Esztergom és Vidéke, 2006
2006-06-15 / 24-25. szám
124 Esztergom és Vidéke 2006. márc ius 30 . Gólya, gólya, gilice... ... mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja, síppal-dobbal, nádi hegedűvel, j-a-a-a-j, mért véres a te lábad, j-a-a-aj, azért véres az én lábam, száraz ágon átaljöttem, kerekes erdőn leszállottam, párnahajat varrtam. Két pénzen eladtam, százszor is megbántam, százszor is megbántam... száz-szor-is, megbán-tam, j-a-a-a-j! Gólya, gólya gilice, jaj de véres, csupa véres, megmondanád mitől véres, mitől véres a lábad? Török gyerek, ha megvágta, magyar gyerek gyógyította, gólyát síppal szólította. Arról szólott bodza sípja, őtet is a gólya hozta. Kerek tóban ottan lelte, a csőrében hazavitte, kisbölcsőbe belé tette, édesanyja örömére, édesapja jókedvére, Magyarország jövőjére. Kelep-kelep magyar gyerek, éppen azért keseregek, nem lesz néktek gyereketek, elfogy a ti nemzetetek, értetek én mit tehetek, tétlenségre kényszeríttek. Házatokhoz sem mehetek, koldusbotra ítéltetek, törvény ellen nem tehetek. Gólya, gólya gilice téged újra kérdlek, tudod, hogy megértlek, szóval meg se sértlek. Hol vétetted el a lépted, lábad nagyon véres, ilyen csúnyán véres. Tollad csapzott, szárnyad szegett, tőled választ erre kérek. Meg akarlak gyógyítani, vérző lábad bekötözni, fészkedbe úgy visszatenni. Kelep-kelep felelhetsz, engem úgy se kérdezgetnek. Tavasszal én csak megjöttem, fészkem felett körözgettem, magamat, hogy itthon leltem, körbe-körbe kerülgettem, csattogósat kelepeltem, magyar honnak úgy örültem, a nádast is megkerültem. Párom is jött velem vissza, szívhűséggel lelke tiszta, régi fészkünk, öreg fészkünk, nagy gonddal most igazítja. így hát lementem a tóra, nem is néztem, hány az óra. Hűs habokban lépegettem, zengő békát lesegettem, békalencsét csipegettem. Egyet léptem, kettőt léptem, valahogyan melléléptem, lépésemet elvétetten, egy kiálló hegyes tőrbe, egy kidobott rossz törvénybe bizony beleléptem. Kibicegtem én a rétre, lerogytam a selymes fűre, azt hittem, hogy ott lesz végem, elfolyik az összes vérem. Az a törvény felhasított, vérem menten elborított, kiáltoztam: magyar gyerek, állítsd meg elfolyó véremet, hozd a sípod, hozd a dobot, hegedűdet se hagyd otthon... kiáltoztam, kelepeltem, magyar gyerek nem jött értem. Gólya, gólya, gilice, zavar van a fejedbe. Van itt gyerek éppen elég, mindenféle nemzetiség, békád is van néhány nyelés, legyen néked ennyi elég. Sípunk is van, dobunk is van, lássad milyen jó dolgunk van. Nádihegedűt is kérhetsz, nyenyerén is elzenélhetsz. Ha a lábad csak vérezik, országházban békötözik, varjúhájjal kenegetik, panaszodat csak úgy lesik. Pont ott, hol a törvényt teszik, zokon a bajt dehogy veszik. Mutasd meg a te lábadat, mondd el a te óhajadat, sóhajtsd el a sóhajodat. Ne légy félénk mint egy gyerek, mondjad, legyen sok kisgyerek, sok kis erős magyar gyerek: gyenge lánykák, csacska fruskák, gyermek felett ne döntsenek, mert arra ők éretlenek. Jaj, megbánni százszor késő, hullhat könnyük, mint az eső. Ha két pénzen azt eladta, nincs ki százért vissza adja. Kelen-kelep, csak kesergek, cifra házba be nem megyek, cifra néptől nagyon félek. Másik lábam, ha megsértik, van nekik sok éles késük, fényes pengéjű törvényük, tollaimat kitépdesik, szárnyam végét megégetik... j-a-a-a-j! Bereczné Szállási Etelka Országos és megyei diáksikerek a tanévzárás előtt (Pl) E héten tartják a tanévzárókat mindenhol az általános és a középiskolákban. A tanulmányi év utolsó heteiben zajlottak a szaktárgyi versenyek és a sportversenyek. Ezeken az esztergomi diákok dicséretesen szerepeltek. Megkaptuk tőlük a részletes eredményeket. Köszönjük bizalmukat, és szerkesztett formában a versenyek végeredményét ezúton közreadjuk. Német nemzetiségi országos bronzérmek Korábban már beszámoltunk a VJRKTF Gyakorló Altalános Iskola német tagozatos tanulóinak területi versenyen szerzett eredményéről. Nos, Budapesten a német nemzetiségi gimnáziumban megrendezett országos döntőn is öregbítették városunk, iskolájuk és szaktanáruk hírnevét. Az I. kategóriában (1.