Esztergom és Vidéke, 2006

2006-11-30 / 48. szám

2006. december 243. Esztergom és Vidéke 13 Gyergyó- % * V szék % % Gyergyó- • 1» szentmiklós o v \ AJ <0 - ^ A i ^ / Bálán- %J i. bánya A MAROSVÁSÁRHELY Nyárád » szereda CSÍK­SZEREDA K ászon fiúszók Tüsnád­"flGY Kovászna \ I > í Orfraiszék ti Bodza- í 1 c -forduló - ha v a t fs(b k I V. ^Kelőmén­j-t hav af° h SZEKELYFOLD Szerkesztette: Elekes Tibor 0 10 20 30 40 50 km ztércei ások Székelyföld határa Székhatár Mai megyehatár Mai megyeszékhely CSIK-' SZEREDA MAI VÁROSOK m 150 000 lakos ű 60 000 lakos O 25 000 - 50 000 lakos • 10 000-25 000 lakos » 10 000-r>él kevesebb lakos F.~ F. Felsc-Fehér megye területe Söfifz. Térségi konfer encia a közö s fejlesztésért (Imre) A kormányzat pénzügyi elgondolása szerint meghatározó sze­rep jut a kistérségekre, ezért is volt jelentőssége a november 17-én Nyergesújfaluban megtartott konferenciának. A megjelenteket - akik a társulásba tartozó településeket, a pénzügyi szférát és a civil szervezete­ket képviselték - Miskolczi József polgármester köszöntötte. A házigaz­da elmondta, hogy a most feltáruló lehetőségek 2007-2013 évekre vonat­koznak. Polgármesterként az önkormányzatok adottságait és igényeit tárta fel. Ocskay Gyula, az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynök­ség ügyvezetője ezután arról az új térségfejlesztési alapítványról beszélt, mely a határon átnyúló régióhoz kapcsolódik, Juhász József, a kereske­delmi és iparkamara megyei elnöke pedig a gazdasági önkormányzatok sikeres pályázati rendszerét mutatta be. Korábban, a kötelező kamarai tagság idején 120-130 millió forintot tudtak saját bevételükből felkínál­ni, melyhez a kis- és középvállalkozások hasonló pénze társult. így már jelentős fejlesztési objektumokat alkothattak. Napjainkban az uniós ha­sonló pénzeszközök elérésére pályázati hálózatot működtetnek. E három különböző témájú referátum után kisebb beszámolók követ­keztek: Ábrahám Éva a közép-dunántúli régió humán erőforrás-fej lesz­tési kínálatait sorolta fel, banki fejlesztési pénzeket ajánlott Fehér Berze Mária (Magyar Fejlesztési Bank). Pályázatírási szakértőként tartott egy-egy rövid előadást Cserna János és Lándori Gyuláné. Az APEH sem maradhatott ki a térségi konferencia megszólalói közül, Nagy József fő­osztályvezető az adományozás adójogi kérdéseit taglalta. Mindszentysek tanulmányúton - Spanyolországban (P) A Mindszenty József Katolikus Altalános Iskola évek óta kapcsolatot ápol a spanyolországi Igualada Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend ve­zette intézményével. Lapunk is beszámolt arról, hogy a negyven tagú spa­nyol diáksereg májusban ellátogatott városunkba. Most ennek visszonzásául az őszi tanítási szünetben nyolc napot töltött a katalán föl­dön harmincnyolc diák és nyolc kísérőjük, ők: dr. Székely János plébá­nos, Juse Miguel Mont, az esztergomi Mária Iskolatestvérek szerzetese, Roszivalné Russ Beáta iskolatitkár, Maier-Kránitzné Blaumann Ágnes tanítónő, Urbán Zsuzsanna tanárnő, Bégányi Gáborné magyar-ének sza­kos, Szajkó Éva testnevelő és Perger Erika szülő. Itt a tél! Szélnek széles hátára egy ugrás­sal felkapott a tél. Gyeplőt rántott, jégcsillagos sarkantyúját lágyékába vágta, cifranyelű ostorával oldalát csápolta. Bődült egyet a szél, nekife­szült, üvölt, mint kinek szemét vet­ték. Iramodott, rohant, nem is nézte merre, a riadt fellegek futottak előle. Amint így futottak, orrukra buktak, a nagy kerek égen szanaszét gurul­tak. Kacagta a szél is, hogy a könnye pottyant, mit gondolt, mit nem, hir­telen megtorpant. Tél a szélnek há­tán bizony gyengén üle, mint