Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-26 / 8. szám

2004. február 19. 3 Képviselő-testületi ülés Február 19-én, csütörtökön délután tartotta rendes ülését Esztergom Város Önkormányzati Képviselő-testülete. Az ülés napirendjének első pontjaként a távhőszolgáltatás hatósági árairól szóló előterjesztés került megvitatásra. Az előterjesztéssel kapcsolatban meghallgatták a képviselők a szolgáltató cég képviselőjét, majd úgy döntöttek, hogy az árszabályozás kérdése további egyeztetést igényel, ezért a kérdést az ülés napirendjéről levették. Új rendeletet alkottak a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról, mivel a törvények és más jogszabályok megváltozása a város jelenlegi rendeletét mind formailag, mind tartalmilag elavulttá tették. A lakástámogatás kivételével, amelyek esetén a törvény írja elő a havi minimum 2 500 Ft-os összeget, a helyi körülményeket és a lakosság szociális feltételeit mérlegelve meghatározta a testület az egyes ellátási formákra való jogosultság feltételeit. A szabályozás kiterjed az ápolási díj, az átmeneti, a temetési és a rendszeres szociális segélyek, az időskorúak járadéka, a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a köz gyógy ellátás igénybevételének feltételeire. Az ellátások egy részének étkezési utalványok formájában történő folyósítására, a korábban már bevált rendszerhez hasonlóan, az új rendelet is lehetőséget biztosít. A testület elfogadta az önkormányzati intézmények idei pénzügyi ellenőrzésének tervét. Hosszú tárgyalások után megszületett a megyei és a városi önkormányzat között a megyei múzeumi szervezet fejlesztéséről szóló megállapodás tervezete. A képviselők határozatukban fölhatalmazták Meggyes Tamás polgármestert a Kerti Katalin alelnök és Knapp János Pál alpolgármester vezette egyeztetések eredményeképpen létrejött szerződés aláírására. Elfogadta a testület az önkormányzati közoktatási intézményrendszer új normáknak megfelelő minőségirányítási programját, amely alapján az önkormányzat alap- és középfokú oktatási intézményei, és a szervezet más intézményei elkészítik saját minőségirányítási programjaikat. Vizsgálóbizottságot állított föl a testület, amely a Széchenyi tér felújítására forrást biztosító, egyszer már megírt pályázati dokumentáció újbóli benyújtását megelőzően megvizsgálja, hogyan került formai hiba abba az anyagba, amelyet egy, a várost korábban már több tízmillió forintos támogatás elnyeréséhez segítő cég készített. Felülvizsgálták az esztergomi képviselők az önkormányzati játszóterek állapotának felmérése, felújításuk megtervezése céljából indított programot. Míg a harmincnál is több helyet vizsgáló programból töröltek egy nem önkormányzati fenntartású játszóteret, addig a képviselői javaslatok alapján bővítették is azt. Arról döntött a testület, hogy néhány játszótérnek nem minősülő, játékokkal és egyéb eszközökkel fölszerelt területet is megvizsgálnak, hogy fejlesztésükről vagy a balesetveszély elhárítása érdekében szükségesnek bizonyuló elbontásukról, megszüntetésükről később szakmailag megalapozottan dönthessenek. A rend kérésére a Szatmári Irgalmas Nővérek használatába adta az önkormányzat a régi Dobó gimnázium Pázmány Péter utcai B-épületének udvarát, hogy ott a rend kialakíthassa közeljövőben induló óvodájának játszóudvarát. Döntést hozott a testület egy, a Dobogókői út mentén fekvő öthektáros terület pályázat útján történő értékesítéséről, amit iparcikk-áruház létesítésének céljából legkevesebb 3900 forint plusz Áfa négyzetméterenkénti áron kíván meghirdetni a város. Elfogadta az önkormányzati képviselő-testület a Széchenyi tér 5., 7. és 21. alatti ingatlanok hasznosítási koncepciós tervét. Ennek értelmében a három épület a közeljövőben