Esztergom és Vidéke, 2005

2005-06-23 / 25-26. szám

2005. június 23. 6SZreR6()jfi VIP656 5 Kultura es civilizáció* Számadás 25 év munkásságáról Karácsony Tamás építész negyedszázados munkásságát mutatja be a Számadó (25 év tervei) címmel június 8-án nyílt kiállítás a Duna Múzeum földszinti termében. (Ennek megnyitó szövegét külön közöljük.) A tárlat terveken, vázlatokon, fotókon követi végig az eddigi életművet, melynek legkiemelkedőbb darabjai nagyobb formátumban és maketten is tanulmányozhatók. A sok-sok apró méretű ábra egymás mellett sorakozva csaknem körbeér a három kiállítóhelyiségben, a részletek iránt érdeklődők számára a kinagyított változatokon kívül a vitrinbe helyezett dokumentációk nyújtanak segítséget. A főbb épülettervek között szerepel Karácsony Tamás diplomamunkája (Eger, Tetemvár), az esztergomi munkákból például a Múzeum cukrászda és a dzsámi felújításának terve, de tanulmányozható a családi ház (Budapest, Mészáros-ház), illetve a városléptékű beépítés (Budapest, Danubay lakóegyüttes) tervezésének sajátossága is, és városrendezési tervre (Dorog) szintén akad példa. Az első teremben hatalmas összesítő tábla sorolja fel az építész eddigi munkatársait, valamint a megrendelés helyszíneit, amelyről leolvasható, hogy legtöbbször néhai Kund Ferenccel dolgozott együtt és városunk számára készült a legtöbb műve. A tárlathoz két kísérőprogram is társul: egy vetített-képes visszatekintés és egy építész-találkozó. Az előbbi keretében június 18-án, szombaton az eddigi fontosabb, esztergomi vonatkozású terveinek hátterét és jelentőségét, mélyebb összefüggéseit ismertette Karácsony Tamás. A megbízásokat a történelmi városrészek szerint csoportosító előadáson a hallgatóság megismerkedhetett a szakember sok szempontot figyelembe vevő, hagyománytisztelő szemléletével is. Június 25-én pedig a 25 éves munkásság során vele együtt tervező munkatársaival találkozik a jubiláló esztergomi építész nyilvános keretek között. (I. M.) Kultúra és civilizáció. Gyakran használt szavak, alkalmasint egymás szinonimájaként is. Eredeti értelmében a két fogalom összetartozó, de nem csereszabatos. Mint az ősi kínai tai-csi szimbólumban ajin és a jang. együttesen alkotnak teljességet. Ha cK ilizáció alatt a világ anyagi felületeihez való viszonyunkat értjük, akkor a kultúra a világ szellemi tartalmaival való kapcsolatunkat jelenti. Ha a civilizáció minden, ami tény, megfoghatóság, logika és ráció, akkor a kultúra minden, ami nem konvertálható anyaggá, ami érzelem, ami intuíció, ami transzcendencia. Ha civilizáció a mosógép, az űrhajó, a röntgen, a tudomány, akkor kultúra a viselkedés, a hit, a művészet. Jó esetben a világ teljességéhez - anyaghoz és szellemhez - való viszonyunk kiegyensúlyozott, mindkét rész jelentésének és jelentőségének megfelelő szerepet kap benne. De az emberi történelem során ilyen jó eset, ilyen kegyelmi állapot ritkán fordult elő. Ma is aszimmetrikus korban élünk; az anyaghoz való viszonyunk messze fejlettebb, mint a szellemi oldal, életünket az anyagok, tárgyak, számok és pénznemek mindinkább növekvő kényszeres halmaza tölti ki, egyre jobban háttérbe szorítva az eszmét, a hitet, a kultúrát. A féloldalasság a harmónia megbomlásához vezet, a harmónia megbomlása pedig zavarokat okoz. Például az értékválságot. A szellemi szférába tartozó művészi alkotások egyre nagyobb hányada anyagiasodik el, válik áruvá. A képzőművészet műtárgy-kereskedelemmé silányul, az irodalom és a zene globális szórakoztató iparrá válik, az építőművészetet elnyeli az ingatlanpiac. A művészetek értékválsága tulajdonképpen nem más, mint a hagyományos eszmék és a művészetekben csak árut látó érdekek összecsapása, szempontjaik keveredése. Az anyagi érdek nem tud mit kezdeni az eszmei érték ideáljával. A harmónia megbomlása zavarokat okoz, például a meg nem-értés zavarát. Ahogyan a civilizáció és a kultúra, úgy a tudomány és a művészet is egyre jobban eltávolodnak egymástól. A ma fizikusa értetlenül áll a ma festője előtt, mert fel nem foghatja, hogy amit a másik csinál, az miért művészet. A ma festője meg értetlenül áll a ma fizikusa előtt, mert azt sem érti, hogy miről beszél a másik, azt meg