Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-26 / 8. szám

KZÍT3 2004. február 26. „Romló feltételek mellett javultak az eredményeink" Rendőrkapitányságunk értékelő állománygyűlése Templomok, portrék, csendéletek (los) Február 20-ra az állomány gyűlésre szólt meghívásunk a Vármúzeum dísztermébe. A százfős állomány, a meghívott vendégek előtt Szabó Gábor alezredes adott jelentést dr. Nemes Ferenc ezredes megyei közbiztonsági igazgató részére. Ezt követően dr. Bognár Ferenc alezredes, kapitányságvezető lépett a mikrofon elé. Köszöntötte a résztvevőket, köztük a térség polgármestereit, a tűzoltóság, a határőrség, a büntetésvégrehajtás, a katasztrófavédelem, az ügyészség, a bíróság, a közigazgatás megjelent képviselőit. A rendőrkapitány értékelésének elején kiemelte, hogy romló feltételek közepette javuló színvonalú rendőri munkát végeztek. Működési területük 305 négyzetkilométert, 57 ezer lakost érint, mindezt 2 városhoz és 7 községhez kapcsolódóan. A városi rendőrkapitányság munkáját minősíti, hogy térségünk idegenforgalmi és kistérségi központ, iskolavárosi ranggal, a katolikus egyház központjával. Különösen terhet jelent számukra, hogy a térségben 10 ezer hétvégi ház, pince van, melyek szétszórtan helyezkednek el. Az állományi jóváhagyott létszám 114 fő, azonban jelenleg 42 tiszt és 58 tiszthelyettes teljesít náluk szolgálatot. Az alkalmazotti állomány fele egyetemet és főiskolát végzett. Munkájuk során a kapitányságvezető kénytelen volt 16 esetben fegyelmi vizsgálatot folytatni, mely általában figyelmeztetéssel, feddéssel, megrovással, pénzbírsággal zárult, egy esetben kellett folyamodnia a kapitányságvezetőnek a felfüggesztés eszközéhez. A 2003. év során jelentős beruházást hajtottak végre, a teljes 1500 négyzetméter területük újult meg. Az ügyeleti szint, a járőrszoba újjászületett. Új technikai eszközök, rádiók, monitorok, digitális fényképezőgépek kerültek használatba. Megújult a nyergesi rendőrörs épülete. Technikai eszközeik állományába tartozik 14 személygépkocsi és 5 motorkerékpár. Ezekkel az elmúlt évben 360 ezer kilométert teljesítettek. A lakosság köréből 18 dicséretet és köszönést kaptak, jogos panasz is elhangzott számszerint 2. Az adminisztráció nagy terhet ró rájuk. Ügyintézésük során 13 849 iratot iktattak. A bűnügyi szolgálatuk 4 ezer esetet regisztrált, melyből 3100 esztergomi volt. Különösen nőtt a csalás és az okirathamisítás, a vagyon elleni és a közrend elleni bűnesetek száma. Csökkentek a személy elleni, valamint a közlekedési esetek. A személy elleni bűnügyek közé tartozik a testi sértés, az emberölés, a magánlaksértés és a segítségnyújtás elmulasztása. A vagyon elleni bűnügyek körében a lopás, a sikkasztás, a csalás, a rongálás vezet. A regisztrált kár 310 millió forint volt, mindösszesen a vizsgálatok során 50 millió térült meg. A bűnügyi elkövetők körében 800 felnőtt volt, 100 fiatalkorú és 20 gyermekkorban lévő. A felnőttek között fele-fele arányban volt a már büntetett előéletű, valamint a büntetlen személy. Felderítési nyomozási eredményességi mutatójuk valamelyest visszaesett, 40 százalék felett van. A közrendvédelem tekintetében a fokozott ellenőrzést tartják a legfontosabbnak. Rendezvénybiztosításokban, közlekedési balesetben intézkedtek. A közúti balesetek száma figyelemreméltó. A térségben 135, míg Esztergom közigazgatási területén 70 volt. Ez utóbbiban 5 halállal, 17 súlyos, 48 könnyű sérüléssel végződött. A térségben 10 halálos közlekedési baleset volt, 38 súlyos, 87 könnyű sérüléssel. Mindezek oka elsősorban a gyorshajtás, a kanyarodás és az elsőbbség meg nem adása volt. A közrendvédelem során 4928 esetben szabtak ki bírságot összesen 31 és fél millió forint összegben. Az igazgatásrendészet területén szabálysértés miatt 2500 esetben született feljelentés, mely 2100 ügyben pénzbeli büntetéssel is járt. Dr. Bognár Ferenc értékelése egyben a 2004. évre vonatkozó feladatok kijelölését is tartalmazta. Elsőnek tekintik a bűnözés