Esztergom és Vidéke, 2005

2005-03-03 / 9. szám

2005. március 3. eszte^ofl) vip^fre 3 Kiszolgáltatott helyzetbe került a Montágh iskola 260 fogyatékos gyerek tanul az esztergomi Montágh Imre Általános Iskolában, ahol egyre nehezebb körülmények között folyik az oktatás. Az intézményt kiszolgáltatott helyzetbe sodorta, hogy a megyei önkormányzat évről évre csökkenti a támogatását. Esztergom viszont kötelességének érezte, hogy a városban működő szakiskolát támogassa, ezért szerződést kötött a megyével. A megállapodás alapján - a megye és a város - az állami normatíván fölül közösen, fele-fele arányban biztosítják az iskola működéséhez szükséges forrást. Városunk tavaly tizenhatmillió forinttal járult hozzá a költségekhez. Idén Esztergom költségvetési tervében huszonkétmilliós támogatás szerepel. A megyei önkormányzat február 24-ei ülésén az előterjesztő mindössze kilenc és félmillió forintot javasolt az intézmény támogatására. Meggyes Tamás indítványozta, hogy a megyei támogatást emeljék föl huszonkétmillió forintra, de az esztergomi képviselők közül se Láposi Elza, se Winkfein Csaba, se dr. Varga Győző nem támogatta a javaslatot. Az ülésen az is kiderült: a megye a tavaly ígért tizenhatmillió forintból mindössze hatmilliót utalt át a fogyatékosokat segítő intézménynek. A szocialista vezetésű megye ezzel a lépéssel a legkiszolgáltatottabb embereket, a fogyatékkal élő gyerekeket sújtja. „A legkisebb probléma az, hogy a megye megszegte ígéretét, a megállapodást kijátszva becsapta a fogyatékkal élőket" - fogalmazott Meggyes Tamás. „Sokkal nagyobb bűn terhe nyomja a közgyűlés kormánypárti tagjainak a lelkét. Miközben a kormány intézkedései miatt rengeteg fogyatékkal élő ember veszítette el munkáját, a megyei képviselők döntése nyomán a legvédtelenebbek, a fiatalok, a gyermekek helyzete is lehetetlenné válik. Ha a támogatás hiánya miatt a Montágh-iskolában a különböző képzési programok megszűnnek, az enyhe vagy közepes fokban sérült fiatalok egyetlen esélyüket is elveszítik, hogy a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak. A nemtörődömségnek, a gyengék félresöprésének ez a gyakorlata elfogadhatatlan. A szolidaritás eszméjének megtagadása olyan cinizmusra vall, amely esztergomi képviselőkhöz méltatlan. Ez a város nemrégiben igennel szavazott a határon túli magyarok kettős állampolgárságára, itt az esztergomi fiatalok életkezdésére támogatási alapot hoztunk létre. Itt nem szokás visszaélni mások kiszolgáltatottságával." (Esztergom Város sajtóközleménye) Újra lesz iskolatej az óvodákban és iskolákban A héten újra indult az iskolatej-program Esztergomban. Ismét kapnak iskolatejet a gyerekek az esztergomi önkormányzati fenntartású óvodákban és általános iskolákban. A tavaly indult nagysikerű iskolatej-program azért szakadt meg az év végén, mert nagy késéssel jelent meg az az FVM-rendelet, amely támogatást nyújtott az önkormányzatoknak a programhoz. Az iskolatej-akció keretében 3600 esztergomi gyerek kap mindennap reggel 2 dl tejet. A program 12 millió forintos költségéhez Esztergom nyolcmillióval járul hozzá. Az önkormányzat akkor is folytatja az iskolatej-akciót a városban, ha a kormány ősztől megszünteti támogatását. „Az én digitális világom " Esztergomi diák országos sikere Első helyezést ért el Rácz-Porondi Dániel, az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 12/1 osztályos tanulója a Canon Hungária Kft. által kiírt „Az én digitális világom" című egyéni pályázatán. A pályázat célja az volt, hogy a nevező