hirte­len megállott, bukott is előre. Majd a nyaka törött, akkorát repüle, földre, hogy lehuppant, fájt a gömbölyűje. Lovagló nadrágja ülepén felfeslett, térde, hogy megrogyott, bizony csu­pa dér lett. Fel is tápászkodott, le is veregette, hol van a világban, épp azt nézegette. Jól van, jól, gondolta, mehetek én gyalog, hitte ráér elébb, épp, hogy csak andalgott. Frissre fogta aztán, keményen kaptatott, a megfagyott göröngyön vidáman ko­cogott. Kemény legény a tél, van nagy akaratja, ha kedve úgy tartja, fogát vicsorgatja. Cipeli a vállán öb­lös tarisznyáját, hátán zötyögteti ko­pott, foltos zsákját. Bele nyúl most cseppet, kicsit megkavarja, köd van a tetején, alatta zúzmara. Egy ma­rékkal ebből, másikból meg kettő, szunnyadó világra jégcsipkés lepedő. Fagyott csillagoktól meghűlt fényt kéreget, taszigálja arrébb a megder­medt felleget. A felleg sem enged, maradni akarna, legyint a tél rája, mégis marasztalja. Fellegnek kebele hóval van most tele, a világot hálá­ból vastagon hinti be. A tél sem adja alább, hegyez ez ceruzát, cifra füg­gönyt rajzol az ablakra legalább. A vacogó fűre hódunnát penderít, vi­zek tetejére gyalogutat épít. Csinta­lan-szertelen jókedve kergeti, jég­csapon citerál, nótáját pengeti. A széllel, ha megbékél, összekapasz­kodnak, ihaj-csuhaj-fahaj, együtt vi­gadoznak. Kerek képével Hold mosollyal il­leti, hideg ezüst fényét nékik le­ereszti. Az éjjel meghosszul,a sötét megszorul, a csend a bokor alatt ijedten meglapul. Csak egy varjú károg, azt is hal­kan mondja, fehér hóba süpped feke­te lábnyoma. Meleg a dolmánya, hosszú a gatyája, hogy a tél itt ma­radt, bizony ő nem bánja. Bereczné Szállási Etelka Decembe r 7-én meg alakul a Szövetség a Székelyföldér t! Most kaptuk a hírt: december 7-én Sepsiszentgyörgyön mégiscsak megalakul a Szövetség a Székelyföldért Egyesület, amely a majdani Székelyföld Fejleszési Régió alapját képezi - tudta meg Demeter Já­nostól, Kovászna megye tanácsának elnökétől Szekeres Attila, a Há­romszék című napilap munkatársa. A megye vezetője az RMDSZ ön­kormányzati alelnökeként látja el a főszervezői teendőket. Az elnök szerint az alakuló ülésen az érintett önkormányzatoknak mintegy kilencven százaléka lesz jelen. Folyamatban van a tanácshatá­rozatok elfogadása, nehézségekbe csak Maros megyében ütköznek, de megtalálták azt a jogi lépést, amivel ott is el lehet fogadtatni a döntést a prefektussal /főispán - szerkf. Reményeik szerint január végéig az otta­niak is csatlakoznak az egyesülethez. Igen fontos önálló arculatot adni Székelyföldnek - mondta az elnök. Már lefoglalták a www.szekelyfold.ro internetcímet, s a honlapot feltöltik tartalommal. Minden egyes települé­sen alkalmazni kell a jelképrendszert, a megye bejárataira Székelyföld feliratú székelykapukat helyeznek el. Ezek elkészítését belefoglalják a jö­vő évi költségvetésbe. Megalkották Székelyföld lógóját is, de azt csak az alakuló ülésen mutatják be. Annak szerepelnie kell majd zászlókon, falu­bejáratoknál, fejléceken, névjegykártyákon is - mondotta Demeter Já­nos. Orbán Ferenc, egykori testvérlapunk, a Hargita Népe munkatársa szintén foglalkozik a tervezett szövetséggel. Azt írja: igyekeznie kell an­nak, aki társulni akar. Kollégánk úgy tudja: november közepéig Hargita megye településeinek valamivel több mint fele hozott határozatot arról, hogy csatlakozik a Szövetség a Székelyföldért önkormányzati társulás­hoz. A szeptember végén Csíkszeredában tartott székelyföldi polgár­mesterek találkozóján felvetett kezdeményezéshez való csatlakozás ha­tárideje azonban elvileg már lejárt. A polgármesterek csíkszeredai talál­kozóján