Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-14 / 15. szám

2005. április 14. 6£ZtBR(5QfD éS 3 A Helyi Választási Iroda vezetőjének hirdetményei Tisztelt Választópolgárok! Az Esztergomi Helyi Választási Bizottság időközi választást tűzött ki Esztergom Város 13. számú egyéni választókerületében (Esztergom-kertváros). A szavazás napja: 2005. június 5. vasárnap A szavazás 6.00 órától 19.00 óráig tart. Az érintett választópolgárok a 24. és 25. számú szavazókör névjegyzékébe történt felvételükről 2005. április 8. napjáig kaptak értesítést. A névjegyzék 2005. április 6. napjától április 13. napjáig (lapzártunkig) volt megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban és az Esztergom-kertvárosi Kirendeltségen. A választásra képviselőjelöltet állítani szabályosan kitöltött hivatalos ajánlószelvénnyel lehet 2005. május 13. napig. Részletes tájékoztatással a Választási Információs Szolgálat kézséggel áll rendelkezésükre. * Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtására kiadott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 20/2002.(VIII. 1.) BM rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Helyi Választási Iroda közzéteszi a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát. I. Az Esztergom-kertváros 13. számú egyéni választókerületben képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. Választókerület 13. Választópolgárok száma 1302 fő Jelöltállításhoz szükséges ajánlások száma 13 fő * Tisztelt Választópolgárok! I. Helyi Választási Bizottság Elnök: Dr. Dinnyés József Székhelye: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Telefon: (33) 542-006, (33) 542-007 Fax: (33) 542-073, (33) 542-099 Területi Választási Bizottság Elnök: Monostori Imre Székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Telefon: (34) 517-220 Fax: (34) 311-835 II. Helyi Választási Iroda Vezető: Dr. Csomor Sándor Székhelye: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Telefon: (33) 542-001, Fax: (33) 542-073, (33) 542-099 * Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján a Helyi Választási Iroda a 2005. június 5-ei időközi választásra tekintettel folyamatosan működteti a választási információs szolgálatot (Polgármesteri Hivatal Esztergom, Széchenyi tér 1., Polgármesteri Hivatal Kirendeltsége Esztergom-Kertváros, Damjanich u. 53.) A Választási Információs Szolgálat általános feladatai: - a választópolgárok tájékoztatása a népszavazás jogszabályairól, a választójog gyakorlásához szükséges információkról; - az érdeklődök informálása a választási eljárásban közreműködő szervekről, szükség esetén e szervekhez irányítása. A Választási Információs Szolgálaton működő telefonszámok: névjegyzék: (33) 542-068; választási eljárás: (33) 542-007; (33) 542-069; (33) 542-089; (33) 419-280. Fax: (33) 542-099 Fenti telefonszámokon munkatársaink készséggel állnak rendelkezésükre. Esztergom, 2005. április 5. Dr. Csomor Sándor HVI vezető így is lehet (Bélay) Néhány évvel ezelőtt újították fel a Technika Háza (volt Zsinagóga) épületét, és az előtte található kis zöld területet. Az intézményben helyi és országos tanácskozásokat, fórumokat, konferenciákat, ünnepségeket rendeznek, nem egyszer külföldi vendégek részvételével. A sok csillogó gépkocsi mellett lehangoló látvány volt az épület melletti gazos bozót, az Imaház utca sarkán a műanyagzsákokban tárolt és felgyülemlett szemétkupac. Azon gondolkoztam, hogy lapunkon keresztül felhívom az illetékesek figyelmet az e környéket csúfító állapotra. Úgy látszik a „gazda szeme" is látta mindezt, mert egyik reggel már egy szemétgyűjtő volt elhelyezve, a Technika Háza falánál pedig kiirtották és elszállították a bozótot. Remélem, a továbbiakban sem fognak megfeledkezni