Esztergom és Vidéke, 2006

2006-01-19 / 3. szám

2006. január 19. jEagtergom és ffitftgkg 5 ...és dr. Pák Gábor orvosigazgatóval az elmúlt esztendőről A főigazgató asszony után kórházunk orvosigazgatóját is arra kértük, hogy egy beszélgetés keretében értékelje a mögöttünk hagyott évet. BISTEI DR. GÖNCZY BÉLA *1868: Kassa t!933: Esztergo

m Gönczy Béla az esztergomi Kolos-kórház életre hívója, és első igazgatója volt. 1868. november 21-én született Kassán, és 1933. november 12-én hunyt el Esztergomban. Elmondhatjuk, hogy Gönczy Béla élete és tevékenysége ma már nem ismeretlen a város érdeklődő polgárai előtt. Szent István városában kétévenként - a Semmelwe- lÉgj^Éjí is napon - a róla elnevezett díjjal jutalmazzuk azt az esztergomi orvost, akit erre legméltóbbnak talál a közösség. A kórház kápolnájának egyik oldalhajójából kialakított reprezentatív tanácskozó te- ^jf rem is az ő nevét viseli. Ez alkalommal néhány, pályájának eddig alig ismert momentumára szeretnék rávilágítani. Gönczy Béla 1896. május 16-án érkezett városunkba, mint a kórházigazgatói pályázat nyertese. Mindig a legnagyobb tisztelettel emlékezett meg édesapjáról Gönczy Leóról és édesanyjáról Rozet Kornéliáról. Gönczy Leó is Kassán született 1830-ban. Joghallgatóként vonult be a honvédseregbe és honvédezredesi rangban nyugdíjazták. Három fia közül Béla az orvosi, Imre a katonai és Gyula a jogi pályát választotta. Gönczy Béla miután létrehozta az esztergomi Kolos-kórházat, két év múlva gyászolni kényszerült. Édesapját a kórházigazgatói épületben ravatalozták fel, miután 1904. december 25-én elhunyt. Budapesten a katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. Orvos fia élete a következő években, évtizedekben is szorosan összeforrt a kórházzal. Az I. világégés során, mint orvos emberfeletti munkát végzett. A proletárdiktatúra idején is az intézmény egységét igyekezett megőrizni. Megakadályozta, hogy az ápolási teendőket végző szatmári irgalmas nővéreket eltávolítsák a kórházból. Ugyancsak az elmúlt hónapokban került elő Szállási Árpád archívumából az a megsárgult kép, mely Gönczy Béla a városban történő működésének 25. évfordulója alkalmából készült. Felismerhető rajta Gönczy Bélán kívül Gönczy Miklós, Vándor Ödön, Tábori Lajos és Lénárd Flóriánná főnöknő, Gönczy Gyula, Gönczy Béláné (Prokopovich Ilona), Horeczky Géza, Hamza József, Tulassy József és Haller Leonida főnöknő. A fotó közepén díszes dobozban az az ezüstkoszorú látható, melynek leveleire kollegáinak, munkatársainak (orvosoknak, nővéreknek, tisztviselőknek) nevei voltak belevésve. A megsárgult és rossz állapotban levő képen a Gönczy Béla által kialakított csapat látható, akik az akkori Kolos Kórház személyzetét adták, a kapustól, a gondnokon át az ápolókig. Esztergom városa 1933. december 31-ei ülésén méltán emlékezett meg ekképpen Gönczy Béláról: „Dr. Gönczy Béla a város új közkórházát felépítésétől kezdve a legnehezebb időkben önzetlen és fáradhatatlan munkával szolgálta és megalapította annak jó hírnevét. A város közönsége dr. Gönczy Bélát a kötelességteljesítés példaképéül állítja az utókor elé..." * Tisztelettel gondolunk vissza arra az emberre, aki az esztergomi betegek ellátására tette fel életét, azzal a körülötte kialakult csapattal, amelyet elődeink alkottak, csaknem egy évszázaddal ezelőtt! Derékfájás, hát- és nyaktáji izomfájdalmak A Vaszary Kolos Kórház számára milyen szakmai sikereket és problémákat jelentett 2005? Milyen célt tűztek a kórház dolgozói elé a 2005-ös esztendőre ? - A 2005-ös év elején a szinten tartást tűztük ki célul, és úgy érzem ez sikerült is. Az év során sok változás történt. Kezdve attól, hogy kasszamaradványt osztottak ki a minisztercserékig. Változás