diákok saját életükből, az iskola mindennapjaiból, illetve az őket körülvevő környezetből bemutató munkákat készítsenek digitális technika segítségével. Összesen 71 iskola és diákja vett részt ezen a pályázati fordulón. A diákokat a nevező iskolák pályázati munkáitól függetlenül bírálták el. így az egyéni pályamunkák közül Rácz-Porondi Dániel négy kiválóan szerkesztett, nagy gyakorlati tudásról árulkodó tematikus fotósorozattal nyerte el a Canon Hungária, az Informatikai és Hírközlési, valamint az Oktatási Minisztérium szakemberei által odaítélt első díjat. Hóhányók helyett hókotrók? (zső) Az idei tél nagyon kemény volt, ezt bárki tapasztalhatta, és még tapasztalhatja most is. Már január közepén leesett a hó, és bár napközben időnként olvadt, de aztán újabb hó-zuhatagos napok következtek. A tetejében a jéggé fagyott régi hóra időnként eső, sőt ónos eső esett. Ezért aztán országszerte járhatatlan útszakaszok keletkeztek. Volt is sok baleset, még azokon a helyeken is, ahol száraz volt az út, ugyanis vezetők a KRESZ szabályait nem igen tartják be (tisztelet a kivételnek). Esztergomban a főbb közlekedési útvonalakat (Kossuth utca, Bánomi-áttörés...) kiválóan letakarították, így az autósoknak igazán nem lehet panaszuk. Nem úgy nekünk, gyalogosoknak. A járdákat a háztulajdonosoknak lenne kötelességük letakarítani, de ez az idei télen még az elmúlt években tapasztaltaknál is rosszabbul működött. E sorok írója például a belvárosban, a saját háza előtti közterületnek számító úton csúszott el. A járdák többségéről az idén a havat nem söpörték el időben, ezért vastag jégréteg keletkezett. Ha erre friss hó esik, az alattomos jég életveszélyessé válik. A tetejében a városban rengeteg lakatlan, vagy gazdátlan épület van (például a volt Szemészet, Fürdő Szálló, volt Kossuth iskola), melyek előtt már kész korcsolyapálya alakult ki. Véleményen szerint a város hómunkásainak dolga volna ezeknek a területeknek a járhatóvá tétele. Többször megemlítettük már - e lap hasábjain -, hogy a 60-70-es években télen a rendőrök ellenőrizték a hósöprést, és keményen büntették azokat, akik nem takarították el a havat, a jeget járdájukról. Félreértés ne essék: nem sírom vissza az „ántivilágot", de a jelenlegi áttekinthetetlen takarítási rendszernek sem vagyok híve. Több állampolgári felelősséget és embertársunk iránti tiszteletet várnék el városunk lakóitól! Február 25-én hagyományosan a Vármúzeum dísztermében tartotta évértékelő állománygyűlését az esztergomi rendőrség. Szabó Gábor alezredes, kapitányságvezető-helyettes köszöntötte a meghívottakat: az ügyészség, a bíróság, a rendvédelmi szervezetek képviselőit és az állományt. A megyei vezetést Komocsár Márton főtanácsos képviselte. Hagyományosan immáron hetedik alkalommal dr. Bognár Ferenc alezredes, kapitányságvezető értékelte az esztergomi rendőrség elmúlt évi teljesítményét (fotónkon). Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy városi rendőrségünk 305 négyzetkilométeren 57 ezer lakos szolgálatát teljesíti, hozzájuk tartozik Esztergom mellett Nyergesújfalu, Lábatlan, Tát, Bajót, Süttő, Mogyorósbánya, Pilismarót és Dömös. Feladatukat a 112 fős állománnyal látják el, közülük 47 tiszt és 65 tiszthelyettes. A stabil létszám mellett jelentős beruházásról is számot adott a kapitány: végre a székházukra - az új nyílászárók beépítése nyomán, valamint a tető és az irodák színvonalának emelése folytán - 28 millió forintot fordíthattak. A személyes biztonságuk fokozására beszereztek 10 garnitúra