visszaszorítását, ezt követi az eredményességi mutatók javítása. A bűnmegelőzést jó elemzéssel és propagandamunkával tervezik javítani. Gondos előkészületek után minőségbiztosítást valósítanak meg a kapitányság területén. Nagy energiákat szánnak a közterületi rendre. Egyszóval jól látható szolgáltató rendőrséget akarnak. A városi rendőrkapitány beszámolójához a rendészeti szervek, a polgárőrség, a közigazgatási hivatalok hozzászólásaikkal csatlakoztak. Február 13-án nyílt meg a Kortárs Galéria és Kiállítóterem (Malonyai u. 8.) ez évi első tárlata. Kiállítója dr. Paulik István amatőr festő Tokodról. Megnyitójában Kiss Tamás tanár az önkormányzat képviseletében mondta el személyes gondolatait az esztergomiak művészet-szeretetéről. Arról a varázslatról, amelyből a város hagyományőrzése táplálkozik: az ezeréves történelemből, s abból az állapotból, amikor bízva gondolunk a jövőre. A város vezetése és lakói szívvel-lélekkel cselekszenek a kultúra bölcsőjének felvirágoztatásáért, a lelki és szellemi gazdagság gyarapításáért. A Kortárs Galéria is ezt szerepet tölti be a város életében. Dr. Sasváryné Jahoda Erzsébet mutatta be dr. Paulik Istvánt és röviden ismertette a galéria teljes 2004. évi programját. Márciusban Máyer Zsófi modern tájképeit láthatjuk, május elején Szklenár Andrással, a modern figurális festészet képviselőjével társalgunk (és az igényes rendezéshez a szponzorok szíves segítségét kérjük). Júniusban a „Régi Esztergom" című kiállítást nyitjuk: Morva László gyűjtő és a galéria közös rendezvényét. Júliusban a budapesti Haas Galéria állít ki a Kundt-sorozat alkotásaival. Szeptemberben a szlovák fotóművészek mutatkoznak be a városnak. Októberben lesz Fehér Margit szürrealista festőművész fotókiállítása. Novemberben „Esztergomról az esztergomiaknak" - festőművészek vallanak városunkról olaj-akvarellben. Az év vége felé az „EU-ba megyünk" címmel Horváthné Inci mutatja be fotóit. A záró-találkozás: Horvátország ízekben-képekben és - karácsonyi hangulat. A pontos dátumokról a médiákból értesülhetnek az érdeklődők. Kiállító festőnk „civil-élete" Tokodon zajlott, évtizedeken át fejlesztési mérnök volt. Az Alföldről, Mindszentről származik. Szegeden és Makón tanult. Rovad Gyula festőművésztől szerezte meg a festészet technikai alapjait még tizenéves koréban. Ám mégis műszaki pályára lépett és a művészet szabadidős hobbi maradt. Kivételt jelent az 1969-es év, amikor Kubában élt: délelőtt a magyarok építette üveggyárban dolgozott, délutánonként pedig a havannai Képzőművészeti Akadémiárajárt: tanult és festett. A nyugdíjas évek vezették végül is vissza a „gyökerekhez": ma pasztellel és olajjal fest. Kedvenc témái: az Árpád-kori templomok (Ják, Ocsa), Hollókő. Portrékat a családról, ismerősökről, kortársakról, gyermekekről alkot (pasztellel, hogy lágyabbak legyenek a vonások!). Tájképein folyókat, hegyeket, faluvégeket, naplementét, erdei utakat mintáz. Az ún. szecessziós képen lenge, költői nőalakokat ábrázol. Városképei közül Esztergom, Tata és főként - a hangulatos korfui utcakép gyönyörködteti a szemet. Csendéletei virágokból, gyümölcsökből, fonatos szakajtókból, korsókból és hangszerekből „épülnek" fel szép színharmóniában! Horváth Gáborné dr. Bajor Ágost-tárlat A február 13-án megnyitott Bajor Ágost emlékkiállítás anyaga több részből tevődik össze: az alapja az a képanyag, ami a novemberben - három napon át tartott -, az Esztergom Barátainak Egyesülete 20. évfordulójára rendezett tárlaton volt látható a Vármegyeháza Dísztermében. Ez egészült ki újabb, az esztergomi polgárok által kölcsönzött alkotásokkal, illetve egy új, a 2003-as év folyamán a Balassa Bálint Múzeum tulajdonába került hagyatékkal, amit Bartal Kálmánné hagyott örökül. Ebből a hagyatékból több alkotás is látható a kiállításon, többek között a korai 1910-es évekből származó aktok, valamint toll- és szénrajzok portré és tájkép témában. A kiállítás még néhány, régebb óta a múzeum tulajdonában lévő olaj képpel bővült. Ezek közül