot tudjon adni, a szépségre, esztétikumra, felebaráti szeretetre, kézfogásra buzdítva. Névválasztásunk is ezt sugallja: a Szikra, amely szimbolikus kifejező eszközünké vált. Ez utal a tűzre, amely lángra tud gyúlni tőle és az isteni szikrára is, amely bennünk van és alkotásra késztet. Jelen van a gondolát vibrációjaként létrejövő isteni kép megjelenítésében, a kicsi apró fényben feltörő melegségben. Ütat engedünk a kezdőknek is, akik még csak barátkoznak a művészettel és megérintve a szívüket megdobogtatja a művészet csillanása és alkotói vágyat indít el bennük, úgy mint az a kicsiny szikra, amely ott izzik a lelkük mélyén és feltörik a fény ékszerdobozát, hogy az vezérelje világuk őszinte megformálását, részesei legyenek egy új lét megteremtésének, amit tovább adnak egy újabb körnek, akik azt tovább viszik, mintegy lángot a művészet világi színpadán. Gondolok itt azokra a személyekre, akik a tízen és huszonéves korosztályt képviselik és stúdiónkon belül tevékenykednek, akik lelkesedésükkel, életkedvükkel, vidámságukkal, érintetlenségükkel frissességet visznek mindennapjainkba. Megmagyarázhatatlan gyermeki tisztasággal, szemük csillogásával, szabadon, mint a pillangó, mely száll, száll az ég felé a végtelenbe. Ezzel is bizonyítva, hogy nyitottak vagyunk a fiatal korosztály felé is. A Szikra Művészeti Stúdió több generációt magába foglaló, a tizenéves korosztályt is beleértve, képviselteti magát és mutatkozik be „Esztergomi töredékek" címmel. Egy akarattal egy lélekkel kéz a kézben őrizzük azt az isteni szikrát, ami összehozott és összetart bennünket. Ez bennünk most már lángként ég, és a láng égeti a bennünk rejlő értelmet, amely összeköti azokat a megjelenítési formákat, ami magába foglalja az irodalmat, a zenét, az éneket, a színháznak kis szeletjét a képző- és iparművészetet, a kézművességet, a fotóművészetet, a könyvillusztrációt. Szinte minden művészeti ág képviselteti magát. Ebben az ezernyi felvillanásban sokmilliónyi gondolat ébredezik és vár arra, hogy átadja magát a művészet kiapadhatatlan forrásának diadalaként, és ebből a forrásból tör elő és tölti fel a mélység kútját. A szellem vezetésén keresztül a tapasztalat megelevenítő gondolatáig. A különböző művészeti stílusok, ágazatok keveredését a Szikra Művészeti Stúdió úgy adja át a nézőnek, mint befogadó közönségnek, hogy az élvezhetővé és érthetővé váljon. Meggyőződésünk, hogy az esztétikai értékrend összefügg a művészet autonómia-törekvésével, és ebben szükségszerűen megjelenik az önelvű vizualitás elve is. A művészet tulajdonképpen az ember és a világ, az ember és a társadalom szerepének megváltozását juttatja kifejezésre. Az isteni szikra most kipattant és elindulhat a világot meghatározó, gondolatokat ébresztő és gondolkodásra késztető szimbólumok jelképek, jelmondatok felé vezető úton a fény felé, és mint fény átlátszó erejéből és hordozásából tükröződhet vissza Esztergom szikrájaként. A Szikra Művészeti Stúdió még törékeny, mint üveg összetörhet, darabokra hullhat szét. Hogy ez ne következzen be, kérjük a város segítségét és az Isten vezetését az úton, hogy Esztergom hírnevéhez hozzájárulhassunk és öregbíthessük méltó nevét. Ez a kiállítás nem jöhetett volna létre szponzorok nélkül. Köszönetet mondunk mindazért a támogatásért, amely a Szikra Művészeti Stúdió első bemutatkozó kiállítását lehetővé tette és egyben lehetőséget kapott arra, hogy a tehetséges emberek, akik értéket teremtenek - legyen az fiatal, vagy éppen már bejárta az élet rögös útját más úton -, közös erőt képezve, eggyé formálja az élet filozófiáját, az erkölcsöt teremtő értékrendet és példamutatásával a világban tükörképet mutat. Ebben a tükörképben felragyog egy szebb és jobb jövő, mely éremként villan rá egy másik arcra, megragyogtatva az Isten képmását. * Nagy Ferenc stúdióvezető "bemutatkozó" beszéde Furcsa élmény számomra annak a folyamatnak az átélése, melynek során Esztergom egykori avantgárd ifjai sorra őszülő öregurakká változnak, miközben még magam előtt látom az 1960-as évek fiatal arcait, s a helyi hatalom oroszlánjának bajuszát húzogató kezdeményezéseiket. No, de hol vannak már azok az idők, és hol van már az ifjúság. Immár Tamási Pétert is utolérte a 60. esztendő, így hát ezúton is köszöntjük őt. 1946. január 9-én született Bergen-Belsenben. Művészet iránti vonzalmát nyilván édesapjától örökölte, aki maga is autodidakta festő volt. Tamási Péter 1968-tól kezdett fényképezéssel foglalkozni, és az esztergomi Labor Műszeripari Művek reklámgrafikusa és fotósa lett. 1969 óta kiállító-művész. 1975-ben tagja lett a Fiatal Művészek Klubja fotó szakosztályának. 1978-81 között tagja volt a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának. 1980-ban Sipekivel és Ballával megalakították az STB csoportot. 