Esztergom és Vidéke, 2005
2005-03-03 / 9. szám
4 2005. március 3. Dezső László irodalmi estje Ismeretes számunkra, hogy aki újságírásra adja fejét, előbbutóbb szépirodalmi művek alkotásával próbálkozik. Művei (versek, szexparódiák, humorversikék, szerelmi történetek, társadalmi szatírák) bemutatására és baráti beszélgetésre hívta meg ismerőseit február 22-én Dezső László. Az Esztergomi Klubszínpad tagjai -Bakai Ferenc, Kulcsár-Elek Csilla és Kovács Imre - közreműködésében Nagy László műveit is hallhattuk. A József Attila-emlékév alkalmából vendéglátónk párhuzamot volt a „hárommillió koldus" és a mostani hárommilliónyi létminimum alatt élőről, munkanélküliekről és hajléktalanokról. Felolvasta írását volt tanára és atyai jóbarátja, dr. Komáromi Szilveszter emlékére, aki tragikus körülmények között teljes elhagyatottságban hunyt el a közelmúltban. „Szép volt, Feri!" című írásával köszönetet mondott Csernus Ferencnek, a Szabadidőközpont volt igazgatójának, aki tengernyi munkája mellett oly szívesen pártfogolta éveken át a város civil rendezvényeit. A találkozó baráti beszélgetéssel zárult. Horváth Gáborné dr. Épülhet-e a minaret Esztergomban? Török segítséggel épülhet fel a ma még csonka minaret Esztergomban erről állapodott meg Turgut Altunok, Ankara és Meggyes Tamás Esztergom város polgármestere. Közismert, népszerű katonadal is őrzi a török időket Estergon kalesi címmel. A török polgármester nagy örömmel ismerkedett Esztergom Vízivárosának török kori emlékeivel, a folyamatban levő ásatásokkal, és igazi szenzációt keltve kiolvasott egy alig észrevehető vallásos feliratot is a felújításra váró háromszáz éves épületben. Ankara város polgármester ígéretet tett az esztergomi török fürdőnek nevezett, valójában Ozicseli hadzsi Ibrahim dzsámijához tartozó, eredetileg kb. hat emelet magas minaret újjáépítési költségeihez való hozzájárulásra, illetve a speciális szakemberek biztosítására. Nehézséget okoz azonban, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal városképi szempontokra hivatkozva nem támogatja a minaret felépítését. Turgut Altunok azért érkezett a városba, hogy meghívást nyújtson át egy május végi jeles eseményre, a Törökországban épült Estergon kalesi (Esztergom vára) nevű kulturális központ avatóünnepségére. Energiahatékonysági hét (nagy) Kertváros vasútállomásához közel található egy emlékkő, rajta márványtábla, amely egy 1911 tavaszán történt eseményre emlékeztet, amikor is a közeli mezőn szállt le Bécsből Budapestre tartva a Székely Mihály pilóta vezette repülőgép. Napokban arra járva szomorúan tapasztaltam: vandál módon újból megrongálták az emléktáblát (fotón meg is örökítettem), melyet a hálás utókor helyezett el 1996. július 20-án. Ekkor állította a ROK - Reményi Antal, az akkori elnök szervezésével - az Esztergomba érkezett első repülőgép 85. évfordulójára emlékezve. A márványtáblát már egyszer újra kellett készíttetni, mert az avatást követően nem sokkal később leszerelték, a közeli Kenyérmezei patakig vitték és a híd vaskorlátjához vágva darabokra törték. Most, festékkel vagy valami ragaccsal összekenték, így már-már olvashatatlanná vált a tábla. Az elkövetők tette érthetetlen, hiszen hasznuk nincs, kárt viszont okoznak. Cselekedetük visszataszító! Március 6-a az Energiahatékonyság Világnapja. E jeles nap alkalmából Egyesületünk Energiahatékonysági hetet tart. Március l-jén nyílt Interaktív energiahatékonysági kamara-kiállításunk. Hogy mitől interaktív a kiállítás? A szöveges tablók és ökotechnikai berendezések mellett igyekszünk nagyobb hangsúlyt fektetni a gyakorlati kérdésekre. kiállítás az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Központ I. em.105 termében tekinthető meg március 5-ig 10-16 óra között. Március 5-én kalákás napkollektor-építő tanfolyamunkra kerül sor, de a nagy érdeklődés miatt a mostani képzésre már nem fogadunk el jelentkezéseket. Az ENÉKE rendezvényei Március 7.: Nőnapi köszöntő Március 13.: Budapesti múzeumlátogatás - Zsidómúzeum, Zsinagóga, Bajor Gizi Színészmúzeum Március 14.: Klubnap. Vendég: Mohácsi Vilmos Március 21.: Nyílt nap - vendég a Béres Alapítvány