Esztergom és Vidéke, 2006

2006-12-21 / 51-52. szám

2006. december 21. Esztergom és Vidéke 13 Pietro Bonani: Szent Erzsébet (carrarai márvány, 1855) Fotó: Mudrák Attila Ki is volt Erzsébet ? Miért emlékszik rá a világ 800 év után is ? Erzsébet mindössze 24 évet élt. Ezalatt, látszólag, nem vitt végbe világot rengető tetteket, vagy talán mégis? Királyi családban született, és ez azzal járt, hogy nem választhatott szabadon házastársat. Négy éves korában a messzi Türingiába vitték, Wartburg várába, hogy 14 évesen a türingiai német birodalmi gróf felesége legyen. A dinasztikus kapcsolat a türingiai őrgróf és rokona, Merániai Gertrúd magyar királyné szorgalmazására jött létre, hogy ezáltal Türingia társadalmi-politikai és gazdasági téren jelentősen emelkedjék. Ez meg is történt. A magyar király, még a történelemkönyveinkben kevéssé méltatott II. András is, Európa egyik nagyhatalmának, Magyarországnak volt az uralkodója. A szövetség nagy előnyökkel járt Türingia számára. S ezen felül, Erzsébet hozományával hatalmas vagyon érkezett Türingiába, amelyet a kortárs történetírók ámulattal jegyeztek fel: 13 szekér vitte az aranyból és ezüstből készült használati tárgyakat, így a kis Erzsébet fürdőkádját, s a kincsek, ékszerek, koronák hosszú sorát, amelyhez óriási pénz-adomány is járult. 1221-ben, mikor Erzsébet 14 éves lett, megtartották a fényes lakodalmat Türingia 21 éves őrgrófjával, IV. Lajossal, akivel nagy szerelemmel szerették egymást. A következő hat évben három gyermeknek adtak életet, akiket a nagyszülők után Hermann, Zsófia és Gertrúd névre kereszteltek. A harmadik gyermek két héttel az apa halála után született. Lajosnak ugyanis a császár, II. Frigyes parancsára nagy sereg élén, 1227 júniusában el kellett indulnia a Szentföld felszabadítására, a keresztes háborúba. Még ebben az évben, szeptemberben az őrgróf járvány áldozata lett. Erzsébet számára kilátástalanná vált a jövő. Sógorai vették át a fejedelemség irányítását, akik addig sem nézték jó szemmel Erzsébet szociális érzékenységét, a szegények, hajléktalanok, betegek iránti gondoskodását, szerető adakozását. Nehéz hetek és hónapok után Erzsébet a gyermekeivel együtt elhagyta a várat. A kortárs életrajzok és az 5-6 év múlva felvett tanúvallomások közül több drámaian szól a várból való kiűzé* Árpád-házi Szent Erzsébet és Esztergom éves fennállására készíttette a prímás, és a Kárpát-medence egészére kiterjedő, országos ünnepség keretében áldotta meg 1900-ban. O, Vaszary Kolos építtette a ma is működő kórházunkat - Szent Erzsébet példáját követve -, aki iránti hálából nevezzük Kolos kórháznak. Az emlékmű szobrásza is országos hírű művész volt, Kiss György, aki Budapesten számos köztéri szobrot készített. Az ő alkotásai a belvárosi plébániatemplom főoltárán látható négy Árpád-házi szentünk ugyancsak egészalakos, remekművű, fehér márvány szobrai is. Ezek is 1900-ban készültek, az országos ünnepségre, amelynek központja Esztergom volt. A tabernákulum két oldalán, Szent István és Szent László királyok alakját balról Szent Erzsébet, jobbról Szent Margit kíséri. A Várhegyen, Magyarország főtemplomában, a mi Bazilikánkban, a jobb oldali kereszthajóban, a magyar szentek Panteonját állíttatta fel Scitovszky János prímás 1855-56-ban, a Bach-korszak legsötétebb magyar-ellenessége idején. Emlékszünk rá, ez évben ünnepeltük a Bazilika 1856. évi felszentelésének 150. évfordulóját. Szent István ország felajánlásának hatalmas képe alatt ott áll Szent Erzsébet is, kenyeret nyújtva a rászorulónak. A jeles olasz szobrász művész, Pietro Bonani jól érzékelteti Erzsébet egész személyiségét átható nagy szeretetet, amit az élelemmel, az anyagiakkal adott a rászorulónak, s ami mind kettőjüket boldoggá tette. Milyen jó is lenne, ha 2007-ben, a Szent Erzsébet-évben az O példáját követnénk! Mert ma is igaz az ősi közmondás: Jobb adni, mint kapni! Csak minél több embernek ki kellene ezt próbálni, és