lövedékálló mellényt. A lakosság is kifejezte érzelmét a rendőrségünkkel, ennek kapcsán tizenkilenc esetben érkezett köszönet, valamint hét esetben panasz a kapitányhoz. Meghatározó rendőreink munkájának minőségében a gépjármű-ellátottság. A13 rendelkezésre álló személygépkocsival összesen 363 ezer kilométer szolgálati utat tettek meg, amellett, hogy motorkerékpárjaikkal is közlekedtek a nyári időben. Városi rendőrkapitányságunkon 14267 esetet regisztráltak 2004. év folyamán. Ezek részben bűncselekmények, közrendvédelmi intézkedések és más szabálysértések voltak, melyek részletezését is hallhattuk Bognár alezredestől. Hangsúlyozzuk, hogy rendőrségünknek köszönhetően lapunk szerkesztője is végig jelen lehetett az állománygyűlésen, és hallhatott minden szakmai megjegyzésről. Sajnálatos módon nőtt az erőszakos és a garázda bűncselekmények száma, mely egyrészt személyek ellen, másrészt a gazdaság ellen irányultak. Emberölés és kísérlete 4, szándékos testi sértés 113, segítségnyújtás elmulasztása 10, magánlaksértés 14, gazdasági bűncselekmény 30 esetben került felderítésre. Bognár Ferenc kapitányságvezető mélységesen szomorúnak tartja az erőszakos esetek 25 százalékos növekedését, és ennek megállítását fontos feladatuknak tartja. Rendőrségünk területén 186 közlekedési bűncselekmény volt, melyből feltűnően magas, 134 volt az ittas vezetés, és 28 a gondatlanság. Házasságban, családban, az iljúság körében elkövetett bűncselekmények száma is nőtt 43-ról 57-re'az elmúlt évben. Kimondani is sok a vagyon elleni bűncselekmények számát. Térségünkben 700 lopást regisztráltak rendőreink, melyből minden napra jut a TESCO áruházban. Betöréses lopás 350 esetben történt, sikkasztás 25, csalás 53, rongálás 72, jármű önkényes eltulajdonítása 21, rablás 28, zsarolás 8, és 1 esetben kifosztás is előfordult. Dr. Bognár Ferenc kapitányság-vezető önkritikusan szólt, amikor a mutatóik romlását ecsetelte. Nevezetesen a nyomozási eredményességi mutatójuk 52,4 % volt (szemben a 2003. évi igen szép 60,1 százalékkal). A rendőrségi felderítési mutatójuk 38,6 százalékot érte el (a megelőző évi 40,9 volt). A bűneseteket több szempontból is értékelte a kapitányságvezető. Az ismertté váltakat 1005 személy követte el, akik közül 831 felnőtt, 108 fiatalkorú, és sajnálatosan 66 gyermekkorú volt. Sajnos, az is évekre szólóan visszanyúló statisztika, hogy közülük 390 fő volt a büntetett előéletű. Még szomorúbb, hogy 107-en többszörösen visszaesőek, és 19-en külföldiek. Az átutazó bűnözés is tartja magát, hiszen 117-en közülük kerültek ki, és még szomorúbb, hogy 109-en kimondottan bűnözés céljából érkeztek hozzánk. Rendőreink 59 esetben határozott kényszerintézkedést hajtottak végre, melyből 36 előzetes letartóztatással és 26 őrizetbe vétellel zárult. A bevezetőnkben írt 112 fős állomány 54 762 órát töltött közterületi szolgálatban. 5800 esetben helyszíni pénzbírsággal éltek, melyből 40 milliós bevétele származott az állami költségvetésnek. 1400 esetben szabálysértési feljelentést tettek, 285 volt az elfogások, és 588 az előállítások száma. Szomorú tény - és ez is növekvő adat -, hogy rendőreink 598 esetben intézkedtek a közlekedés terén. De nemcsak a közterületen, hanem a társadalmi életben is szolgálnak rendőreink: így állami és egyházi rendezvényeinken, választásokon, népszavazásokon. Megtudtuk azt is, hogy 303 fegyvertartási engedélyt és 125 vagyonőri szolgálatot bíráltak el. * A részletes és a rendőrségi munka minden fázisára kiterjedő kapitányi értékelést követően