volt a pénzügyi és az egészségügyi tárca élén is. Milyen szakmai problémákkal nézett szembe a kórház ? - A problémák nem újkeletűek A gyermekosztályon pótoltuk ugyan a szakemberhiányt, de - és ez örvendetes dolog - akik jöttek, azok szülési szabadságon vannak. A gyermek háziorvosok bevonásával uralni tudjuk a nehézségeket. Itt is szeretném megköszönni a kollegák együttműködését ezzel kapcsolatban. Megnyugtatásul kell elmondanom, hogy nem szüntetjük meg a gyermekgyógyászati fekvőbeteg ellátást Esztergomban. A sürgősségi ellátásunk további szervezési gondot jelent. Pályáztunk, de nem nyertünk. Most pénzügyi forrást kell találnunk. A harmadik megoldásra váró probléma az alapellátási. Ennek feltételrendszerét javítanunk kell. Az ország városi kórházai közötti képzeletbeli rangsorban hol állma a Vaszary Kolos Kórház? - Úgy érzem, hogy az élmezőnyben vagyunk. Mutatta ezt a laikusok által is befolyásolt internetes szavazás. Bizonyítják más mutatók is, például az ún. case mix index: 50-60 kórház összehasonlító adatait figyelembe véve országos átlag feletti a teljesítményünk. Olyan új szakmai tevékenységeink teljesedtek ki 2005-ben, mint a traumatológiai osztályunkon a csípő- és térdprotézisek végzése. Ezeket a beavatkozásokat már megfelelő számban végezzük és kiemelném, hogy nálunk a várakozási idő - más intézetekhez képest - jóval rövidebb. Jelentősen előreléptünk az intenzív betegellátás területén is. Idegentest eltávolításra is képes eszközt, bronchoscópot szereztünk be szponzor segítségével. Új alapokra helyeztük a radiológiát és a laboratóriumi munkát. ^ Van-e orvoshiány a kórházban ? - Az orvoshiány csak átmenetileg jelent problémát, a gyermekgyógyászaton, illetve a pszichiátrián. Á többi osztályokon nincs, sőt örömmel mondhatom, hogy komplett a radiológiai osztály létszáma. A nagy osztályokon megfelelő a gyógyító személyzet. Kórházunkban egyébként 90-108 között mozog az orvoslétszám. &Az ügyeleti kérdés ma mindenhol aktuális problémát jelent. - Ketté kell választani a kérdést. Van egy gazdasági és van egy szakmai vonatkozása: ami jár, azt ki kell fizetni! Az alapproblémát szerintem a munkaidő-keret és az ügyeleti időnek munkaként való elismerése jelenti. Itt egész Európát érintő problémáról van szó. Ha egységesen elfogadják, hogy az ügyeleti idő teljes munkaidőnek számít, akkor ennek a következményeit is vállalni kell, a hátterét biztosítani szükséges. Megfelelő orvoslétszámra van szükség, és őket dotálni kell. Végig kell gondolni, hogy ha az ügyelet beleszámít a nyugdíjalapba, akkor a most nálunk dolgozó orvosok fele nyugdíjba mehet, hisz a főorvosi kar átlagéletkora 50 év felett van. Adott esetben ennek nagyon messzeható következmé- nyei lehetnek. 2004-ben az Ister-Granum Régióban elindult a szakemberek kommunikálása. Mennyire folytatódott ez 2005-ben ? - Valóban szépen indultak a dolgok és nagy reményekkel vágtunk bele a 2005-ös évbe. Tény, hogy az év elején a párkányi Poliklinika élén személyi változás történt, majd pár hónap után ismét új vezető jött. Ez megnehezítette a közös gondolkodást. Mi továbbra is szorgalmazzuk a fenntartónkkal együtt a kapcsolatok építését. Ister-Granum Régióban gondolkodunk. Nekünk nem Tatabányával kell rivalizálnunk, hanem az Ister-Granum Régió egészségügyi központjává kell válnunk, ami 200 ezer lakos ellátását jelenti! Tudomásom szerint pályázatokat is adtak be ilyen célzattal! - Pályázati anyagaink értékelésében az európai szellemiség elismerése még nem tükröződik. Az egyik pályázatunk bizonyos közös ügyeleti ellátást célzott meg. A másik egy olyan nemzetközi konferencia szervezésére kért támogatást, amely pont ezekkel a határokon átnyúló problémák megoldásával