Esztergom és Vidéke, 2006

2006-01-19 / 3. szám

4 ÍEggterqom és fflfáeke 2006. január 19. Beszélgetés dr. Sólyom Olimpiával, kórházunk főigazgatójával... Orvosi rendelők és mentőállomás épül a Hősök terén (Pálos) Az évszázados egykori iskolaépület a Hősök terén a déli városré­sziek örömére megújul, és 2006-ban új funkciókat kap. Sok év óta hagyomány már, hogy a kórház vezetőivel évértékelő beszélge­tést folytatunk. A mögöttünk hagyott évről dr. Sólyom Olimpia főigazga­tó főorvos asszonyt kérdeztük. A Hősök terén a 2000 négyzet­méteres telken a hagyományos építési móddal létesült sávalapo­zású, helyenként 50 centiméteres falakkal rendelkező fafödémes épületet orvosi rendelőkké és mentőállomássá építteti át váro­sunk. Ugyan az ez évi beruházási terveket a költségvetésben még nem fogadta el a képviselő-testü­let, de a százmilliós munkáknak nyílt teret adtak. Neves tervezők­ből álló gárda munkája; Borosházi Tamás és Zsembery Ákos építé­szek, Besey László statikus, Sasvári Gábor gépész és György Zoltán elektromos tervezők. A meglévő patinás épületet az udvar felőli részen folyosóval kö­tötték össze egy új szárnnyal, mely három mentőautónak garázsa lesz, továbbá raktárak, kazánház és fertőtlenítő helyiséget alakíta­nak ki. A mentőállomás további helyiségei: a nappali, az állomás­vezető és a mentőtisztek szobái, az öltözők, a fürdők, a mosdók, a me­legítőkonyha, az étkező és a tárolóhelyiségek a régi szárny ke­leti részében helyezkednek majd el. Ebben a traktusban is lesz or­vosi rendelő váróteremmel és a hozzá kapcsolódó mellékhelyisé­gekkel. Ez abból a közlekedő- és előtérből nyílik, mely a pincelejáró is. Itt hajdanán osztályterem és raktárak voltak. Az új egészség­ügyi intézményben is tárolóként hasznosítják a 115 négyzetméte­res pinceteret. Ezzel a modern és nagy kapacitású mentőállomással városunk régi gondja oldódik meg. Közismert, hogy a szentgyörgy­mezői állomást annak idején ideiglenesnek szánták, de már évtizedek óta ott üzemel. Az orvosi rendelők a főbejárat felől a Hősök szobra mögül lesz­nek megközelíthetők. A bejárati rész felújításra kerül (látványter­vünkön). A bejárati ajtók mögött szélfogó és elegáns előszoba várja az oda érkezőket. Érdekességként írjuk, hogy tere meghaladja a 100 négyzetmétert. Szemben kijárat lesz a zárt udvarra, melyet kert­ként álmodtak meg a tervezők. Jobbra fordulva gyermekváró, gyermekorvosi rendelő kapott he­lyet az összes kiszolgáló helyiség­gel és tárolóval. Ebben az épület­szárnyban lesz a fogorvosi ügyeleti rendelő is. A bejárattól és az elő­térből balra fordulva két fogorvo­si, valamint egy ügyeleti orvosi rendelő várja - tartozékaival együtt, beleértve a röntgenszobát, a pihenőszobákat, a WC-ket, a mosdókat is - a kezelésre érke­zőket. A nagyszerű tervek közel 1100 négyzetméter beépített területet jelentenek. A mostani állapotokat ismerők nehezen tudják elképzel­ni, hogy emellett zöldterületre is marad 300, valamint burkolt terü­letre 500 négyzetméter. A Hősök tere Esztergom déli városrészének középpontja, ezért az orvosi ren­delők és a mentőállomás a lehető legjobb helyre került. Az épületet egyirányú forgalmi utak veszik körbe. Két új bejáratot és kijáratot terveznek a telek északi, illetve déli oldalán. Az északi kihajtó felől lehet eljutni a belváros, valamint Pilismarót irányába, valamint a Felvidék és