végképp nem, hogy az miért fontos. A ma embere meg ott áll a fizikus és a festő között, és nem érti egyiket sem. Kívül rekedt az egyre öncélúbb tudományon, kívül az arisztokratikus művészeten. Az építészet olyan diszciplína, melyben egyesül tudomány és művészet. Az előbbiek alapján mi, az építészet művelői joggal tehetjük fel magunknak a kérdést: mennyire szakadtunk el mi az embertől? Mennyire érthető és szerethető az, amit mi csinálunk? Mennyire szolgálat a mi tudományunk-művészetünk? Ezek kínzó, olykor önkínzó alapkérdések minden morális alapokon álló alkotó ember számára. Ezek az alapkérdései minden alkotásnak, minden személyes feltárulkozásnak. Ezek az alapkérdései ennek a kiállításnak is. Karácsony Tamás esztergomi építész mutatja be huszonöt év munkásságának főbb állomásait, ötleteket, terveket, épületeket, itt, Esztergomban. A hely és a hűség vonzásában. A hely, a helyhez kötődés minden hagyományos kultúra alapja. A hely a kultúra számára termőföld, melybe gyökereket mélyeszthet, melyből táplálkozhat. Hely nélkül nincsen kultúra. A hűség kitartást jelent, megmaradást, és mint ilyen, időbeli kategória, csak az időben, méghozzá hosszú időben válik értelmezhetővé. A hűséghez idő kell. Ahogy puszta létünk színtere a fizika négydimenziós tér-idő rendszere, úgy kultúránk forrása és feltétele a hely és hűség kapcsolata. Karácsony Tamás építészete, művészete kimagasló a mai magyar építészetben. Talán éppen azért, mert megmaradt a hely és hűség kapcsolatrendszerében, amelyben folyamatos szellemi muníciót jelent a hely, stabil, időtálló értékalapokat teremt a hűség. Karácsony Tamás építész-tanár munkássága a mindenkori fiatal építész korosztályok számára magas szjntű követendő példa, etalon. Építész nemzedékek nőttek-nőnek fel úgy, hogy Karácsony-stílusban próbálnak rajzolni, rajzmodorban is a Mestert követni. Idővel nyilván a lényeget illetően is megértik a Mester példáját, belátva, hogy a rajz vonalai, a formáik és a mélyebb tartalmak mind-mind a hely és hűség szövetéből erednek. Karácsony Tamás építész-tanár, építész is és tanár is. Ez két szakma, két hivatás, és mindkettő teljes embert kíván. Két életet élni egy időben folyamatos lemondást jelent. Lemondást a szórakozásról, a kikapcsolódásról, a szabadidőről, minden másról, ami nem építészet vagy tanítás. Szent megszállottság, teljes önátadás. De ez a kettős élet ugyanakkor egymást tápláló erőforrássá válik, az oktatás az állandó felfrissülés lehetőségét jelenti, a munkákban jelentkező frissesség pedig az oktatást teszi hitelessé. Nagy örömömre szolgál, és a megtiszteltetés érzésével tölt el, hogy az egyik legjobb magyar építész önálló kiállítását megnyithatom. Örömömre szolgál, hogy ezzel kapcsolatban olyan hagyományos értékekről beszélhettem, mint a hely és a hűség. Hiszek abban, hogy ezek az értékek hosszú távon időtállóak, és sokak számára fénylőén érvényesek egy zavaroktól sújtott világban. Es remélem azt, hogy hely és hűség vonzásában előbb-utóbb mégiscsak lehet próféta valaki a saját hazájában. *Cságoly Ferenc DLA, Kossuthés Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó beszéde a Karácsony Tamás Számadó című kiállításán. Befektetői Oklevelet kapott a Magyar Suzuki Rt. A kormányzat beruházási példaként említi az esztergomi autógyárat (P.I.) A rendszerváltozást követően 1998-ban hozta létre az előző kormányzat a Befektetői Tanácsot. Ennek alapító tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az amerikai és a német vegyeskamarák, valamint más gazdasági szervezetek. E testület legfőbb célja, hogy a befektetők körében igazolja Magyarország versenyképességét. Biztosítsa a gazdasági környezetet a többnyire külföldi cégek hatékony magyarországi működéséhez. A tanács napjainkban Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Sugár András, a T-mobil Magyarország Rt. vezérigazgatója társelnökségével működik. A parlamentbe hívták a vállalkozók legeredményesebbjeit, hogy beszélgetést folytassanak a mai magyarországi pénzügyi- és adórendszerről, a várható változásokról. Ugyanakkor kérdéseket és javaslatokat vártak a magyar befektetés-ösztönzési rendszer érdekében. Mostani lapszámunkban írunk a kamarai