foglalkozott volna, a kérdés nemzetközi szintű megtárgyalását tette volna lehetővé. Elutasításunk ellenére nem mondunk le arról, hogy ennek a kórháznak a kapacitását fel lehet és fel is kell használni a régió lakosainak gyógyítására. Van erre kapacitásunk vagy fejleszteni kelU - Úgy érzem, a kórház fekvőbeteg kapacitása 78-84 százalékos aktív ágyak vonatkozásában. Ha a trendeket tudjuk tartani, tehát az átlagos ápolási idő 6-8 nap marad, akkor elég ez a kapacitás. Ehhez a krónikus ágyak jó kihasználása szükséges. Beszéljünk más problémákról is! - Nagy csapást jelentett nekünk a 2005 év végén az onkológiai betegellátással kapcsolatos központi döntés. Ennek értelmében nálunk nem lehetne onkológiai ellátást végezni. Ezzel nem értünk egyet, a szakma sem. Intenzív munkát végzünk, hogy 1-2 hónapon belül visszaálljon a régi rend. Igen nagy segítséget jelentett ebben az önkormányzat határozata, mely alapján 1 millió forintot utaltak át a kórháznak, hogy az onkológiai beavatkozásokat még átmenetileg se kelljen szüneteltetnünk. Szakmailag ugyanis nem lettünk leállítva, csak a finanszírozást szüntették be. Az onkológiai ellátást Esztergomban egyébként is fejleszteni szeretnénk, és ehhez a személyi feltételek is biztosítottak. ^A krónikus ágyak kihasználására már utalt. Az új dorogi kórház mennyire segít ebben ? - A dorogi kórház újraindításához az esztergomi Vaszary Kolos Kórház segítsége kellett. Kórházunk ágystruktúrájának egy részét átadtuk. Ezzel tudott elindulni Dorog a pályázaton. Támogattuk azt, hogy az aktív struktúrát krónikus háttér egészítse ki. Az átadást követően voltak félreértések. Talán az orvosokban és a lakosságban is. Főleg a térítésekkel kapcsolatban. Az ottani főigazgatónak a hatáskörébe tartozik a fizetések elengedése. Többször sikerült már kórházunkban hátrányos helyzetű betegek ápolását, rehabilitációs ellátását ott megoldani. A dorogi kórház élelmezését is mi biztosítjuk, és ha akut ellátás válik szükségessé, az is a mi feladatunk. Reméljük, kapcsolatunk a későbbiekben még javulni fog. Egykor arról beszéltünk, hogy a Vaszary Kolos Kórház Oktató Kórház lesz! Hallhatnánk néhány szót kórházunk tudományos életéről? - Örülök a kérdésnek. Tudni kell, hogy a kórház oktatói funkciója kettős volt. Az egyik egy szakdolgozói gárda nevelését, képzését jelentette. Ez, miután az Árpád-házi Szent Erzsébet Iskolában a nővérképzés megszűnt, csökkent. De ha a környéken bármilyen egészségügyi szaktanfolyam indul, ezeknek mi adjuk a hátteret. Bemutató és oktatótermünk van. Ami az orvos-továbbképzést illeti, ez országos szinten szervezett. Nálunk a tudományos élet osztály specifikussá vált. A régebbi kórházi és városi orvosnapok jobban inspirálták a fiatalokat előadások tartására, tudományos munkákra. Ezek ma már nincsenek. A megyei orvosnapokon azért ott vagyunk. El kell mondanom: 2005-ben a II. belgyógyászatról egy innsbrucki és egy montreáli előadás, a traumatológiai osztályról szintén egy innsbrucki előadás hangzott el. A II. belgyógyászatról egy kolleganő utolsó éves Ph-képzését végzi. Mindezek nem rossz eredmények egy kisvárosi kórháztól. $£Mi a kórház célkitűzése a 2006-os esztendőre ? - A szinten tartást szeretnénk túlhaladni, és több területen előrelépéseket tervezünk. Ez persze nem csak rajtunk fog múlni. Köszönjük a beszélgetést! A 4-5. oldal interjúit és történelmi visszatekintőjét Dr. Osvai László írta (ekor-lap.hu) A derékfájdalom a nátha után a második leggyakoribb ok, ami miatt a betegek felkeresik háziorvosukat. A derékfájás, a hát- és nyaktáji izomfájdalmak nagy része civilizációs eredetű. Nem elhanyagolható tényező a megnövekedett testmagasság és átlagéletkor, a túlsúly és a csontanyagcsere-betegségek. A