Esztergom és Vidéke, 2006

2006-01-19 / 3. szám

2006. január 19. jgagtgrqom és ffitáeke 3 Szemszögek Városi tulajdonba került a Für

dő Szálló épülete Az előzetes elképzelések szerint bontásra kerülne a hetvenes években épült traktus, s a strand felé konferenciaterem, a művelődési ház mögötti parkolóban pedig mélygarázs létesülhet. Az országos tervpályázatot a legjobb terv, a legjobb ötlet megtalálása végett írja ki majd az önkormányzat, melynek eredményét már a tavasz végén vagy a nyár elején nyilvánosságra hozhatják. Ezt követően pedig sor kerülhet a kiválasztott terv, elképzelés megterveztetésére. (Addig a műemlék épület tetőzetének helyreállítását, a modern szárny elbontását igyekszik elvégezni az önkormányzat.) Mert ennél több forrással nem rendelkezik, a város a tervpályázati eredmény kivitelezésének finanszírozásához megfelelő, igényes, tisztességes szakmai befektetőt keres. Egy kis múltidézés A sajtótájékoztató második részében dr. Horváth István régész, a Balassa Múzeum igazgatója (fotónkon) ismertette a hajdan volt fürdő és az épület történetét, szólt a leghíresebb lakóiról, Széchenyi István és Kossuth Lajos itt tartózkodásáról. Rövid előadásából kiderült, a város kulturális életében egykor meghatározó szerepet betöltő színházterem és az 1920-30-as években pezsgő helyi fürdőélet ugyancsak okot ad az eredeti funkciók visszaállításához, az esztergomi Fürdő Szálló rekonstrukciójához. Az épület helyén a helyi termálforrások táplálta melegvizű tó volt, amelyen III. Béla felesége nyitott meg nyilvános közfürdőt. A káptalani területen 1840-ben határozták el szálloda létesítését. Ezt követően a tavat lecsapolták, medrét föltöltötték, a forrásokat kiboltozták, és vizüket vezetéken csatlakoztatták az 1842-ben négykerekessé, amerikai rendszerűvé alakítva modernizált vízimalomhoz. A Hévíz-tó helyén 1600 vörösfenyő cölöpre állítva építette meg Gr amiing Ignác esztergomi ács- és építőmester Zofahl Lőrinc pesti építész tervei alapján vidékünk egyik első szállodáját, a Fürdő Szállót. A szálloda a mögötte lévő, vele kapcsolatban álló gőz- és kádfürdővel együtt klasszicista stílusban épült meg 1842-ben. Híres vendége volt 1848 szeptemberében Széchenyi István gróf, és október 18-án Kossuth Lajos. Az azóta elbontott hátsó épületszárnyban színház is működött, ahol 1951-ben tartották az utolsó előadást, a János vitézt. (I. M.) Élményfürdő, igazi élményekkel... (dezső) Sz. Károly már törzsgárdatagnak számít a fürdőben: - Először ingyen kipróbáltam. Tényleg nagy élmény volt! Azóta rendszeresen, általában hetente járok ide lubickolni, mely után szinte élmény a munka! - Nagyon sok budapesti vendégünk van mondja az egyik ott dolgozó. De sokan jönnek a városunkból és környékünkről is. Egyelőre tudjuk tartani a várt látogatási létszámot, és ez nagy öröm! Persze az esztergomi látványfürdő igazi „próbája" tavasszal, illetve nyáron lesz! Akkor dől majd el, hogy beváltotta-e a reményeket a sokak által bírált, vagy éppen agyondicsért létesítmény... Január 20-án 16 órakor a városi könyvtárban az Esztergomi Városszépítő Alapítvány Kuratóriuma nyilvános ülést rendez. A fórumon köszöntőt mond Tétényi Éva, a Kuratórium elnöke, Tóth Franciska, az EVA titkára pedig beszámol az Egyesület gazdálkodásáról és a 2005. évi felújítási