többen is hozzászóltak: Esztergom önkormányzata nevében Ivanov Mihály Közrend- és Környezetvédelmi Bizottsági elnök mondott méltató szavakat, Kiss Sándor határőr százados, a határrendészet vezetője, Bodrogai Sándor, a polgárőrség elnöke, Prohászka Sándor és Benkovics László polgármesterek. * A megyei főkapitányság nevében Komocsár Márton tartott szakmai értékelést, aki külön kiemelte esztergomi kötődését és kapcsolatát a rendőrségünkkel. (los) Adj király katonát! Ha nem adsz, hát szakítok. Ahol gyenge a fogás, ott elszakad a lánc, mert elfogyott az erő. A vár védtelen lesz, szabadon rabolhat az erős. Adj király katonát! Hazánknak seregnyi honvédő fiát. Fiút, ki tudja, hogy férfiaknak dolga hazát, házat, asszonyt védeni. Ha ő a sorban köteles ott hagy anyát, mennyasszonyt, apjával kezet fog, indul, mert ő sem alávalóbb. Katonáéknál, amit megtanul: tűrés, kitartás, kötelező igazodás, hitbéli erő, hogy bár nehéz, de edződik a test és a jellem. Majd egyszer, ha megakad az élet nehezén, azt mondja, katonadolog, és megoldja. Adj, hát király katonát. Ádnék én, de nekem sincsen. Az utolsóval is levágattam a centit. Szélnek is eresztettem még az emlékét is. Mi dolgod lenije véle? Úgy, csak úgy egyszerűen, hont védetnék vele. Hazát őseimét, véren szerzett földjét, magam szülőhelyét, hamvaink örök nyughelyét. Király vagyok! Enyém a vár, tiéd meg a lekvár. Félsz talán? Látom, lelked vacog. Mert a király én vagyok, hát én parancsolok. Parancsom remény, nem lesz több közlegény. Seregem nem a régi, ki a hazát sorkötelezve védi. Fordult az irányzék, katonának lenni sem dicsőség, sem kötelesség. Ki hazáját kötelességből védi, az nekem meg nem éri. Kérdésed, ha így jön sorba, ne csodáld, ha leszek goromba. Seregem megszámolható, hadra fogható, kor szerint képzett, agyban és főben kigyúrt védelmi gépezet. Elszánt és kemény váramban a sok pénzért vett legény. Megnyitottam zsebem, tisztességes bérét rendben megfizetem. Hiba benne nincs, mint kákán csomó, ne is keresd. Zsoldosomnak nincs más dolga, de ha parancsomat hallja ugrik, mint a bolha. Zsoldját tenyerébe kapja, vaskalapját a fejébe csapja, vakon rohan a rohamba. Királyom! Nem kívánnék sem háborút, sem csatát. Isten óvja világunk, benne kicsi országunk. De, ha mégis menni kéne, mert a haza veszélybe, minden finak fegyverbe, királyom! Mit tennél? Ha sokan is csak ritkán lennénk, hazafiút honnan vennél? Kötelességek tudója nem terem a diszkóba. Az, ki fél kézről, lazán csak, csak használja a hazát, szent ügyedet rá, hogy bíznád? Ki egy kis gondnál már elsírja magát. Fiacskája hulló könnyét édesanyja letörölné, ő kapná fel a puskát, kímélve a fiacskáját. Király vagyok, parancsolok! Katonát a világba bárhová adok. Ha zsoldos bajtárs nem érzi jól magát, egyszerűen haza hívom. A jó király, mielőtt parancsot ad, megkérdi a katonáját, mennyiért markolja meg a puskát. Katonám, ha nem akarja, el sem indul a hadba. Hogy itthon védtelen a vár? A sok ifjú olyan, mint a lekvár? Szájukból szlengek lengnek, azt a szót, felejtik, hogy hazám? Izmaiknak laza rostja karjukat rossz irányba igazítja, effélével törődni nem a király dolga. Nem adsz hát király honvédő katonát, ki vigyázza a hazát?! Ki a Magyarok Istenére esküszik, hogy utolsó vérig védi az övét. Ki tudja, hogy kötelessége és dolga, hogy hazájára legyen gondja. Tudja, mert egytorokkal dalolja, hogy Gábor Aron rézágyúja fel van virágozva. Adj király katonát! Ha nem adsz, nem lesz katonád egyéb, csak az anyámasszonyé. Bereczné Szállási Etelka