a város idegenforgalmi központjának megfelelő arculatot elnyerő főtér keretébe illő funkciókat kap, azokban vendéglő és más turisztikai, vendéglátó és kereskedelmi egységek kapnak helyet. Még tavaly augusztusban lépett hatályba a kegyeleti szolgáltatásokról szóló új önkormányzati rendelet, ami szükségessé tette új szerződés megkötését a szolgáltatóval. A szerződés már kiterjed a rendeletbe tavaly bekerült pilisszentléleki ravatalozó működtetésére is, amit szintén a cég végez, és a város hulladékgazdálkodási rendeletével összhangban pontosabban határozták meg a temetőben keletkező hulladékok gyűjtésének, tárolásának és elszállításának feltételeit is. Új elemként a kft.-re bízta az önkormányzat a temetők területén szükségessé vált fakivágási és -ültetési munkákat, és az új szerződés a rendelet megállapította díjfajtáknak megfelelően rendezi a kft. által szedett díjak megnevezését. Az új rendelet augusztustól szabályozza a temetők nyitva tartását, az annak betartásával kapcsolatos feladatok szintén az új szerződés részét képezik, és a lejárt megváltási vagy újraváltási idejű sírokról a sírkertek hirdetőtábláin tájékoztatást kapnak azok is, akik ritkábban tudják látogatni elhunyt szeretteik, hozzátartozóik nyughelyét. Döntés születette arról, hogy a Városfejlesztési Bizottság a kérdésben érintettek meghívásával megállapodás-tervezetet alakít ki a szentgyörgy mezői temető halottasházának és ravatalozójának használatáról, és az utóbbi létesítmény szükségessé vált felújításának elvégzéséről. Az önkormányzat korábban úgy döntött, hogy a Rákóczi téri filmszínház épületének hasznosítására pályázatot ír ki, azzal a feltétellel, hógy a jelenlegi üzemeltető bérleti joga a szerződésben meghatározott ideig fennmarad. A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság a testület 2003 novemberi ülésére készített javaslatot a mozival kapcsolatos elképzelésekről, amelyek alapján az Önkormányzat úgy döntött, hogy a Petőfi Mozi épületének értékesítése esetén a mozi tevékenységét a Szabadidő Központ veszi át az intézményben működő Art Kino fejlesztésével. Ugyanakkor döntöttek a képviselők arról, hogy a döntés részleteit Meggyes Tamás polgármester dolgozza ki, és terjessze be az Önkormányzat ülésére. Ezt követően a szakmai bizottság január 13-ai ülésén tárgyalta az Art Kino fejlesztésével kapcsolatos részleteket, és a következőketjavasolta azzal kapcsolatban: a Mozi megszűnését követően tevékenységét a Szabadidő Központ intézményesített formában veszi át és folytatja földszinti, hetven főt befogadó kistermében, napi rendszerességgel, ami hetente két film bemutatását jelentheti, kiegészítve az Art Kino bemutatóit. A moziként is üzemelő többfunkciós kisteremben tartják rendszeres foglalkozásaikat az átlagosnál nagyobb létszámú művelődési közösségek, civil szervezetek, a moziterem ad helyet nagy létszámú tanfolyami és szabadegyetemi rendezvényeknek is. Ezek miatt a rendezvények miatt a vetítések kezdési időpontját a bizottság szerint este fél nyolc órában célszerű meghatározni, a műsorrenden hétfői napokon az Art Kino programjával, míg a hét többi napján -a nyári hónapok, július és augusztus kivételével- az új mozi vetít. A testület elé került javaslat szerint a mozival kapcsolatos összes teendőt (filmrendelés, szállítás, vetítés, reklám stb.) a feladatokat határozott időtartamon keresztül ellátó, pályázat útján kiválasztott vállalkozó végzi, akinek alapvető alkalmazási feltétele a filmes szakmai végzettség és gyakorlat. A bővítendő Art Kino műsorpolitikáját meghatározza az, hogy a mozi önkormányzati fenntartású kulturális intézményben működik, a Kulturális Bizottság állásfoglalása alapján ezért szerepelt Meggyes Tamás javaslatában az, hogy prioritást fognak