kiemelkedik a Csodálatos mandarinként öltözött önarcképe, melynek felszabadult színvilága a fauve-okéra emlékeztet. Emellett látható két korai, hidegtű technikával készült alkotás is: 1914-es Szenttamási utcarészlet és az 1920. körüli Szenttamási utca lovakkal. A hidegtű-technika a vonalas metszés egy fajtája, amelynél nem metszőkéssel, hanem acéltűvel és közvetlenül a lemez sima felületére, sav alkalmazása nélkül dolgozik a művész. Ezzel a technikával először a XV. században dolgoztak Amszterdamban, később Dürer alkalmazta, majd ezt követően Rembrandt. A kiállítás érdekessége egy ún. hírfal, amin korabeli újságkivágások, hírek, cikkek, rajzok láthatók kordokumentumként Bajor Ágostról. A sok érdekes kivágás között található egy igen nagyjelentőségű, már csak rossz fénymásolaton létező kép. Ez a kép, vagy inkább freskó - amit a művész az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus alkalmára festett - létezik eredetiben is, de sajnos nem látható, mivel máig az esztergomi Polgármesteri Hivatal lépcsőházában van - lemeszelve. Érdemes és érdekes lenne ezt, egyszer újra a nagyközönség számára láthatóvá tenni. Ezen kívül festődoboza, festőállványa, a ferences gimnáziumban használt tanmenetei, saját albuma, illetve archív fotók is kiállításra kerültek a tárlókban. A kutatás helyi szinten kezdődött még a múlt évben, a múzeumban lévő anyag feldolgozása és digitalizálása azóta is folyamatosan tart. A további lépés az adattári és lexikontári kutatás volt a Művészettörténeti Kutatóintézetben, innen származnak a fent említett sajtódokumentumok, amik a legtöbb információt szolgáltatták Bajor Ágost korai éveinek ismeretéhez. Ezen túl szeretnénk még felkutatni és felmérni az Esztergomban található alkotásait, majd ezt a feltáró tevékenységet széles körben kiterjeszteni az ország egész területére. A múzeum tervei között szerepel egy, a kiállítás anyagát bemutató (szerény) katalógus megjelentetése. Reményeink szerint erre a közeljövőben - egy-két héten belül - sor kerül. Továbbra is szívesen várjuk azon esztergomiak jelentkezését, akik otthonukban őriznek Bajor Ágost alkotásokat, ezzel is segítve az életmű minél alaposabb megismerését és feltárását. Szabó Bernadett Balassa Bálint Múzeum Idén, február 3-án a fenti címmel került kereskedelmi forgalomba egy új, havi megjelenésű magazin, kiváló minőségű technikai kivitelben, egyedi hangvétellel. A cím nem csupán megnevezés, hanem utalás arra is, hogy az olvasónak kb. 50 percet kell áldoznia arra, hogy felgyorsult életünk forgatagában pihenés-, felüdülésképpen átolvassa a kiadványt. A MagyArt Grup Lapkiadó (1580 Bp„ 145 Pf. 157, tel.: 06-1422-1613, e-mail: szerkesztoseg @50minutes.hu) kettős célt tűzött maga elé a magazin útra-bocsátásával. Részint ki akarja elégíteni a laikus közvélemény művészek és művészetek iránti érdeklődését, mégpedig a szakfolyóiratok „magasröptű" szódömpingjétől eltérő, közérthető módon, hogy a szakzsargon útvesztőiben ne vesszen el a lényeg: a mű és annak esztétikai, érzelmi hatása. Másrészt utat kíván törni a fiatal alkotók számára, hogy a társadalom megismerje és elismerje tehetségüket. A folyóirat nem kíván szaklappá válni, de állandó témaköre lesz a festészet, a grafika, a fotó, a szobrászat és az építészet. Fogad továbbá verseket és rövidebb szépirodalmi műveket is, és alkalmanként kitekint^ az iparművészetek területére is. Állandó rovata lesz a „Most mutasd meg!" című pályázati felhívás, ami bárki számára lehetőséget biztosít a bemutatkozásra. A pályázati díj elsősorban a magazinban való megjelenés, de a támogatók jóvoltából egyéb módozatok is szóba jöhetnek (például kiállítási meghívás, stb.). Az első szám Kiss Balázs szobrászt, Bézi László fotóst, Fontos Rómeó építészt, Molnár Mihály grafikust, M.H. rajzait és Kucsora Márta festőművészt mutatja be, továbbá közli Varga István, Tóth Valéria és mások írásait. A szerkesztők remélik, hogy a lap méltó eszköze lesz a magyar kultúra európai népszerűsítésének. K.E.