Tát, Kertváros, Dorog felé. A déli kijáró városunk keleti és észak-keleti irányába vezet, nevezetesen Dobogókő, az Ipari Park, Pilisszentlélek felé. A tervezők arra is gondoltak, hogy a gépkocsikkal érkezők par­kolóhelyeket találjanak. A déli ol­dalon elhelyezkedő kerítést bel­jebb helyezik, és itt lesz helyük a várakozóknak. Az arra járók ta­pasztalhatják, hogy megkezdőd­tek az építési munkák. Elbontot­ták a régi tetőzetet, javában dol­goznak az ácsok, és az udvaron már felhordásra vár az új cserépte­tő. Ezt követően a mentőállomás új szárnyát kezdik építeni, úgy­hogy minden bizonnyal ősszel már itt kap helyet ez a fontos intéz­mény is. Ön szerint milyen volt az elmúlt esztendő? - A 2005-ös év nemcsak a Vaszary Kolos Kórház, hanem az egész magyar egészségügy számá­ra gyászév volt! Ettől rosszabb már csak - ismerve a 2006-os költ­ségvetést - az idei év lehet. Egyet­len ország sincs Európában, ahol ilyen erőteljes forráskivonás tör­ténne évről évre az egészségügy­ből, mint Magyarországon. Az Unió legfontosabb törekvése az, hogy az egészségügyre fordítható kiadások összege és a GDP-ből va­ló részesedés meghaladja az „l"-t. Ez a korrelációs együttható jelen­leg az Unióban 0,93 százalék, ná­lunk már 0,50 százalék alá csök­kent! A legutolsó helyek körül já­runk Európában. A magyar egész­ségügyben pazarlásról nem lehet beszélni, a mai finanszírozásból spórolni már nem lehet. %Ez egy általános kép a magyar egészségügyről. Ezen belül az esztergomi Vaszary Kolos Kór­ház milyen helyzetben van ? - Szintén nehéz helyzetben, hisz a likviditásunk csak napi erő­feszítések révén tartható. Az el­múlt évben például 280 millió fo­rint megdolgozott teljesítményün­ket nem fizette ki az OEP a telje­sítmény volumen korlát miatt, hisz a 2003-as évi teljesítményünk 98 százalékában kapjuk a finan­szírozást. A betegellátás minősé­gét semmi áron nem szerettük vol­na rontani, ezért különböző átala­kításokat, átszervezéseket kellett végrehajtanunk, az anyag- és a hu­mán-erőforrás gazdálkodásban. Ezek természetesen megszorítá­sok voltak. Orvosaink, nővéreink munkaruhái szomorú képet mu­tatnak, az ágyneműkkel gondja­ink vannak, a szükséges felújításo­kat el kellett halasztanunk. Persze tudjuk, hogy a ma ki nem javított hibák holnap sokkal többe fognak kerülni, de erre kényszerítenek minket a központi megszorítások. ifeHol talált a kórházvezetés kitö­rési pontokat az elmúlt évben ? - Kitörési pontot jelent a jó hu­mán erőforrásunk. Ez vonzza ide szinte minden szakma tekinteté­ben a betegeket, hiszen egy magas szintű betegellátás történik kór­házunkban. A másik ilyen pont a szlovák biztosítóval kötött szerző­désünk volt. Hónapról hónapra egyre több szlovákiai beteg jön hozzánk. Ezt nem a magyar, ha­nem a szlovák biztosító fizeti. Nagy örömünkre szolgál, hogy ah­hoz a biztosítóhoz, amelyikkel szerződést kötöttünk, a legna­gyobb számú átjelentkezés történt Szlovákiában 2005-ben. Ez több mint 13 ezer személyt jelentett! %Már anyagilag is számottevő az így befolyt összeg? - 2005-ben - ha csak az össze­get nézzük - költségvetésünkben még jelentéktelen ez a pénz­mennyiség, de sok kicsi sokra megy. A Sideria Biztosító kassai székhelyű, ezért környékünkön eddig alig volt ügyfele. A kapcsolat fejlődését 2006-tól várjuk. ^Evek óta pályázunk címzett tá­mogatásokra. 