ajánlásról (lapunk 3. oldalán), melyet alapvetően magukénak vallanak a befektetők. A tanács ülésén részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki hangsúlyozta, hogy a befektetési szándék változatlan: 2004ben 3,4 milliárd euró volt, várhatóan 2005-ben is ennyi lesz. Ám figyelmeztető a magyar kormányzat számára, hogy a szomszédos országokban dinamikusan nő az érdeklődés. Nevezetesen: Lengyelországban 30, Csehországban 90, Szlovákiában 40 százalékkal több tőke áramlott az előző évinél. Mi, esztergomiak most is büszkén éreztük magunkat a parlamentben, amikor az elismerő okleveleket átadták. Ugyanis a Magyar Suzuki Rt. elnyerte „Az év legnagyobb volumenű bővítése" címet. A miniszter méltatásában kiemelte, hogy a másfél évtizede indult autógyár folytonosan fejleszt, és ezt a magyar gazdaság példaképének tekintette. A mostani 100 milliárd forintos beruházásából már 60 megvalósult, a £öbbit ebben az évben építik be. Ujabb hatezer négyzetméter gyártócsarnokba telepítettek hegesztőrobotokat, melyek kiszolgálására munkahelyeket teremtettek. Napjainkban az autógyárban 2700 munkást foglalkoztatnak, annyit, mint Esztergom ipartörténetében legtöbbet eddig a Labor MIM. Az elismerést Kazuhisa Toda vezérigazgató vette át. Megyénk gazdasági helyzetét minősíti, hogy befektetői elismerésben részesült a komáromi Foxconn Hungary Kft., amely műanyag-alakítással, szerszámozással, fémalakítással foglalkozik. A tatabányai befektetéséért az ottani Ipari Projekt Hungary Kft. kapott díjat, melyet Nyitrai István ügyvezető vett át nem kis büszkeséggel. A vidéki iparfejlesztést igazolja továbbá a győri és a dunavarsányi beruházás. Végül Budapest sem maradt elismerés nélkül. Tanévzáró Kertvárosban Végülis kegyes volt az időjárás az Arany János Általános Iskola ballagási és tanévzáró ünnepségéhez június 15-én. Az iskola udvarába délután négyre tervezett rendezvény előtt egy órával zápor, zivatar vonult végig a városrészen, de szerencsére a kezdés idejébe elmúlt: kisütött a nap, sőt fel is száradt a betonnal fedett terület. így a tervezett időben, a tanév utolsó becsengetésre, befejeződött a végzősök ballagása és megkezdődhetett a tanévzáró ünnepség a Himnusz közös éneklésével. A hetedikesek és a nyolcadikosok együttes műsora után a búcsúszavak hangzottak el, majd a végzősök felkötötték az emlékezés szalagját az iskola zászlajára. Baranya István igazgató a 2004-2005-ös tanévet értékelve elmondta: az iskola 256 tanulója és 30 pedagógusa összességében sikeres évet zárt: a sport- és tanulmányi-versenyeken megállták helyüket az iskola diákjai, különösen az országos versenyeken helyezéseket elért tanulók szereplésére emlékeztetve. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a ballagó diákok közül majdnem mindenki továbbtanul. Akik beadták a jelentkezésüket valamelyik középszintű iskolába, azok mind felvételt nyertek. Szomorúan számolt be viszont arról, hogy a nyolcadikos osztályokban voltak olyan tanulók, akiknek a törvényi kereteket meghaladó hiányzásuk gyűlt össze vagy a tanulmányi eredményeik nem feleltek meg, ezért évfolyamot kénytelenek ismételni, így most nem ballaghattak. Az ünnepség további részében az igazgató könyvjutalmakat és okleveleket adott át az év során kiemelkedő magatartási, tanulmányi, sport és közösségi eredményeket felmutató diákoknak. Nem maradtak ki az országos versenyeken sikeresen szerepelt tanulók sem. Majd köszönetet mondott minden, az iskolát segítőnek, támogatónak, szülőnek, képviselőnek civil szervezeteknek, a RÖK-nek, a Szent István-plébániának. Külön kiemelte és megköszönte a városrészen működő Polgárőrség ténykedését, amelynek tagjai felváltva - a szünidőt kivéve - télen-nyáron minden reggel 7 és 8 óra között segítik a tanulók biztonságos közlekedését a forgalmas főúton, a posta előtti zebráknál. Baranya István végül bejelentette, hogy két turnusban, egy-egy hetes Kertváros-szépítő napközis tábor indul június 20-án és június 27-én. Jó vakációt kívánva, minden tanulót visszavárva, a Szózat közös éneklésével ért véget az ünnepség. Ez után az osztályokban az éves bizonyítványokat az osztályfőnökök szóbeli értékelés mellett átadták a tanulóknak. (nagy) cltkwi