erről a helyről. Mondhatnám, hogy kötelességüket teljesítették: mégis köszönet illeti azokat, akik ezt az állapotot megszüntették. (Folytatás az 1 oldalról) A régi vízi élet hangulatát felidéző létesítményeket javaslunk elhelyezni: hajómalmot, benne a vízimolnárok életét bemutató eszközökkel, fotókkal, rajzokkal, fából készített múzeumhajót, benne a vízi élet dokumentumaival. Vendéglátóhajót, fedélzetén terasszal, létesítményekkel, az elmúlt korok hangulatát felidéző tárgyakkal, berendezésekkel. Javaslunk bemutatni egy halászhajót, ladikokat, haltárolókat, halászhálókat, tutajokat. Fából készült csónakkikötő, stég elhelyezésével idézhető a régi vízparti hangulat, de már a mai igényeknek is megfelel, miként a napozóstégek és teraszok, vízparti lépcsők. Az Erzsébet park egyébként a legjobb kapcsolat a Dunapart és az idegenforgalmi célpontok között. Környezete már mai állapotában is nagyon vonzó. Ha mindezt még a tervezett funkciókkal kiegészítjük, akkor a város legkedveltebb korzójává, pihenőhelyévé tehető. A park tengelyében helyezkedik el az Erzsébet királyné szobor és a Sobieski emlékmű. A park színvonalát emeli az ide tervezett ivódíszkút, csobogó, szükőkút (fotónkon), virágágyások . A parkba javasolt kisebb tó vízfelületével, vízi és vízparti növényzetével, szökőkútjával igen kedvelt lehet. A nagy gyepes területek gyerekek és felnőttek labdajátékaira lesznek alkalmasak. A várfal előtt tervezett lesüllyesztett területre javaslunk egy történelmi játszóteret korhű berendezésekkel, bástyákkal, ágyúkkal, szekerekkel. Ennek megtervezésére iparművészi pályázatot javaslunk. A Vízivárosba tervezett török kávézó és terasza, a panzió, a vendéglátóhajó és parti terasza sok embert fog vonzani a park területére. A pihenőhelyeken elhelyezett kerti fotelek, padok társaságokat és magányra vágyókat egyaránt csalogatni fog. Elválasztjuk a gyalogos és a kerékpáros forgalmat. Igen szerencsétlen az a mai állapot ezen a Dunaszakaszon, hogy sokszor és hosszú ideig 120 140 méter hosszúságú üdülőhajók kötnek ki. Megoldandó e hajók kikötőinek áttelepítése a mai hajóállomás helyére. Ügyanakkor a mostaninál lejjebb, az egykori Petz gyár vonalába is építhető egy kikötőállás. Ugyancsak megengedhetetlen, hogy a parkhoz szervesen kapcsolódó Kis-Duna torkolatában is veszteglő alkalmatosságok legyenek az Erzsébet park és a szigetcsúcs látványként egy parkként kezelendő a közbenső vízzel. Végül javasoljuk, hogy a vízi várfal és a dzsámi díszkivilágítást kapjon a Duna felől, valamint, hogy időszakonként a Prímási kert is látogatható legyen. Willinger József, magas les építése közben A vadászmester A megyei sajtóban olvastam, hogy a környező erdőkből róka „kószál" Tokod falu szélső házai között. A vadásztársaságot kérték fel az ártalmatlanítására. Ez a hír késztetett arra, hogy felkutassam a vadásztársaságot. Rövid ideig tartó érdeklődés után meg is találtam a kapcsolatot, méghozzá nem is messze a lakásomtól, Kertvárosban, a szomszéd utcában, Willinger József vadászmester személyében. Első kérdésem természetesen a bevezetőben említett rókára vonatkozott. -Mi lett vele? - Többnapos lesben-állás után sem sikerült puskavégre kapnunk. A róka nem jött elő. Kotorékját ártalmatlanná tettük, megsemmisítettük. A faluból azóta nem érkezett jelzés. - Mióta vadászik ? - 1971-től. Azóta vagyok tagja a Dorogi Bányász Vadásztársaságnak. Idén 60 éves a társaságunk, készülünk is a megünneplésére. - Hallhatnánk erről bővebben is... - A történet 1945-ben kezdődött: a háború befejezése után természetet kedvelő bányászok alapították meg a Dorogi Bányász Vadásztársaságot 13 taggal, ami az év végére 30 főre nőtt. Első elnökük Búzás Menyhért volt. Akkor a vadászterület 22 000 