élvezni a magyar filmek, műfaji meghatározás nélkül, valamint külföldi művészfilmek, jelentős rajzfilmek, az igényes sci-fi, és megtartják - az elmúlt évek hagyományainak megfelelően - a méltán népszerű filmes, tematikus hétvégéket, alkotói találkozókat is. A jelenlegi mozival ellentétben a bővülő Art Kino nem lesz premier mozi, vagyis a Budapesten bemutatott új filmek mintegy 2-3 hónapos késéssel kerülnek bemutatásra, és megszűnik a belépőjegyek elővételben történő árusítása, a bemutató napján, a vetítés előtt fél órával lehet majd belépőt váltani. Takács István A közoktatási intézmények minőségirányítási rendszerének tervei a képviselők előtt (TI) A közoktatási törvény 2003. évi módosítása törölte az intézmények minőségbiztosítására vonatkozó szövegrészeket, ugyanakkor előírta a fenntartó önkormányzatok és a közoktatási intézményei számára a minőségirányítási program elkészítését. A törvény módosított szövege kimondja, hogy a „helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját". Törvényes kötelezettségére tekintettel a program elkészítésére, megírására az önkormányzat külső szakértő céget kért fel - a szakmai egyeztetéseket követően -, ennek a tervezetét terjesztette Meggyes Tamás polgármester a képviselő-testület elmúlt csütörtöki ülése elé. Az elkészült programtervezettel összhangban kell lennie az önkormányzat közoktatási intézményei minőségirányítási programjainak, ezért a szakértő annak elkészítésébe bevonta az Oktatási és Ifjúsági Bizottság tagjait, az intézmények vezetőit, a szülői közösségek tagjait és a Polgármesteri Hivatal munkatársait is. Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság a 2004. február 10-ei ülésén tárgyalta az önkormányzati minőségirányítási programot és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. A tervezet a testület elfogadó döntése esetén az esztergomi önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményrendszer minőségirányítási programja lesz, mely alapját képezi az elkészítendő intézményi minőségirányítási programoknak, amelyeket majd az intézményvezetők készítenek el, és az önkormányzat mint fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Dávid Ibolya a 15 éves MDF Leányvári Szervezetének vendége volt Zsúfolásig telt ház fogadta Dávid Ibolyát a leányvári Művelődési Házban. Az ország legnépszerűbb politikusa a tőle megszokott szerénységgel és kedvességgel jelent meg. Bánffy Miklós polgármester köszöntője után kis műsorral kedveskedtek a leányvári iskolások az elnökasszonynak és a nagyszámú, a szervezet 15. születésnapját ünneplő MDF-tagnak és szimpatizánsnak. Válaszként a 15 éves iskolásokat Dávid Ibolya köszöntötte kis ajándékkal, majd a 15 éves Magyar Demokrata Fórum áldozatvállalásáról, nehézségekről, vívódásairól, feladatairól beszélt. KGST, Varsói Szerződés, Tervgazdaság - emlékezetünkben rosszemlékezetű szavak. Viták a NATO-hoz, Európai Unióhoz való csatlakozásról. Illúziók a semlegességről. Kárpótlás, a volt pártállami vezetők gazdasági hatalomba való átszivárgása. Mindez kétharmados parlamenti többség nélkül, a halálosan sebesült Nagy Medve fenyegető árnyékában. Két végéről égette a gyertyát az MDF, és ma már az egész ország által legnagyobbnak elismert, tragikus sorsú rendszerváltó miniszterelnöke, Antall József. Csoda-e, hogy megfogytunk ebben az őrlő, áldozatokat követelő küzdelemben? Pártok, szerveződések közlekednek a politikai élet sodrásában, de az MDF marad azon a helyen, ahová 15 éve gyökereit eresztette, mert „a víz szalad, a kő marad" - idézte az MDF elnöke Wass Albert klasszikus sorait. Oly sokszor elhangzik az asztaltársaságoknál - folytatta Dávid Ibolya - ,jó lett volna egy kis forradalom". Emlékszünk még 56-ra? A vérre, az elvesztett