főleg gyakorolni. Szent Erzsébet 800 éves világméretű tisztelete igazolja ezt az igazgságot - az O igazát! Prokopp Mária Az oldalon látható fotókat a "Magyar szentek tisztelete és ereklyéi" kiállítás (2000) katalógusából vettük át. Fent: Szent Erzsébet eklyéje Lent: Szent Erzsébet botja Főszékesegyházi Kincstár, Esztergom SDSzent Erzsébet, II. András királyunk lánya születésének 800. évfordulójára, 2007-re, meglepő lelkesedéssel készül a világ nagy része. Nem csak Európa országaiban, ahol Erzsébetünk 800 évvel ezelőtt megszületett és élt, és ma is eleven az O tisztelete - annak ellenére is, hogy az Európai Unió alkotmányába nem kívánták bevenni az Európa keresztény gyökereire való utalást -, hanem Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában és Afrikában is az igazi szeretet példaképe! Számos országban Szent Erzsébet Evet hirdettek, amelyet néhány héttel ezelőtt, Szent Erzsébet ünnepén nyitottak meg. Rómában november 17-én, az Örök Város szívében, a Forum Romanum ősi falai közé épült San Cosma e Damiano templom volt az ünnepség színhelye. Dr. Erdő Péter, Magyarország prímása, esztergomi érsek és az Európai Püspökkari Konferenciák elnöke mutatta be az ünnepi szentmisét. A németországi ünnepségek központja 2007 1207 Marburg, Wartburg és Erfurt volt. Az USA 24 Szent Erzsébet-templomában, a canadai Toronto Szent Erzsébet-templomában, Sydney Szent Erzsébet-otthonában és - természetesen - Magyarország városaiban és községeiben nagy örömmel köszöntöttük a szeretet angyalát. 2007. november 19-ig - a jubileumi év során - rendezvények gazdag sora fogja közelebb hozni hozzánk az ő szeretetteljes egyéniségét. Az esztergomiak közül sokan vettek részt a Szent Erzsébet-év budapesti megnyitásán, a Szent István Bazilikában és az azt követő fényes ünnepségen, a Művészetek Palotájában. Itt adták át a „Szent Erzsébet rózsája" kitüntetést az országos szeretet-szolgálatban kitűnt honfitársunknak. Ezután csendült fel Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című csodálatos zenekari oratórium, amelyben Liszt Ferencünk magyar lelkének mélységéből fakadó nagy művészettel elevenítette meg Erzsébetünk hősies életét. séről, és azt követően azokról a gorombaságokról, amelyekkel éppen azok illették Erzsébetet Eisenachban, a vár alatti városban, akikkel a legtöbb jót tett. Bizonyára mindegyik kortárs-beszámoló igaz! Az erkölcsi kényszer nem kevésbé kegyetlen, mint a fizikai erőszak. Erzsébetet ezután anyja rokonai, főképpen a bambergi püspök, férjhez akarták újra adni. Kérői között ott volt maga a hatalmas császár, II. Frigyes is. De Erzsébet nem kívánt a férje után más ember felesége lenni. 20 évesen a Világmindenség Ura és Teremtője iránt lobbant a szíve határtalan szerelemre, aki egyben az ő saját életének a Teremtője, aki az addigi élete nagy boldogságával megajándékozta őt. Miután gyermekeinek a méltó neveltetést biztosította, csak Istennek kívánt szolgálni, s ezáltal a tetszésére lenni. Özvegyi birtokán, Marburgban kórházat alapított, ahol két hűséges szolgálójával ápolta a betegeket, elesetteket. Apja, II. András magyar király is hiába hívta haza, ahol rangjához méltóan élhetett volna, ő gyermekei közelében akart maradni. Itt aztán 1231. november 17-én, rövid betegség után, 24 évesen meghalt. Tragikus, szomorú élet - mondja mindezek hallatára a mai ember. De miért emlékeitek rá az elődeink 800 éven át? Es miért ünnepeljük őt ma is, a XXI. század elején, rohanó világunkban, ahol a legszeretőbb családtagra is csak néhány évig gondolunk? Mégis csak tett valami nagyot - minden látszat ellenére? Miért van szinte minden magyar városban, így Esztergomban is szobra és képe? Válaszunk: mert kiforgatta a világot a sarkaiból a szeretetével, az életpéldájával! Megmutatta, hogyan lehet igazán boldog az ember feleségként és anyaként, még ha kegyetlen tragédiák is érik! S özvegyként is lehet új, tartalmas életet kezdeni, ha nem önző érdekek