Esztergom és Vidéke, 2004

2004-04-01 / 13. szám

2 2004. április 29. Ülésezett a képviselő-testület Az elmúlt hét csütörtökén tartotta soros ülését Esztergom képviselő-testülete. Meggyes Tamás polgármester javaslatára a városatyák meghallgatták Fórián Istvánnak, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettesének beszámolóját a gyár fejlesztési terveiről, elképzeléseiről, valamint a gyár és Esztergom kapcsolatrendszeréről. A meghívott vendég elmondta, idén hatvanmilliárd forintos beruházást, a gyártósori kapacitás évi százezerről százhatvanötezer gépkocsira történő bővítését jelentős munkaerő-fölvételt, és év végén egy új modell gyártásának bevezetését tervezi a magyar eladási piacot vezető cég. (Részletesebben az 5. oldalon!) A képviselők üdvözölték a részvénytársaság terveit, és a céggel való kapcsolattartásra, valamint a közös ügyek rendezésére tárgyalódelegációt hoztak létre, melynek tagja Kiss Tamás, a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság elnöke, Petróczy Gyula, a Városfejlesztési Bizottság elnöke és Tóth József önkormányzati képviselő. Ezt követően a testület elfogadta az Esztergom Város Önkormányzata, a Tesco Global Áruházak Rt. és a Vértes Volán Rt. között a megépítendő új buszpályaudvar kapcsán kidolgozott többoldalú, valamint több kérdést szabályozó megállapodás-tervezetről szóló előterjesztést is. A javaslat lényeges eleme, hogy a Tesco költségén épülő új pályaudvar a Vértes Volán tulajdonába kerül, ám azzal kapcsolatban a város elővásárlási jogot szerez, amelyet abban az esetben érvényesít, ha a busztársaság szolgáltatási kötelezettsége megszűnne Esztergom területén, továbbá a Vértes Volánnak kell megvásárolnia a pályaudvar területét a Tescotól, és a busztároló kialakításához szükséges telket Esztergomtól. A képviselők a szükséges módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új rendeletet alkottak a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatásról. A változások között a legfontosabb az, hogy az új rendelet lehetővé teszi a lakóközösségek szerződéskötését a szolgáltató céggel, így egyszerűbbé válik a társasházakban keletkező hulladék elszállításának megszervezése, illetve könnyebbé válik a szolgáltatási szerződést nem kötők tartozásinak rendezése. A korábbinál világosabban, közérthetőbben megszövegezett rendelet amelynek értelmezését egy tájékoztató füzet kiadásával is elő kívánja segíteni az önkormányzat lehetővé teszi azt, hogy az ingatlanjukat tartósan nem használó tulajdonosok mentesüljenek a szerződéskötési kötelezettség alól. Szintén újdonság, hogy pontosabban került meghatározásra a szerződéskötési kötelezettség alóli alanyi mentesség, és kikerült a rendeletből az egyedi méltányosság szabályozása, mivel azt a nemrégiben elfogadott, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet szabályozza. Üde színfoltja volt az ülésnek, amikor a város természeti értékeinek védelméről szóló rendeletet módosította a testület, melynek döntése nyomán a védett természeti értékek tételes felsorolása kiegészült a Simor János és az Arany János utca sarkán, magánterületen álló ezüstjuhar-fával. Hasonló határozatot fogadott el a testület a Városfejlesztési Bizottság javaslata nyomán, így Szentgyörgymezőn százhúsz, közterületen álló fát, Esztergom-kertvárosban egy kétszáz éves vadkörtefát soroltak a védendő természeti értékek közé. Petrovics János képviselő javaslatára az Irinyi utcai volt Borászat udvarának gesztenyefái is fölkerültek a listára. Az Ipari Park városrendezése is szerepelt a hosszúra nyúlt ülés napirendjén, ezzel kapcsolatban elfogadta a testület azt a javaslatot, amely szerint a lakóterületektől városépítészetileg elkülönült ipari terület zöldfelületeit európai szintű elvárásoknak megfelelően alakítsa ki Esztergom városa. A terv szerint az úthálózat kiépítését követően, több éves munkával, fasorokat