családtagokra? Kimozdíthatatlannak tűnőén itt volt a félelmetes orosz hadsereg, és mégis, 1990. április 8-án szabad választásokat írtunk ki és tartottunk. VER nélkül. A három rendszerváltó kormánypárt nem sózni akarta a sebeket, azon munkálkodtak, hogy véglegessé tegyék a változásokat. Az igaz keresztényi elvű politizálást Antall József valósította meg Magyarországon, és úgy tartotta és tartjuk mi is, hogy az igaz kereszténység kell, hogy vezérelje életünket az Unióban is. Az Orbán-kormány alatt sikerült megvalósítani a 'kedvezménytörvényt, reményt adva határainkon kívül szorult nemzettársainknak. Ma ezek szerint az elvek szerint folyik az élet Magyarországon? - tette fel a kérdést Dávid Ibolya. Veszni látszanak a keresztényi gondolatok, a nemzettársainkkal törődés eszméje. 15 éve életünket adtuk volna azért, hogy kimenjenek az oroszok, ma sokan azon sajnálkoznak, hogy nem tudnak tovább seftelni velük! Itt szólt Dávid Ibolya a polgári körökről. - Nagyra becsülöm azokat az embereket, akik egy választási vereség után arcukat adták a polgári konzervatív értékek továbbőrzéséhez. Bebizonyították, hogy nem kell a spanyolviaszt feltalálni, csak követni a régi jó polgári utat - mondta. Kérte a polgári körösöket, hogy szívük szerint csatlakozzanak a hozzájuk közel álló konzervatív pártok bázisához és erősítsék azokat. Majd Dávid Ibolya szólt az Európai Uniós csatlakozás történelmi szükségességéről: - Felelősen csak ebben gondolkodhatunk! Nincs má$ választásunk. Balkán? FAK? Magára hagyatottság Európa közepén? íme az alternatív választék. Május elsején ötszázezer magyar csatlakozik hozzánk és várunk még kétmilliót! Mitől leszünk megbecsült polgárok az Unióban? Vannak szerencsés nemzetek, például a görögök, akiknél adott volt a turizmus hatalmas lehetősége. Nekünk nincsenek ilyen adottságaink, meg kell mutatnunk az értékeinket, mindazt, amit adni tudunk Európának. A nemzeti tőke elindult kifelé Magyarországról Szlovákiába, Romániába. Nem ötleteihetünk, konkrét dolgokra kell irányítanunk a tőke és a jövő generációja figyelmét. Meg kell szerveznünk a nemzeti minimumkérdésekben az összefogást. Nem engedhetjük meg, hogy négyévente mindig újra kezdjük. Meg kell teremteni a biztonságot, hogy évtizedekre előre számíthassunk. Végre jön most egy választás, ahol nem a hatalomról kell döntenünk. Végre lehet szívből, szabadon választani, a különböző politikai értékek vagy értéktelenségek közül. Komoly, széles bázisú képviseletet akarunk megvalósítani az Unióban. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ne kerüljön szembe magyar a magyarral az Európai Unió parlamentjében. Először magyaroknak kell lennünk, csak utána következhetnek az egyéb politikai érdekek. Ez azonban nem jelentheti a közös listán indulás megmosolyogtató gondolatát. Fontos kérdésben döntünk, mégis teljes a szabályozatlanság. Nincsenek lefektetett elveink; a választás pénz, média, hangnem kérdése. Még olyan egyszerű kérdésekre sincs válasz, hogy mit vihetünk be a szavazófülkébe. Nagyon vigyázzunk kedves polgártársaim - kérte végezetül Dávid Ibolya - hisz Európa előtt vizsgázunk. A kis ünnepség záróaktusaként az MDF megyei elnöke, Karikó Balázs aláírta a választási együttműködési szerződést a Magyar Demokrata Néppárt, a Kisgazdapárt és a Vállalkozók Pártja megyei vezetőivel. Dr. Jónás László az MDF esztergomi elnöke Tisztelt, magát megnevezni nem kívánó „Esztergomi Polgár" alias "umbulda@freemail.hu"! Sokszor közöltük már: a hatályos Sajtótörvény nem teszi lehetővé, hogy a névtelenség álarca mögé rejtőzködőknek publicitást adjunk. Ha nevét, „arcát", és a Sajtótörvény, valamint az egyéb jogszabályokban megfogalmazott követelményeket és következményeket vállalja, véleménye közlésének semmi akadálya.