vezetnek. Ha meghallom a szívem ajtaján kopogtató Istent, és beengedem az életembe, ha minden emberben Isten képmását látom és határtalan szeretettel igyekszem szolgálni Őt. Esztergomban 800 év óta különösen eleven Szent Erzsébet tisztelete. Itt, királyi szüleinek székhelyén élte életének első négy éve nagy részét. Ide érkeztek a türingiai fejedelem küldöttei, itt folytak a házasságkötési tárgyalások, és kétségtelenül innen indult el Wartburgba a káprázatosan gazdag és fényes királyi menet, az esztergomiak üdvkiáltással kísért köszöntése közepette, a „királyné asszonykáival, „piros pünkösd napján" - ahogy Erzsébetünkről ma is énekeljük a kedves népdalunkban. S Esztergomból mentek és jöttek a követjárások, akik vitték és hozták a vidám és szomorú híreket Wartburg és Esztergom, a Magyar Királyság fővárosa között. S Esztergom fogadta nagy ünnepélyességgel az ifjú házaspárt, a 15 éves Erzsébetet és Lajost 1222. őszén, akik a királyi apa új házasságkötésére érkeztek. Á 11 év után hazalátogatott Erzsébet itt látta viszont bátyját, Bélát és nővérét, Máriát, és ismerte meg a távpzása után született testvéreit. És Esztergomban ünnepelte egész Magyarország 1235 pünkösdjén Erzsébet szentté avatását, a Perugiában történő pápai ünnepséggel egyidőben. IV Béla királyaink ebben az évben lépett trónra. Alakját beragyogta ország-világ előtt az oltárra emelt húga. IV Béla itt, Esztergomban építteti az első pompás templomot testvére és az Istenanya tiszteletére, a ferencesek számára a királyi városban. Ez az a templom, amely méretben és gazdagságban vetekedett a Várban álló prímási székesegyházzal! Ezt a hatalmas épületet látjuk a kortárs, XIII. századi várospecsétünkön ma a Nemzeti Múzeum kiállításán! -, amint a Szent Lőrinc kapu Árpád-házi Szent Erzsébet (Itáliai festő, 1770 körüli) Keresztény Múzeum, Esztergom fölé emelkedik! Ide temetkezett IV Béla király a feleségével, a niceai császár leányával és Béla fiával. E dicső templom romjaira épült a török uralom után, a XVIII. század elején, a mai ferences templom és kolostor. A templom kerítésfalába néhány évvel ezelőtt elhelyeztük a királyi család emlékművét. Erzsébetünk szobra három helyen is jelzi az esztergomiak iránta érzett szeretetét, büszkeségét: városunk főterén, a Szentháromságemlékmű oldalán, a Várhegyen, a Bazilika északi oltáránál és a belvárosi plébánia templom főoltárán. A Szentháromság-emlékmű művészi együttesét 1900-ban állíttatta Vaszary Kolos hercegprímás, esztergomi érsek és Esztergom vármegye főispánja, a korábbi barokk szoborcsoport helyén. Az égbe nyúló magas emlékmű oromzatán a Világmindenséget teremtő és fenntartó Három személyű egy Isten jelenik meg: az Atya- és a Fiú-Isten egymás mellett ül, míg a felettük, galamb alakjában lebegő Szentlélek-Isten arany sugarakkal árasztja kegyelmét Esztergom polgáraira. E szoborcsoport alatt, három nemes oszloppal tartott ékes párkányzattal koronázott fülkében, az oltár-asztal felett, a Magyarok Nagyasszonya áll, vagyis a magyar Szent Koronát viselő Istenanya, ölében a gyermek Jézussal és jobbjában a királyi jogarral. Mögötte a szegényeket és a betegeket különösen segítő Szent Rókus és Szent Sebestyén fordul városunk felé. Az emlékműhöz lépcsők vezetnek, amelyek mentén a három legnagyobb hírnévnek örvendő Árpád-házi szentünk szobra fogad bennünket: Szent István és Szent László királyok között, a városháza felé fordulva: Szent Erzsébet asszony, királynői öltözetben és ölében az illatos rózsákkal. Mosolygó fiatal alakja buzdítani akar bennünket, hogy jót tenni jó, és a városi hivatalokat is figyelmezteti a polgárok iránti kötelességükre. Erzsébet nekik is példát ad: két évig erős kézzel kormányozta Türingiát, míg férje Itáliában harcolt 1225-26ban. Az éhínség idején azonban megnyitotta a magtárakat, kenyeret osztott, és munkát adott a munkanélkülieknek. Az emlékművet - a magyar szentek szobraival - a keresztény Magyar Királyság 900