pályázatról. Ezt követően dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója tájékoztatót tart a városban folyó régészeti feltárásokról és az új városi múzeumról, majd Meggyes Miklósné, kuratóriumi tag összegzése hangzik el a virágosítási akcióról és az ifjúsági városvédő táborról, végül dr. Prokopp Mária művészettörténész professzor a Bazilika felszentelésének emlékéve alkalmából tart előadást. „A kamera megörökíti a dolgokat, s ha kellő türelemmel figyelünk, a világ képei ipögött egyszercsak elkezdünk LÁTNI." (Róbert Bresson) A Dobó Galéria idei első kiállítását nyitotta meg január 13-án Kovács Ildikó. Vendégkiállítónk Szekeres tanár úr ismerősei, a „lesipuskás" fotózásban régi, kedves társai. Békéscsabáról jöttek (földijeim!) és két, valóban sajátos szemszögű alkotó-fotóst ismerhettünk meg személyesen és kiállított képeik láttán. Kalmár Zsolt képi-nyelvi gondolkodónak vallja magát. Megértjük miért, ha katalógusa mottóját értelmezzük és összevetjük vele fényképeit. „Verseket is ír. Vizuális gondolkodás alatt azt érti, hogy egyszerre van jelen a képi élmény és a hozzá tartozó asszociáció. A kettőt nála nem lehet elválasztani, ezért helyez nagy súlyt a címadásra" - és az alcím-adásra, mert nemcsak természeti, hanem szociofotókat és életképeket is készít. De a képre-pillantás másodperceiben, annak megörökítésében csaknem mindig humor vagy kitörő nevetés bujkál. „Kedvenc időtöltése az utazás, amely számára fizikai értelemben is a képi élmény megszerzése, átvitt értelemben pedig az adott jelenség lehetséges üzenete és az ezt kifejező nyelvi árnyalatok szinte kimeríthetetlen tárháza." Öt földrész ötvenöt országában készített felvételeket. A tárlaton igen távoli tájakat is felfedünk, ezek: Nairobi, Rio de Janeiro, Havanna, Bahama-szigetek. Európa rejtett szépségeit Olasz-, Spanyol-, Német-, és Görögország különleges „szögei", zegzugai idézik meg. Kalmár Zsolt 1957-ben született és 1979 óta fényképez. Civilben többdiplomás tanárember és háromgyermekes édesapa. Békéscsabán él és dolgozik, több neves és országos fotóművészeti alkotócsoport tagja. Itthon és külföldön állítja ki diáinak reprodukcióit. Az utánpótlás-neveléséről a Városi Fotóklubban és országjáró diavetítésein gondoskodik. Képei „nemcsak látvány, hanem rejtett üzenet" hordozói is, melyek megfejtését városunk tárlatlátogatóinak szíves figyelmébe ajánlom. Másik kiállítónk Szőke Péter természetfotós 1970-ben született, 1988-tól fotós. Eredeti foglalkozása fényképész. Ifjúkorában Homoki Nagy István természetszeretete és filmjei hatottak rá. A lakóhelyéhez közeli, szelíd békési tájak - a Körös vidéke, holtágai, erdői, a puszták - megismerése és természeti szépségeinek felismerése szülői háttérből, családi horgászatokból és kirándulásokból ered. Ezek az élmények nyitották fel a szemét és ösztönözték az újabb és újabb természeti élmények megszerzésére és megörökítésére. A Madáregyesületi közös érdeklődés és munkásság, a sokéves megfigyelés (les-sátorban, akár 20 fokos hidegben vagy 50 fokos melegben) igen eredményes tudományos ismereteket adott és kiadói munkákat is hozott: rangos bel- és külföldi kiadványokban, madárhatározó szakkönyvekben jelennek meg honos és „átutazó" madaraink „portréi". A kiállított képek „modelljei": gulipán, fattyúszerkő, szarka, háziveréb, szürkegém, kis lile, sordély, barátcinege, kanalasgém, füstös cánkó, nyárilúd, fekete és fehér gólya, tőkésréce, kiskócsag, darvak, jégmadár, kanalasgém, tengelic, gólyatöcs, dankasirály, sárga billegető, fácán, holló, nagygoda, piroslábú cankó, ugartyúk, csuszka, kékcinke és túzok a dévaványai rezervátumból. Természetesen mindegyikük másmás szemszögből, élettevékenységeik közepette megragadott vagy éppen hogy hosszasan, türelmesen meglesett pillanatokban. Jó lenne, ha nemcsak a tár latlátogatók, hanem városunk biológia szakos pedagógusai tanítványaikkal egyetemben tekintenék meg ezt az igen hasznos, természet- és környezetismereti tudásanyagot bővítő, harmonikusan rendezett és szép kiállítást, amely január 27-éig tart nyitva. Horváth Gáborné dr. Evangélikus könyvbemutató (d.) December végén rendezték meg az evangélikus templom gyülekezeti termében Molnár Gyula hajdani evangélikus lelkész posztumusz könyvbemutatóját, melynek címe „A reformáció nyomai Esztergomban és környékén". Misura Tibor nyugalmazott lelkész - Molnár Gyula egykori barátja és lelkész-kollégája - ismertette a lelkész-író életútját, valamint a könyvet, mely kilenc fejezetből áll és ismerteti széles történelmi kitekintéssel az esztergomi evangélikus gyülekezet történetét. Molnár Gyula 1989. július 22-én halt meg, tehát 16 évig nem akadt a könyv kiadóra. Most viszont az egyház és a hívek adományának köszönhetően megjelenhetett a számos fotót és dokumentumot tartalmazó kiadvány, melyet a más felekezet hívői is érdeklődéssel forgathatnak. József Attila utolsó napjai (-zső) Ónagy Zoltán, városunkban élő író-újságíró drámát írt József Attila utolsó napjairól, melyet december végén a Bajor Ágost Művelődési Házban a Klubszínpad tagjai színre vitték, mintegy negyven percben. József Attilát élethűen és kellő alázattal, szerénységgel Bakos Norbert alakítja. Testvérét, Jolánt pedig Tácsik Zsófia jeleníti meg, aki kiválóan mutatja be azt az önfeláldozó szeretet, mellyel a költőt próbálja megmenteni a tragédiától. Gyömrői Edit pszichiáternőt a darabban Bán Rita testesíti meg, nagyon jól eltalálva a doktornő rideg, de igazságos egyéniségét. József Attila nagy szerelmét - akiért töbjb mint valószínű, hogy a költő a vonat alá menekült - Bíró Nóra játssza. O Flóra, aki szerelem helyett csomagban almát küld az öngyilkosságra tudatosan készülő költőnek. Ónagy Zoltán drámája kiválóan tárja elénk azt a nyomasztó társadalmi és családi légkört, mely az egyik legjelentősebb magyar költő öngyilkosságához vezetett... Könyvespolc: A székely népi humor gyöngyszemei Karácsonyra egyik, irodalmi ízlésemet kiválóan ismerő rokonomtól stílszerű ajándékot kaptam. Egy vékony, de annál tartalmasabb könyvet, melynek címe: „Hargitán innen - Hargitán túl", avagy: Székely népi humor. A könyvet a Palatínus Könyvkiadó adta ki, az előszót Nagy Pál írta, és ő is válogatta össze a különböző néprajzi gyűjtések alapján a székely humor gyöngyszemeit. Vannak benne vidám elbeszélések, népi aranymondások, és természetesen rengeteg székely vicc - többek közt Kriza Jenő, Tiboldi István, Duka János, Bözödi György és mások gyűjtése alapján. Befejezésül egy mondókát idézek a sok közül: „A szeretőm olyan jó, / este szamár, nappal ló / ha azt mondom cu, helyre / felszökik a tűzhelyre!". Dezső László MOZART - 250 Két öklét köntöse zsebébe süllyesztette. Az ablakhoz lépett és hosszasan nézte az őszi égbolt hunyorgó csillagait. Aztán elfordult az ablaktól, és járkálni kezdett a szoba közepén álló asztal körül. A háromkarú gyertyatartóban idegesen rebbentek meg a lángok. A fiókos szekrénykéhez sétált, és a tetején álló kalitkában alvó kanárit figyelte. A madár felriadt, tollait zavartan felborzolta, és halkan pittyentett néhányat. Tovább lépett, és megállt a díszes keretű falitükör előtt. Egészen közel hajolt hozzá, és tűnődve vizsgálgatta homályba vesző arcvonásait. Hirtelen úgy érezte, hogy az a pár nappal korábban nála járt álarcos idegen néz vissza rá, aki a gyászmisét rendelte tőle. Megborzongott. Elfordult a tükörtől, és szorosabbra fűzte köntösének övét. Lehajtott fejjel tett néhány lépést. A csend szinte tapintható volt. Az asztalon álló korsóból bort töltött poharába. Ivott néhány kortyot, majd hosszasan elgyönyörködött a rubin színű italban táncoló gyertyafényen. Ekkor egy közeli toronyóra érces hangja kettőt ütött. Letette a poharat. Gyors mozdulattal leült karosszékébe. Tollát a kalamárisba mártotta és az asztalon fekvő üres kottalap tetejére szépen formált betűkkel felírta a címet: "Requiem di me W. A. Mozart, mpr.1792". Pedig Bécsre ekkor még csak 1791 októberének ötödik hajnala köszöntött. K.E. Ökumenikus imahét (nati) Az ökumenikus nyolcnapos imahét városi rendezvényeinek első eseménye Kertvárosban, a Szent István királyunk tiszteletére szentelt, katolikus templomban zajlott. A keresztények egységéért világszerte megrendezik január harmadik vasárnapjával kezdődően az ökumenikus imahetet immár több évtizede. Idén a január 15-£n kezdött nyolcnapos programot Írországban állították össze. A szokás szerint a különböző felekezetű gyülekezetek egymás templomaiban, imaházaiban tartanak istentiszteleteket. Ilyenkor együtt imádkoznak a keresztények egységéért, a Krisztus-hívőkért. Bibliai szövegek, igemagyarázatok, imák és éneklés tölti ki az összejövetelek idejét. Az idei bibliai idézet: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük" (Mt 18, 20). Magyarországon az imahetet a legmagasabb egyházi vezetők nyitják meg. A központi megnyitó Budapesten volt. A városi megnyitó-rendezvény Kertváros templomában zajlott. A szépen feldíszített oltár mellett még két nagy karácsonyfa világított. Szent István király domborműve egyik oldalán nemzeti trikolorunk, a másik oldalán pedig a sárga-fehér színű pápai zászló díszítette a templomot. A kivilágított betlehemi jászol az oltár előtti térben emelte a templom ünnepi hangulatát. A városban működő egyházak papjai, lelkészei felváltva szolgáltak az. Imahét nyitó rendezvényén. Őket - dr. Paskai László bíboros, ny. esztergomi érseket, Ágoston Csaba, Agostonné Apáti Gabriella, Révfalviné Budai Julianna református lelkészeket, Ferenczy Andrea evangélikus lelkészt és dr. Cselényi István görög katolikus paróchust, aki ezen az estén hirdette az igét - Kiss Maly László, a templom plébánosa köszöntötte. Az imahét nyitó rendezvényének végén az egyházak képviselői megáldották a templomban lévő híveket, ők pedig a béke jelével, kézfogással köszöntötték egymást és „Békesség neked" búcsúzással zárult az Imahét első estéje.