2005 hozott-e si­kert? - Most olvastam az interneten, hogy a 13 címzett támogatásból ­amit az egészségügy kapott - 12 kormánypárti városnak lett ki­osztva. Ez az utóbbi években soro­zatban így történt. A mi címzett támogatási kérelmeink is soroza­tosan el lettek utasítva. Ugyan­ilyen nagy problémát jelent - és ez másokat is megdöbbentett -, hogy az „Interreg" pályázatainkat sem tápiogatták. Az OEP-nél és a VATI-nál való oknyomozásunk derítette ki, hogy ebben is politikai okok játszhattak közre. Sajnálom, hogy a határokon átnyúló kapcso­latokat is befolyásolja a politika. Az Unió szerint az „Interreg" pályázatokra szánt pénzekből az egészségügy területén szinte je­lentéktelen összegeket hívtak le eddig, ezért arra ösztönzik az egyes országokat, hogy fokozzák az egészségügyben a határokon át­nyúló kapcsolatok kiépítését. Ezért is nyújtottunk be már két al­kalommal pályázatot a párkányi Poliklinikával együtt, melyeket indoklás nélkül úgy utasítottak el, hogy - tudomásunk szerint - Ma­gyarországról még ki sem kerültek a pályázataink. Pedig ezek a pályá­zatok egy olyan együttműködés jö­vőképét vetítik előre, amely miatt az egyik legnagyobb német televí­zió augusztusban fél órás műsort forgatott kórházunkban. t&Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház ezen törekvése széles nyilvánosságot is kapott! - Az említett filmet Németor­szág szerte levetítették. Erőfeszí­téseinket mindenhol példaként hozzák fel. Dániel Mart, a luxem­burgi Orvosi Kamara és az Euró­pai Orvosok Állandó Bizottságá­nak elnöke is gratulált nekünk. Montanie professzor, a francia-ka­talán együttműködés vezetője is pozitívan értékelte elképzelésein­ket, sőt Rudolf Zajac szlovák egészségügyi miniszter írt nekem levelet, melyben gratulált , és biztatott a továbblépésre. Úgy érzem itthon nagyobb támogatást érdemelnénk. % Nagyobb támogatást kapott vi­szont 2005-ben Dorog. Az ebből felépült új kórházzal milyen a kapcsolat? - A címzett pályázatokon me­gyénkből Dorog, Kisbér és Komá­rom részesült. Dorogon krónikus és geriátriai ellátást nyújtanak. A betegelhelyezéseket illetően még egy kicsit csikorognak a kerekek, mert az ottani ellátás egy része fizetős. $t?A címzett támogatásból nem, de más módon mégis beruházás in­dul kórházunkban 2006-ban... - Úgy érezzük, nem várhatunk tovább a kórház rekonstrukciójá­nak 3. lépésével. Célunk továbbra is az, hogy a reumatológia és a mozgásszervi rehabilitációs osztá­lyaink méltó helyre kerüljenek. A reumatológia épülete 1902-ben lett átadva, és ma már nem felel meg a korszerű követelmények­nek. Mondom ezt azért is, mert Esztergom városa lendületes fejlő­désnek indult, annak ellenére, hogy az önkormányzat is folyama­tos forráselvonásoktól szenved. Felépült itt egy olyan fürdőkomp­lexum, melyre méltán lehet büsz­ke minden esztergomi. Erre is ala­pozzuk a reumatológiai és a moz­gásszervi rehabilitációnk fejlesz­tését. Esztergomban európai szin­tű fürdő- és egészségügyi ellátás­ban gondolkodunk. Mikorra készül el az új épület? - Még csak a közbeszerzés előtt vagyunk, de azt szeretnénk, ha 2007-re az elképzeléseink megva­lósulnának. ^Ki lenne a finanszírozó? - Magántőkéből épülne. Ez a magántőke mintegy kölcsönként szerepelne, és a kórház bevételei­ből törlesztenénk, abból a plusz bevételből, amely az új ^osztály ágyszámai jelentenének. Úgy lát­juk, ha a város is támogat minket, ez a