telepítenek majd az Ipari Parkba, amelynek tervezési, ültetési munkáit a város önkormányzata végzi, a növényanyag beszerzésének finanszírozásába pedig bevonják a területen települt cégeket. A tervezet több, mint kettőezer-hétszáz fa telepítését tartalmazza, zömmel különböző hárs-, kőris- és tölgyfajokét, de á Suzuki gyártelepéhez vezető utat a cég javaslatára kettős fasorban ültetett japán akácok és japán cseresznye szegélyezi majd. A magyar klímát jól tűrő, évtizedek óta bevált fafajok telepítésével kívánja az önkormányzat az Ipari Park megjelenését a város más zöldterületeinek esztétikai színvonalára fejleszteni. Szintén városképet-meghatározó döntés a szentgyörgymezői lakópark építési és szabályozási tervéről szóló, amelyben úgy rendelkezett az önkormányzat, hogy a terület beépítésénél az utcai oromfal szélessége, illetve a tetőgerinc magassága a kilenc métert nem haladhatja meg. Jelentős lépést tett a város önkormányzata az 1840-es években épült, ma üresen álló, jelentősen amortizálódott Fürdő Szálló tervezett kisajátítása irányába, amikor elfogadta az épületegyüttes és környezetének a Mújdricza-testvérek készítette fejlesztési tanulmánytervét. A korábbi döntésben meghatározott, a szálló konferenciaközponttá alakításáról szóló koncepció kiegészült, így a tervezet szerint az épületet és környékét közcélú felhasználással szabadidőközpont, konferencia-terem, termálszálló, fürdő, közpark és parkoló céljára kívánja Esztergom Önkormányzata hasznosítani. Ezt a közcélú hasznosítást a készülő Településszerkezeti és Szabályozási Tervben is szerepelteti az önkormányzat, és döntés született arról, hogy a városrendezés érdekében a kisajátítási eljárást haladéktalanul megindítja a város, és biztosítja az ahhoz szükséges forrást is. Ugyancsak határozatot hozott a testület a Granvisus épületegyüttesének hasznosításáról szóló elképzelésekről, eszerint a területen egységesen, közcélú felhasználásra parkolót, városi piacot és közparkot kíván az önkormányzat kialakítani, és ez a hasznosítási cél szerepel majd a területről készülő Településszerkezeti és Szabályozási Tervben. Az Elményfürdő építése is szerepelt a testületi ülés napirendjén, a képviselők elfogadták azt a javaslatot, amely szerint a fürdőépítkezéssel összefüggő termálvíz-átvezetés megépítésére, a Szent István-kút aknájának és szivattyújának felújítására, a vízkivezetés és -kezelés, valamint a villamos munkák elkészítésére, elvégzésére az önkormányzat nyílt, egyszakaszból álló közbeszerzési eljárást indít, pályázatot ír ki. Döntött a testület arról, hogy két, az Ipari Parkban letelepülni kívánó cég számára egy közel hat és félhektárnyi terület nagyobb részét eladja, kisebb részére elővásárlási jogot biztosít. Azt is elhatározták, hogy a nemzetközi hajóállomás és az annak környékén tervezett építkezések megvalósításához Esztergom részint ingyenesen használatba ad, részint értékbecslés szerinti piaci áron értékesít területeket. Az ingyenesen használatba adott telkeken épül meg maga a kikötő-komplexum, míg a tízezer forintos négyzetméterenkénti áron eladott területen az állomásra érkezőket kiszolgáló autóbusz-parkoló létesül. Önkormányzati tulajdonú telkekről döntöttek a pilismaróti szociális otthon bővítésével kapcsolatban arról is, hogy Esztergom Város Önkormányzata térítésmentesen a megyei önkormányzat tulajdonába ad két telekrészt, az Esthajnal Időskorúak Otthona Szociális Otthon bővítése céljából. A kisebbségi önkormányzatok elhelyezéséről és költségviseléséről szóló előterjesztést elfogadva arról döntöttek a képviselők, hogy a pilisszentléleki Kultúrház, ahol a Polgármesteri Hivatal kirendeltsége is működik, szlovák kisebbségi önkormányzat által történő használatáról - ülésezés, rendezvények szervezése - megállapodás-tervezetet dolgoznak ki. A szlovák kisebbségi önkormányzattal kapcsolatban döntés született