elfogadott zárónyilatkozatban szerepel többek között az is, hogy az aláírók fontosnak tartják a különböző területi autonómiák mű­ködéséhez szükséges törvényes keretek elfogadását, ezen belül a szé­kelyföldi területi autonómia kialakítását. Ezért a kezdetben megszabott határidő végül csak irányadónak bizonyult, ugyanis sok helyi tanács e hónap hátralévő napjaira ütemezte a tanácsüléseket, így a terminus má­ig, azaz november 30-ig tolódott ki. Hargita megyében múlt hét közepéig 61 önkormányzatból 38 hozott a társulás mellett szóló döntést. Leszámítva a román többségű települése­ket, a hónap végéig a többi testület is dönt a csatlakozásról - tájékoztatta a Hargita Népét Demeter János, az RMDSZ önkormányzati alelnöke. A 26 csíki település 16 önkormányzata hozott pozitív döntést, köztük Csíkszereda Helyi Tanácsa is. Az udvarhely széki 25 önkormányzat mintegy kétharmada, 17 dön­tött a társulás mellett, de hónap végéig még több település testülete is össze kell üljön - tájékoztatta a lapot Sófalvi László, az Udvarhelyszéki Területi RMDSZ ügyvezető elnöke, aki azt is hozzátette: egyelőre Székelyudvar hely nincs a társultak sorában. A Gyergyói-medence 16 településéből öt már csatlakozott a társulás­hoz, további három település pedig várhatóan 29-éig dönt, 8 román többségű településen pedig nem tudni, hogy napirendre kerül-e a kérdés - mondta a Hargita Népének Petres Sándor, a Gyergyó területi RMDSZ elnöke. Maros és Kovászna megyéről szólva Demeter János elmondta, hogy az utóbbiban még 4 önkormányzat kell döntsön. Maros megyében van­nak gondok, amit kellő információk hiányában nem kívánt kommentál­ni az alelnök. Sikerült azonban egy Brassó megyei önkormányzatnak is többséget szerezni a társulásról döntő ülésen, így már Alsórákos is csat­lakozott hozzájuk - inondta az alelnök. (A térképet a Polgári Életből - "Székelyföldi polgárok hetilapja" - vettük át.) B. Cs. A. Barcelonába érkezett a repülő­gépük, majd autóbusszal jutottak el Igualada-ba, ahol az iskola főbe­járatánál hatalmas „Isten hozott!" transzparens fogadta őket. Más­nap fogadó-városukban a baziliká­ban koncerten vettek részt ven­déglátóikkal együtt, melynek vé­gén Boldogasszony anyánk című nemzeti énekünkkel köszöntötték a spanyolokat. A harmadik napon ellátogattak Montserrato-ba megcsodálták a templom híres fekete Madonnáját. A negyedik napon vendéglátó vá­rosukban több nevezetességet ke­restek fel, többek közt a híres bőr­műveseket. A helyi iskolát is felke­resték, ott ebédeltek a menzán, majd kosárlabda-, kézilabda- és focimérkőzéseken vettek részt. Az ötödik napon vendéglátóik elvitték a csoportot Sadurn pezs­gőgyárába, mely merőben újdon­ság volt számukra, majd este a ha­gyományos katalán gesztenyeün­nep részesei voltak. Miként Esz­tergomban is, a vasárnap vendég­látó családjaik körében telt el. Volt aki a vidámparkba kirándult, volt aki várost nézett, volt aki Barcelo­nát is megjárta. Elutazásuk előtt valamennyien kijutottak a Föld­közi-tengerre is. Hosszú hajóká­zás után, de nem fáradtan, elláto­gattak Barcelona híres templomá­ba, a Sagra da Familia-ba. Este felsétáltak a város legma­gasabb pontjára, a Tibidabo-hegy­re, ahonnan már a kivilágított ka­talán fővárost csodálhatták meg. A spanyolföldi kirándulásukat ezen az estén a Szent Krisztus-temp­lomban, vendéglátóikkal közösen mondott imával és énekkel zártáik, melyet János atya vezetett. A nyolcadik napon Barceloná­ból szintén repülővel indultak ha­za, és érkeztek Ferihegyre. Késő este volt mire fáradtan ha­zatértek, iskolájukban már várták őket a szülők és diáktársaik.

Next

/
Thumbnails
Contents