plusz bevétel nagyrészt fedez­ni tudja majd a költségeket. Az épület az átadást követően az önkormányzat tulajdonába kerül, és mi működtetnénk. ^A privatizáció napi kérdést je­lent az egészségügyben. A me­nedzsment hogyan közelíti meg ezt a problémát? - Alapjában véve azon a véle­ményen vagyok, hogy a világon se­hol nem nyert teret az egészség­ügyben a privatizáció. Nem vélet­len ez: az egészségügyben hosszú folyamatként alakult szolidaritási elvet nem szabad megsérteni. A privatizáció ezt az elvet sérti. A privatizált intézmények ma Ma­gyarországon nem működnek job­ban, mint az államiak. Addig, amíg az egészségügyben az alapve­tő stratégiai lépéseket nem lépik meg, nem szabadna ezt a kérdést kiélezni. Melyek ezek az alapvető stratégi­ai kérdések ? - Ma Magyarországon összeke­veredik a bismarck-i elveken ala­puló és az ún. beveridge-i egyez­mény alapján történő finanszíro­zás. Az előbbi szerint csak az ré­szesülhet egészségügyi ellátásban, aki járulékot fizet. Az utóbbi sze­rint, amit mi is követünk, állam­polgári jogon jár az egészségügyi ellátás. Magyarországon egy ösz­vérrendszer alakult ki, ugyanis csak a kötelezettek 40%-a fizet, és ők tartják el a 10 milliós lakossá­got. Olyan nagy vállalatok tartoz­nak a biztosítónak, mint a MAV és a Posta. Mindezt a gazdasági kor­mányzat képtelen behajtani. Első­ként ebben kellene lépni. Az AFA-kérdés szintén megoldatlan az egészségügyben. Az amortizá­ció beépítése a finanszírozásba megkerülhetetlen kérdés és a szol­gáltatásokat pedig áron kellene megfizetni. Nem állapot az, hogy a bérek ranglistáján az egészségügy az utolsó előtti helyen áll, és ettől a rosszul fizetett, mellőzött rétegtől várja mindenki a világszínvonalú ellátást, a költséghatékony gazdál­kodást, a sokszor ellenükre ható „reformok" végrehajtását. Az ún. ügyeleti normatívaktól hangos a média, hogyan látja a kórház vezetése ezt a kérdéskört ? - A precedens értékű spanyol­országi eset kapcsán hozott Euró­pai Bírósági döntés után indultak el a persorozatok. Ennek lényege az, hogy az ügyeletben eltöltött idő teljes terjedelmében munkaidő­nek számít. Mindez azonban szá­mos problémát vet fel. Lényegé­ben nem is pénzről van csak szó ebben a bírósági döntésben, ha­nem munkaidő-direktívákról. Ha ugyanis az ügyelet munkaidő, ak­kor beszámítódik a nyugdíjalapba, ha kiszámoljuk, egy orvos már igen fiatalon ledolgozza azt az időt, amivel nyugdíjba mehet. A másik probléma a szabad és pihenőnapok kiadása, a harmadik pedig az egészségügyben jelenlevő létszámhiány. Mindezek megoldá­sához sok milliárd euróra lenne szükség. Kórházunk jelenleg a magyar egészségügyi törvény ide vonatkozó szabályai szerint szer­vezi az ügyeleteket. A megoldást én az Uniós egységes direktívák­ban ^látom. De ez még várat magá­ra. így sorozatos perek indulhat­nak. Mi azt csináljuk, hogy eleve ma­gasabb ügyeleti díjakat fizetünk, és ezzel igyekszünk a direktívák meghozataláig kompenzálni azt a hiányt, ami a törvény, a gyakorlat és az Európai Bíróság döntése között van. Köszönöm a beszélgetést! t Megrendülve értesültünk, hogy a Dobó Katalin Gimnázium tiszteletre méltó ének-zene szakos tanára GALYASI GÉZA elhunyt Búcsúztatására 2006. január 23-án, 14 órakor a Belvárosi Temetőben kerül sor. A család gyászában az Esztergom és Vidéke szerkesztői műhelye is osztozik.

Next

/
Thumbnails
Contents