arról is, hogy a volt szentléleki tűzoltószertár épületét a kisebbségi önkormányzat használatba kapja, azzal a kikötéssel, hogy az épületet saját költségén felújítja, a működéshez szükséges költségeket biztosítja. Az elmúlt hónapokban több önkormányzati rendelet felülvizsgálatára is sor került, ez alapozta meg a parkolás rendjéről, a kerékbilincs használatáról, a parkolóés rakodóhelyek megváltásáról, a várakozási rendről és a várakozási díjakról szóló jogszabályok tartalmának egységes rendeletbe foglalását, amit szintén elfogadott a testület. A város fenntartásában lévő kilenc óvoda, négy általános-, három középiskola, a városi Zeneiskola és a Kőrösy László Középiskolai Kollégium alapító okiratának módosításáról is döntöttek a képviselők. A nemrégiben elvégzett vizsgálatok és a szakmai szervezetek jelzései szerint ugyanis a 2002-ben egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok egy-két rendelkezését az idő meghaladta. A vagyon feletti rendelkezés jogát kellett szabályoznia a képviselőknek, illetve beépítették az okiratok szövegébe a korábbi, az intézmények működését szabályozó önkormányzati rendelkezéseket is. A testület döntése értelmében az önkormányzat a költségvetés általános tartalék-előirányzatából félmillió forint önrészt biztosít a városi Babits Mihály Könyvtár állomány-gyarapítási célú pályázatához, amelynek segítségével egymillió forint többletforrást szerezhet az önkormányzati intézmény könyvek, kiadványok beszerzésére. Szintén pályázattal kapcsolatos az a döntés, amelyet a Balassa múzeum fejlesztésével kapcsolatban, címzett támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan hozott meg a testület. A megvalósíthatósági tanulmányok közül azt a változatot választották ki a képviselők, amely feljáróval - rámpával - és lifttel lehetővé teszi a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedését. Ezeknek a bővítési, rekonstrukciós terveknek az elfogadása volt az egyik feltétele annak, hogy az önkormányzat beadja azt a fejlesztési forrás-igényt, amelyhez Esztergom ötvenmillió forint önrészt ajánlott föl. Párkányban ülésezett az Ister-Granum Eurorégió elnöksége Ján Oravec, Párkány polgármesterének, a régiós egyesület alelnökének vezetésével a párkányi Városi Hivatalban ülésezett szerdán a tavaly novemberben megalakult Ister-Granum Eurorégió elnöksége. Az előző elnökségi ülés óta eltelt időszakkal kapcsolatban Ján Oravec kiemelte, hogy megalakultak az eurorégió szakmai bizottságai, és azok több fontos kérdésben foglalva állást, szintén megtették javaslataikat a soron következő közgyűlésre. * Az elnökség javaslatot terjeszt az egyesület április elején tartandó közgyűlése elé a régió programrégióvá alakulásáról. Ezzel kapcsolatban meghallgatták dr. Kulcsár Lászlónak, a gödöllői Szent István Egyetem tanárának előadását a programrégióvá alakulás várható előnyeiről, a kezdeményezés megvalósításának jogi feltételeiről, várható hasznairól és az általa javasolt megvalósítási ütemtervről. A programrégió első feltétele, hogy az ahhoz szükséges önkormányzati társulási formát létrehozzák az eurorégiós egyesület keretei között együttműködő száz magyarországi és szlovákiai település önkormányzatai. Ezzel együtt el kell fogadniuk azt az együttműködési programot, amely tartalmazza az önkormányzatok, mint a területen közigazgatási, önkormányzati jogokkal rendelkező autoritások által elérni kívánt, valamint a vállalkozói és a civil szféra által meghatározott célokat. A megfogalmazott stratégiai és operatív programoknak tartalmazniuk kell az elképzelések pontosan leírt, megfogalmazott profilját, az együttműködésben elindítani kívánt projektek vázait. A programkészítés lépéseit az Európai Unió programozási szabályzatainak megfelelve idén év végére látta megvalósíthatónak a szakember. Az önkormányzatok általi elfogadást követően a nemzeti kormányoknak és az