-2. osztályosok) és a II. kategóriában (3.-4. osztályosok) György Barbara, valamint Vezekényi Fanni egyaránt a harmadik helyet szerezte meg. Mindkettőjüket Szendy Judit tanárnő készítette fel. Ok egyenként egy-egy kötelező és szabadon választott német nyelvű szöveget mondtak fel, és az előadás, valamint a kiejtés és nyelvhelyesség szempontjából bírálta a zsűri. Szépen szerepeltek. Régiónkból már többször írtunk a csolnoki svábok országos sikereiről. Ezúttal a német nyelvjárási kategóriában Mayer Dominik tanuló szabadon választott prózájával kategóriájában országos első lett. Felkészítője: saját családja. Megyei rajz- és műalkotáselemzés Tatabányán kilencedik alkalommal rendezték meg a megyei diáksereg rajz- és műalkotáselemzés versenyét. Ezt megelőzően körzeti versenyek voltak, a döntőbe 105 versenyző jutott. A Szent István Gimnázium országosan híres e tárgyak oktatásából. A tanítványok most is sikerrel tértek haza. Dr. Dolina Károlyné Eggenhofer Kinga tanárnő felkészítésében első lett az elemzés témakörben Dudok Dávid, Pusztai Zsófi és Horváth János, harmadikok Gödrösi Adám, Erdős Balázs és Markó Júlia. A rajz kategóriában második Greiner Balázs, és harmadik Szajkovits Eszter. A tanárnő a rendezők különdíját nyerte el. Fazekasné Zászlós Mária tanítványai közül Pálmai Annamária második, Lándori Zita harmadik lett. A Mindszenty iskola fiú- és lánycsapatának győzelme Városunk önkormányzatának oktatási bizottsága és a Magyar Testnevelőtanárok Országos Egyesületének Esztergomi Szervezete évről évre megrendezi az általános iskolák röplabda sportvetélkedőjét. Cserny Szilvia igazgatónő nagylelkűsége révén a Mindszenty Csarnok volt a döntő helyszíne. Ezúttal a házigazdák és a Petőfi iskola fiú-, valamint leánycsapatai mérkőztek a vándorserlegekért. Mindkétszer hazai győzelem született: a fiúknál 3:0, a lányoknál 3:2 arányban. A Mindszenty katolikus iskola győztes csapatai, lányok: Mészáros Renáta és Regina, Szabó Dóra, Faragó Mercedesz, Molnár Anett, Hollósi Viktória, Jánosi Boglárka (csapatkapitány) , Horváth Mónika, Kugler Lívia, Király Diána. A fiúk: Horváth János (csapatkapitány), Dinya Bence, Hock Péter, Verhóczki Adám, Dávid Péter, Szente Patrik, Kiss Tamás, Dobos Levente, Faragó Roland, Horváth József, Kovács Lajos. Röplabda: A Szent István iskola diákjainak bronzérme Debrecenben rendezték meg az érettségi előtt állók (V - VT. korcsoport) országos diákolimpiai női röplabda döntőjét. A területi mérkőzések során ide 17 csapat jutott. Közülük az esztergomiak voltak az egyetlenek, akik az előző öt döntő valamelyikén is ott voltak. Most is túljutva a csoportmérkőzéseken végül bronzérmesek lettek. A csapat tagjai: Gerendás, Harmat, Barna, Danics, Schönwalder, Tódor, Fodor, Tóth Melinda, Horváth, Tóth Kinga, Adamcsa, Sándor. A csapat felkészítője Sitkuné Fülöp Orsolya testnevelő volt. Kosárlabda: Dobósok diákolimpiai harmadik helye Pakson rendezték meg 19 csapat részvételével az érettségi előtt álló fiúk csoportjában a kosárlabda országos diákolimpiai döntőt. Kosárlabdában is a fiúknál selejtezőmérkőzések, majd a döntő következett. A Dobó gimnázium csapata bronzérmet szerzett a mohácsiak és a zalaegerszegiek mögött. A siker részesei voltak: Sereg, Bauer, Gergácz, Hartmann, Holló, Kállai, Kindler, Peragovics, Pflieger, Török, Vörös, felkészítőjük Szekeres János