munkakör (állandó számítógép előtt ülés, autóvezetés, monoton munkavégzés), az alkat, a fizikai erőnlét, az izmok állapota, vagy pszichoszociális tényezők mind hajlamosító tényezők lehetnek. A tartási rendellenességek, a stressz, az izmok statikus, egyoldalú terhelése izomgörcsöt, izomfájdalmat okozhatnak. A fájdalom kialakulhat egy-egy hirtelen, rossz mozdulat, túlterhelés - pl. nagy súly emelése előrehajolt testtartással - közbenhatására, de a panaszokat okozhatja ideges feszültség, mozgásszegény életmód, a rossz tartás is, amely merevvé, görcsössé teszi izmainkat. A betegség meghatározása során fontos a fájdalom pontos helyének megállapítása és annak kiderítése, hogy létrejötte hogyan függ össze a testhelyzettel és a mozgással. A fájdalom okának feltérképezésében fontos tényező, hogy volt-e már a betegnek korábban hátfájása, megváltozott-e fizikai aktivitása a fájdalom kialakulását megelőzően vagy érte-e valamilyen trauma (sérülés, baleset)? A fájdalom kialakulásában szerepet játszhat az izmok feszült állapota, vagy éppen fordítva, a fájdalom következtében válnak az izmok feszessé. A görcsös izomzat tovább fokozhatja a fájdalomérzetet, így a fájdalom megszüntetéséhez szükség van az izmok lazítására is. A görcsoldás és az izomgörcshöz kapcsolódó fájdalom megszüntetése hozzásegít a mindennapos normális élettevékenység mielőbbi folytatásához. Számítógép vagy TV képernyőjének nézésekor nyakunk sokszor előremered, vagy oldalra fordult helyzetben rögzíti az izmokat. A nyak- és vállizomzat állandó statikus megfeszülése rontja ezen izmok vérellátását, hiszen az éppen összehúzódott állapotban lévő izomzat összenyomja a benne futó ereket, ami fájdalmat, ideges feszültséget okoz, és az izomgörcsöt tovább fokozza. Mindez túlterheli a nyaki gerinc izületeit is. A nyaki fájdalom gyakran kiterjed a vállra, hátra, lapockatájra, de leggyakrabban a fejre. Az ülés nagy terhet ró a gerincoszlop alsó csigolyáira és a porckorongokra, amelynek következtében a hátizmok megfeszülhetnek. Lumbágó - ágyéki- keresztcsonti fájdalom - esetén gyakori az alsó végtag izmainak feszülése is. A derékfájás megjelenése illetőleg kiújulása a helyes testtartás és emelési technika elsajátításával elkerülhető. A megfelelő gerinctorna megtanulásával, szükség esetén a munkakör vagy a sporttevékenység megváltoztatásával a derékfájás krónikussá válása az esetek nagy részében megelőzhető. A gerinc izmait tehermentesítő úszás vagy vízben végzett torna jótékony hatással van a derékproblémákra. Merev nyakkal, felsőtesttel, tartósan felemelt karokkal dolgozók esetében talán még fontosabb az időnkénti pihentetés, a nyak, a vállak megmozgatása, ellazítása. Az úszás mind a derék táji, mind a nyaki problémák esetén segít. Az izomgörccsel járó reumatikus megbetegedések befolyásolására ma már többféle gyógymód létezik, amely a tünetek súlyosságának függvényében lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés, azaz gyógytorna, vagy egyéb fizioterápiás eljárás, illetve ezek kombinációja. A beteg aktuális állapotától függően ezeket a terápiákat szükség szerint műtét egészítheti ki. * A derékfájás kezelésében első lépés mindig a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés, valamint a 2-3 napnál nem hosszabb ágynyugalom. A gyorsabb és sikeresebb kezeléshez nagyon sokszor hozzájárulnak az izomlazító készítmények. Kiegészítő kezelésként alkalmazható gyógytorna, fizioterápia, illetve ezek kombinációja. A deréktáji fájdalom és a másodlagosan kialakuló gyulladás megszüntetése hozzájárul a mielőbbi felépüléséhez, és megelőzheti a betegség tartóssá válását. Nem kell együtt élni a derékfájással, hiszen számos kezelési lehetőség van a tünetek enyhítésére!