képviselője, téma: a Béres csepp jótékony hatása Táti programok Papné Adolf Erzsébet, a Kultúrház munkatársa elmondta, hogy a Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára József Attila megyei versmondó versenyt szervez a költő születésének 100. évfordulója alkalmából. Ennek kapcsán a területi fordulót március elsején tartották a táti Kultúrházban. A verseny két kategóriában zajlott, az 5-6. osztályosok, valamint 7-8. osztályosok részvételével. A zsűri döntése alapján a helyezettek közül három fő vehet majd részt az „Amit a szívedbe rejtesz" című József Attila Országos Versmondó Versenyen, amely április 11-én, Zalaegerszegen kerül majd megrendezésre. Az idei megmérettetés kibővült a 3. és a 4. osztályos tanulók versenyével, amely csak egyfordulós. Kátai Ferencné Kati arról tájékoztatott, hogy március 5-én délután két órakor kezdődik a hagyományos borverseny, amelyre idén nemcsak tátiakat, hanem a környékbeli borosgazdákat is várják. Egy gazda legfeljebb három fajta borral nevezhet be. A szervezők kérik a jelentkezőket, hogy a palackra erősített táblára tüntessék fel a termelő nevét, a bor fajtáját, évjáratát, termőhelyét és március 4-én, pénteken délután három órától este hat óráig adják le a kultúrházba. Március 11-én kerül sor az Országos vadászati, halászati képzőművészeti kiállítás megnyitójára. Március 15-én, Nemzeti Ünnepünk alkalmából este hat órától a kultúrház előtti téren térzenével várják a lakosokat, majd megemlékezés lesz a Hősök terén. A műsort a Táti Fúvószenekar és az általános iskola diákjai szolgáltatják. Márciusban a kulturális programok sorát a Nyugdíjas Klub tavaszváró klubdélutánja zárja. Kovács Ági Nagyböjti koncert (sms) Február 27-én az Orlando di Lasso műveit bemutató hangversenysorozatuk keretében a Vízivárosi plébániatemplomban lépett fel a Corvina Consort ének- és hangszer-együttes. Nagyböjti koncertjükön Jeremiás próféta siralmainak négyszólamú ciklusát a rájuk jellemző, korhű előadásban adták elő, de a nyár folyamán a templomban kedvezőbb időjárási feltételek mellett is fellépnek majd a reneszánsz zene kedvelőinek örömére. Száz éve született Magyarász Imre festőművész Kinek ártott?! 1905. március 3-án született Esztergomban. A Képzőművészeti Főiskolán Csók István és Vaszary János növendéke volt. Művészeti tanulmányainak végeztével egy ideig szülővárosában volt rajztanár. 1926-ban szerepelt a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiállításán, mint „sokat ígérő tehetség". Később Budapestre költözött, ahol reklámgrafikai munkákat vállalt, majd gimnáziumi rajztanár lett. Nevét, munkásságát kevesen ismerik, leginkább barátai és tanítványi méltányolták emberi és művészi kvalitásait. Az 1940-es évek végétől kapcsolódott be aktívabban a hazai művészeti élet vérkeringésébe, főként Barcsay Jenő és Bene Géza példája nyomán, akikhez barátság fűzte. Az 1950-es évek végére alakult ki autonóm képi világa: a tér, a forma és a szín rá jellemző konstruktív és dekoratív kezelési módja. Művészetével a „logikai, érzelmi és akarati embert" kívánta kifejezni, és ezt a hármas egységet a hatvanas évek végétől már maradéktalanul sikerült is közvetítenie az intellektuális és az emocionális elemek képen belüli egyensúlyának megteremtésével. Eleinte zománc-, később olajfestményeket készített. Életművének legjelentősebb darabjai az 1960-as évek végén születtek meg. 1928-ban és 1930-ban a Műcsarnokban, 1931-ben Esztergomban, 1932-ben Sümegen, 1946-ban és 1948-ban a Nemzeti Kiállításokon, 1947-ben a Nemzeti Szalon első zsűri-mentes tárlatán, 1957ben a Csók István Galéria tárlatán, 1963-ban a Bercsényi Klubban, 1965-ben a Kállai Ernő emlékkiállításon, 1971-ben egy szentendrei csoportkiállításon szerepeltek művei. Egyetlen önálló kiállítására 1967-ben került sor a Budapesti Műegyetem Diákotthonában. 1972-ben hunyt el Budapesten. Végrendeletében a Keresztény Múzeumra hagyományozta mintegy 40 db olaj- és lakkfestményét, valamint kollázsait és grafikáit. 1973-ban emlékkiállítása volt az esztergomi Zodiákus Klubban. Utoljára 1993 az Ozirisz Alapítvány tárlatán kaptak helyet művei az Árkád Galériában. K. E.