testnevelő. Foci: Bottyános diákolimpiai megyei elsőség A VI. korcsoportban ugyancsak tatabányai és esztergomi döntő volt. Bottyán középiskola - Bánki 5:4. Nagyszerű a bottyános focisták megyei aranyérme. A siker részesei: Jurasek, Rigler, Bábszki, Szárszói Balázs, Petrány, Dibusz, Tahón, Thier, Kun, Papesch, Szárszói Tamás, Csillag, Horváth, Németh, felkészítőjük Kokas Sándor testnevelő. Képzőművészet: Területi vetélkedőn istvános siker Az istvánosok most is remekeljek: elemzésből különdíjat kapott Dudok Dávid és Pusztai Zsófia. Győzött Markó Júlia és Karácsony Rita (képzőművészet), második lett Greiner Balázs (képzőművészet), harmadik Schandl Ákos. Felkészítőjük dr. Dolina Károlyné. Vakok színháza: Jól csak a szívével lát az ember (Csonka Gabi) „Megvilágosító" élményben volt részük az esztergomiaknak május 30-án a Technika Házában. A többségében vak szereplőkből álló Vakrepülés színtársulat országos turné keretében Donáti Istvánnak „Az éjszaka tapintása" című színdarabját adta elő sötétben. Az Esélyek Háza szervezésében bemutatott darab szemet és szívet nyitogató volt, óriási sikert aratott. Péter egy szerelmes fiú Görögországba menekült, mert barátnője még éretlen és visszautasította házassági ajánlatát, ezért a Meteorák szerzeteseinél keresne menedéket. Péter nővére és szerelme a csalódott fiú után indultak, csatlakoztak egy csoporthoz, akik a nézők voltak. így kezdődött el a mi nagy utazásunk is a bensőnkbe. A darab végén a tenger, a nap, a hold, a csillagok elementáris hatására a szerelmesek újra egymásra találtak. Vajon milyen üzenetet hordoz ez a példázat az Istentől, a természettől és egymástól is elidegenedett világunkban? Az interaktív színházi előadásban a látásunkon kívül minden érzékszervünket igénybe vehettük. Erezhettük a bőrünkre spriccelt tenger vizét, tapinthattuk a markunkba kapott kavicsot, és az utasoknak, azaz a nézőknek süteményt és italt is felszolgáltak, sőt még görög táncra is perdülhettünk a szereplőkkel. A sötétben az összekapaszkodásban az egymásrautaltság érzetét is átélhettük, hogy együtt sokkal többre lennénk képesek. A másfél óra sötétség alatt kénytelenek voltunk a belső érzékszerveinkre hagyatkozni, és magunkba szállva, foglalkozni belső sötétségeinkkel. Elgondolkozhattunk azon, hogy valójában mit is jelent vaknak lenni? Hiszen a fizikai vakságnál sokkal nagyobb probléma a lelki vakság, amely gyakorta mindannyiunkat érint. A Vakrepülés színtársulat katartikus előadása az időtlen görög tragédiákat juttatja eszünkbe, amelyekben megjelenik Teiresziász, a vak jós, és ő lát a legjobban, mert kimondja az igazságot, és bölcs tanácsaival figyelmezteti, Isten kinyilatkoztatását közvetíti a vesztükbe rohanó „lelki vakoknak". A Vakrepülés Színjátszó Egyesület tagjai (Kovács Judit, Máj Kriszta, Miks Csaba, Nagy László, Pál Zsolt, Simon Rita) magával ragadó, megható színészi teljesítményt nyújtottak. A főszerepet alakító Miks Csaba szép orgánumával kiváló játékával hitelesen érzékeltette, hogy mi dúl Péter lelkében. A „vakrepülők" nagy része még tanul, nincs önálló jövedelmük. Mindez még nagyobb teljesítménynek tűnhet, ha tudjuk, hogy a „vakszínház" társulata hobbiból játszik, nagy áldozatokat vállalnak, mert ezért nem kapnak díjazást. Sikereikről már évek óta az országos sajtóban is elismerően nyilatkoztak. Önálló honlapjukon (www.vakrep.hu) sok mindent megtudhatunk róluk. Másfél óra teljes sötétség után megláthattuk a lényeget. „A kis herceg" igazsága újból bebizonyosodott: Megtanulhattuk a vakoktól újra, hogy Jól csak a szívével láthat az ember". Köszönjük ezt a fantasztikus utazást! Jobban érthetjük általatok Jézus szavait: Boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek.