1990-ben tagja lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Alapító tagja az Esztergomi Művészek Céhének. Fotográfusi működése során igyekezett tágítani a hagyományos fényképezés kereteit. Sorozatokat, konceptuális fotókat, kézzel színezett és tónusredukált képeket készített. Az 1980-as évektől kezdve érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult. Táj-élmények ihlette akvarellek, esztergomi városképek, személyes vonatkozásokat felvillantó szimbolikus, olykor absztrakcióba hajló művek alkotják képzőművészeti munkásságának gerincét. Fontosabb hazai kiállításai Esztergomon kívül Budapesten, Szegeden, Szombathelyen, Debrecenben, Veszprémben, Szarvason és Kaposváron voltak. Munkái többek között Finnországban, Skóciában, Franciaországban és Lengyelországba szerepeltek külföldi tárlatokon. Hatvanadik születésnapja alkalmából további alkotókedvet és sikereket kívánunk. K.E. Nagy érdeklődéssel kísért bemutatkozó est zajlott január 6-án 18 órától a Bajor Ágost Művelődési Ház színháztermében: a közönség a nézőteret és a pótszékeket is megtöltve türelmesen követte végig a hosszú, de változatos műsort. Ennek keretében a közelmúltban megalakult Szikra Művészeti Stúdió kiállítás-megnyitója mellett a kör amatőr költői, írói, énekesei (és ifjú zenekara) bemutatkozására került sor. A hivatalos program során Kollár Györgyné, a művelődési ház megbízott igazgatója, Petrovics János eurorégiós tanácsos és Meggyes Tamás polgármester távollétében - Eck Alajos képviselő köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Ferenc stúdióvezető ismertette az alkotóközösség megalakulásának körülményeit és célkitűzéseit. Ezt követően Sági József, a belvárosi plébánia világi elnöke nyitotta meg a tárlatot, egyenként jellemezve a többé-kevésbé ismeretlen, szám szerint 27 alkotót. Az ilyen nagy számú csoportos kiállító esetén egyébként szokatlan bemutatás által a tagok közelebb kerültek a hallgatósághoz. A közönség figyelemmel kísérte az irodalmi műveik előadásait, produkcióit is, miközben a kiállítást szintén meg lehetett tekinteni művelődési ház aulájában. Ezek után érthető, hogy a fiatal vagy kevéssé fiatal tehetségek műveivel találkozva a bőség zavarával kellett megküzdeniük az érdeklődőknek, kik között az Esztergomi Művészek Céhe tagjai is feltűntek. Átfogóbb benyomást ezért inkább a kiállításról lehetett szerezni, bár a színpadi produkciók közül így is bizton állítható, hogy Richolm Tibor romantikus zongoradarabjai vagy Kató Péter ötletes versei más alkalmakkor is sikert fognak aratni. A műsort egyébként más amatőr együttesek, szereplők fellépése (Szalai Álmos színész, Piatrik Zsuzsa előadó, a Szabadidő Táncklub, az Esztergomi Klubszínpad, a Club Era zenekar) tette még színesebbé. A januárl8-áig látható tárlat ugyancsak a sokszínűségével lepi meg a látogatót: intarziakészítő, üvegcsiszoló, gyöngyfűző, fotográfus (Sági Tárnái?), alkalmazott grafikus (Bányai Éva a Benedek Elek-meseillusztrációkkal) vagy szalmafonó (Erős Istváijné) és csuhészobrász (Ilovszky Éva, különösen a magyar szentek és Szent György valóban szobrászi megfogalmazásával) egyaránt található közöttük a grafikai vagy festői technikák művelői (Báthory Géza, T. Szabó Júlia) mellett. A kör iránt nagy érdeklődés mutatkozott az est során, és az azóta érkezett megkeresések, felkérések alapján sikerük is egyértelmű. Csak gratulálni lehet a műsor és a kiállítás megszervezőjének, Nagy Ferenc stúdióvezetőnek, valamint a tagoknak! A szikra, úgy tűnik, belobbant és egyszeriben be is robbant a város köztudatába. Sikeres kezdés után sikeres folytatást kívánunk az alkotóknak! (sms) Művésznaptár (Atek) Kántor János esztergomi festő, grafikus tizenkét akvarellből álló naptárát Bánhidy László művésztanár mutatta be a Művelődési Ház Céh kiállítótermében. Megnyitó-ajánlásában hangsúlyozta, hogy a realitások világában is szükség van a szépségre. Ma a figyelmet a megrázó események keltik fel elsősorban, pedig a való világ egyszerű szépségét is igénylik az emberek. Kántor János munkái szépek, mégis egyediek kellemes hatásuk az öröm forrása lehet az emberek számára. Kántor János pályafutása a művészetek jegyében indult és teljesedett ki. Indulásának meghatározója volt Bálint Endre és Kondor Béla emberi és művészi segítsége. Első kiállítása 1967-ben volt Esztergomban, ahol pedagógusként él és dolgozik. Művészi és tanári tevékenységét elválaszthatatlan életprogramnak tekinti. Jelentős művészpedagógusi munkássága, melynek során 1980-tól dolgozik a Velencei Grafikai Iskolában. Tanulmányúton járt Németországban, Dániában, Itáliában, Japánban. Művészi munkásságának meghatározója a sokszorosító grafikai kézműves tevékenység, az elmélyült rpűhelymunka végtelen tisztelete. Útjai nyomán művészete megszínesedett, érdeklődése az egyedi grafika, a szabad gesztusszerű rajz világával gazdagodott. A kiadott naptár alkotói tehetségének legszebb vonásait emeli ki.