Unió brüsszeli központjának eljuttatott program feltétele az Unió eurorégiók számára biztosított pénzügyi kereteihez, forrásaihoz való hozzájutásnak, ezzel a lehetőséggel a jövő év első negyedévétől élhet a létrejövő programrégió. A program elkészítésén kívül Kulcsár professzor javasolta, hogy az önkormányzatok, illetve az általuk már megalakított Ister-Granum Eurorégiós Egyesület marketingmunkájával támogassa a programok megismertetését és elfogadását az arra illetékes fórumokkal. Dr. Sólyom Olimpia, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház igazgató főorvosa beszámolt az eurorégió Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságának tevékenységéről, a már korábban megkezdett szervezőmunkáról és együttműködésről, amely az esztergomi kórház és a párkányi poliklinika, valamint az érsekújvári kórház között már meg is mutatta első eredményeit. A főorvos asszony beszámolt arról, hogy az együttműködés során kiderült: Magyarország és Szlovákia egészségügyi ellátórendszerei hasonló finanszírozási problémákkal küzdenek. Elmondta azt is, hogy az uniós csatlakozást követően - lévén a brüsszeli szervek csak az orvosi, fogorvosi, állatorvosi, védőnői, gyógyszerész, továbbá az építész- és jogászdiplomák ekvivalenciáját ismerték el - jelentős szakember-elvándorlás fenyegeti az egészségügyi intézményeket. Dr. Sólyom Olimpia az eurorégiós együttműködés bázisaként, egyszersmind jövőbe mutató példájaként kiemelte a Meggyes Tamás esztergomi és Ján Oravec párkányi polgármester által aláírt szándéknyilatkozatot a két város egészségügyi kooperációjáról, valamint az esztergomi vérellátó intézmény és a poliklinika immár rendszeresen megtartott közös véradásait. Szintén kialakult az idegsebészeti együttműködés az érsekújvári kórházzal, és összekapcsolták a jól működő párkányi járóbeteg-ellátást és az esztergomi, kórházi osztályokhoz kötött szakellátást, így lehetővé téve azt, hogy valamelyik városban a nap bármely szakában igénybe vehető legyen a járóbeteg-ellátás. . A főorvos asszony kérte az elnökséget, hogy a későbbi, a térségi együttműködésre épülő Európai Uniós pályázatok elkészítése, menedzselése során támogassák a programokat, amelyek az anyagi és társadalmi erőforrások megtalálását, biztosítását, az informatikai rendszerek hálózattá fejlesztését és a mentőszolgálat és a betegszállítás összehangolt működtetését célozzák. * Meghallgatta az elnökség Baranya Istvánt, a Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai instruktorát, aki elmondta, hogy a szövetség lehetővé tette, hogy az eurorégióban érdekelt magyarországi megyékben induló, több nemzetközileg elismert szakedzői képesítést nyújtó képzésein a magyarigazolvánnyal rendelkező szlovák állampolgárságú szakemberek is részt vegyenek. Mint elhangzott, fontos a csapatoknál a nemzetközi előírásoknak megfelelő képesítésű edző alkalmazása, mivel a különböző belföldi, szlovák és magyar bajnoki osztályban való szereplésnek ez előfeltétele. De nemcsak a belföldi elhelyezkedést, illetve a csapatok megfelelő felkészülését segíti elő a szakemberképzés, hanem a végzettséget szerző edzők a szabaddá váló európai munkavállalási lehetőségeknek köszönhetően könnyebben találhatnak munkát külföldön is. Az elnökség döntésével támogatásáról biztosította a futballszövetség programját és hozzá kíván járulni a szakképzés népszerűsítéséhez a felvidéki térségben. * Az ülés végén megtárgyalta az elnökség az Európai Uniós csatlakozás megünnepléséről, a május elsejére szervezendő programokról szóló javaslatot. Az Esztergomban szokásos Vízikarnevált, illetve a párkányi többnapos rendezvényt idén összekapcsolják az eurorégiós települések programjaival, és a száz önkormányzat rendezvényei között helyet kapnak majd olyan események is, amelyeket egyszerre, egy időben valósítanak meg az egész térségben. Lapunkat TAKÁCS ISTVÁN tudósította