hektárt tett ki. Azóta a társaság több átalakuláson ment keresztül. Először 1956-ban - politikai érdekek miatt - a területet 10 300 hektárra csökkentették, a vadásztársaságtól elvették a Tinnye-Pilisvörösvár-Pilisszántó képzeletbeli háromszöget. Ezt a tagok nem akarták elfogadni, az Elnöki Tanács elnökéhez fordultak, így 1957-ben visszaállították a korábbi nagyságú vadászterületet. Nem sokáig maradt a terület, mert néhány év múlva, különböző okokra hivatkozva, ismét kurtítottak, most 10 300 hektárra. - Ma mekkora a vadászterület és földrajzilag hol helyezkedik el? - A rendszerváltás után „a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról" szóló törvény adta lehetőségek megváltoztatták a helyzetet. A társaság 1996-ban több részre vált. A Dorogi Bányász Vadásztársaság (Vt.) megmaradt, 3753 hektáron gazdálkodik, létszáma 25 fő. Szomszédaink: Pagony Vt., Agro-techno Rt. Vt., Sárisápi Vt., Esztergom Vt. Területünk mai határai: a 10-es úton a Dorog-csolnoki útkereszteződésnél jobbra, Csolnok felé, Csolnok VI-os akna, Csolnokon át, a dági elágazásnál jobbra, majd Sárisápon át Ebszőnybánya, Ebszőnybánya-Tokod-Tatabánya elágazásnáljobbra, Tokod irányába fordulva, községen keresztül vissza a dorogi kiinduló helyre. A vadászterület legmagasabb pontja a Nagy-Gete (457 m). - Az önök területén milyen vadak találhatók ? Területünkön egyaránt vannak nagy- és apróvadak. Jellemző az őz. A vaddisznó-állomány megfelelő, a gímszarvasok száma gyarapodóban. Az apróvad-állomány (nyúl, fácán, borz) helyzete viszont aggasztó. A mezőgazdaságban alkalmazott kemizáció, valamint az elszaporodott dúvad tetemes kárt okoz közöttük. Természetes szaporulatuk szinte nincs. - Mi a feladata a vadászmesternek? - Tíz éve töltöm be a vadászmesteri tisztséget. Sok papírmunkával jár, adminisztrálni kell minden eseményt, ami összefügg a társasági élettel. A teríték nyilvántartási naplójának naprakész vezetése elengedhetetlen. Vadászatok szervezése, levezetése, irányítása, baleset-mentes végrehajtása szintén a feladataim között vannak. Az én tennivalóm meg- határozni mikor, mire vadászhatnak. - Mi a sorsa az elejtett vadnak ? - A vadászat befejeztével megadjuk a vadnak a végtisztességet. A vad az államé, amíg ki nem lövik. Az elbúcsúztatott, élettelen vadat begyűjtő helyre szállítjuk, ahol hűtőkamrába kerül. - Amikor nem vadásznak, mi a teendője a vadásznak ? - A vadász, ha nincs is a területen, akkor is él-hal a vadakért. Télen és a vadászati tilalom alatt is gondoskodik róluk: etetőket, itatókat létesít, takarmánnyal látja el, magas leseket épít, dagonyázó helyeket alakít ki, vigyáz a szaporulatra. Azon van, hogy jó vadgazda módjára megtalálja azt az összhangot, amely minden érintett számára elfogadható. - A feleség, a család hogyan tolerálja ezt a szenvedélyt? - Megértéssel vannak. Sőt, feleségem sokszor tevőleges segítőm a terepen. Nem egyszer - ha úgy hozza a helyzet - az elejtett apróvadat, vagy a fegyvert is „cipeli". - A beszélgetés zárásaként hallanálak egy vadászélményt ? - Eletem első vad elejtésére szívesen emlékezek. Ez 1973-ban volt, a Liget erdőben, a VI-os akna térségében. A Szilvás-ároknál történt: ketten cserkeltünk hajnalban a legelőn, a tarlón, amikor egy palánktól kissé takarva, látótérbe és lőtávba került egy vaddisznó. Felemelte a fejét és ebben a pillanatban céloztam és elsütöttem az akkor még sörétes fegyveremet, és nyakon találtam a kant. Elképzelheti mennyire örültem életem első sikeres lövésének! A lelőtt vadnak kijáró tisztelet megadása után a legnehezebb az volt, hogy a zsigereléshez nem volt megfelelő vadászkésem, csak egy életlen "békanyúzó". Ez után szőrén húzva vittük a terepjáró gépkocsihoz... - Köszönöm a beszélgetést! Nagy Tibor