Esztergom és Vidéke, 2004
2004-02-05 / 5. szám
6 M^mtmwísE 2004. február 5. LLGY ÉLETMŰ A KULTÚRA SZOLGALATÁBAN DR. ZZEMBERY DEZSŐ KITÜNTETÉSE A Magyar Kultúra Napján új kitüntetés, elismerés nevét kellett megtanulnunk. A Kultúra Pártfogója címet Hiller István minisztertől - az országban elsőként - a Vaszary Kolos Kórház Dorogon élő nyugalmazott főorvosa, dr. Zsembery Dezső vehette át. Az orvosi hivatás maga is teljes életet, odaadást kíván. Dr. Zsembery Dezső - szakmája legjobbjainak hagyományait követve a művészetek lélekgazdagító pártolójaként is példamutató alakja lett környezetének. Tudatos gyűjtője a közvetlen régió (Dorog és Esztergom környéke) képzőművészetének. A nagy nevek mellett a kismesterek gazdag koloritjával töltötte meg otthona falait. De a szülöttek, az itt alkotók mellett a táj szépségei is részeivé váltak a kollekciónak. S nemcsak egy szűk baráti kör csodálhatja meg a különleges értékeket. A főorvos évek óta szervezi a Dorogi Galéria egyéni ízű, hangulatú összművészeti ünnepeit, s többnyire a zene világnapján komplex képzőművészeti, irodalmi, zenei rendezvényekre invitálja az igényes közönséget. Ahhoz, hogy a Rauscher György-, Koszkol Jenő-, Kass János-, vagy éppen a Babits-évfordulón megidézhető Babits-ihlette művek együtt legyenek láthatóak néhány hétre, szinte egy éven át tartó szívós munkával gyűjti a megmutatásra érdemes, ritkán összeválogatható remekműveket. Alkotómunka ez, hiszen egymást erősítő, egymásba kapaszkodó értékek sosemvolt gazdagságával lepi meg barátait, tisztelőit. De alkotó emberként olyan könyveket, köteteket is olvasói asztalára tett az utóbbi években, amelyek hiányai voltak lakóhelye kultúrájának. A centenáriumi Rauscher György-monográfia, a Bodri Ferenccel közösen kiadott Megkésett megemlékezések (benne az esztergomi kötődésű Egerváry-Potemkin Ágost-tanulmány), vagy a Dorog és környéke egészségügyének és bányakórházának története című hézagpótló helytörténeti munka egyaránt ezt a fáradhatatlan kíváncsiságot és értékmentést bizonyítja. Mint ahogy részt vállalt a Dorogi lexikon munkálataiban, s egyik legfontosabb kezdeményezése az a Dorogon átadandó Rauscher György-díj volt, melynek nemcsak alapításában, de az emlékplakett megformálásában is oroszlánrészt vállalt a kitűnő érem- és szobrászművész, Csikszentmihályi Róbert megnyerésével. A szakmai múlt, az inspiráló mai környezet (Dorog Város Barátainak Egyesületében valósítja meg, kezdeményezi a városra, az önkormányzatra kiterjesztett javaslatait, munkáit) nemcsak arra garancia, hogy méltó kezekbe került a szép elismerés, de a folytatás ígéretét sem nehéz megjósolni ebben az életműben. Bizonyosak lehetünk benne: a kultúra pártfogójának műhelyében már készülődnek az újabb meglepetések. Kovács Lajos Újra nyit va a Duna M úze um Gal ériája A Zöldház havi kulturális programjából Február 13., 16 óra: „Hipp-hopp farsang" Előadóművészek a gyermekekért - zenés-táncos örömködés, farsangi mulatozás. Köszöntőt mond: Csernus Ferenc, a Szabadidőközpont igazgatója, Bánhidy László művészettörténész-tanár. A műsorban fellépnek: Szárnyak Mozgásszínház (Bp.), KobUZ folk-rock-dzsessz formáció (Bp.), Rozsár Brigitta (zongora), Szabadidő Táncklub, Mozdulat Táncegyüttes, Salsa Diabólica Együttes (Bp.), Pintér János gitárművész és még sokan mások. Az est védnöke: Knapp János Pál alpolgármester Belépő: 400 Ft. A rendezők az est teljes bevételét a kárpátaljai gyerekek megsegítésére ajánlják fel! * Február 16., 19 óra: (középiskolásoknak 12 és 14 órakor) „Megáldva és leköpve mindenütt..." Zenés összeállítás Francios Villon műveiből Előadja: Gál Tamás, a kassai színház színművésze Közreműködik: Kovács Marcell és Sallai István * Február 17-18-19., 9-21 óra között: Aurafényképezés Előzetes bejelentkezés és bővebb felvilágosítás a Szabadidőközpontban személyesen vagy a 313-888-as telefonszámon. * Február 20., 12 óra - Mindszenty iskola tornacsarnoka „Mesterségünk címere" Közreműködik: Savaria Baroque, Tóth János és Farkas Gábor ének, Budapesti Bajza utcai ének-zenei ált. iskola kórusa. Karigazgató: Énekes Katalin és Lugosi Katalin. Vezényel: Németh Pál. Műsoron: Telemann: Az iskolamester Cimarosa: A karmester * Február 23., 19 óra: Christo Bojcsev: Madártábornok - tragikomédia 2 részben - a Dunaszerdahelyi Városi Színház vendégjátéka * Kiállítások Február 4-étől 24-éig: kesztölci alkotások kiállítása Február 27-étől március 30-áig: Bugyács Sándor (Szlovákia) festőművész kiállítása * Februártól minden szombaton 16 órától „Táncház"! (moldvai, erdélyi, szatmári és dunántúli táncok) Házigazda: Németh Kálmán * Vasárnap délelőttönként 9-12 óra: Bolhapiac! Art Kino Február 9.: Kill Bili (színes, feliratos amerikai akció vígjáték) Február 16.: Dogville - A menedék (Európa Filmdíj 2003 - a legjobb alkotás díja; színes, német-svéd-francia-norvég-holland-fmn-olasz-angol film) Február 23.: Kontroll (színes magyar film) Egy hónapig tartó technikai szünet után február l-jétől ismét fogadja látogatóit az esztergomi Duna Múzeum, melynek földszinti termeiben az intézmény időszaki kiállításai látható. A múzeum idei első tárlatát - február 3-án dr. Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár nyitotta meg. A kiállítás az 1956 tavaszán a Duna magyarországi alsó szakaszán pusztító jeges árvízről készült fotókat mutatja be, melyeket a védekezésben résztvevők, az eseményekről tudósító újságírók készítették, és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság archívuma őrizte meg. Érdekesnek ígérkezik a kiállítás kísérő rendezvénye - a múzeum stúdiójában - a „Négyen az árban" című magyar játékfilm vetítése, melyben a rendező felhasználta az árvízi pusztításról forgatott eredeti felvételeket is. A tárlat anyaga február 29-éig látható naponta 10-16 óra között (a keddi szünnap kivételével). Az érdeklődő közönség a filmvetítésről sem marad le, ugyanis vasárnaponként a múzeum stúdiótermében - február 8-án, 15-én, 22-én és 29-én -15 órától megtekinthetik a filmet, mindezt díjmentesen. Az 1956-os bajai árvíz rövid krónikája: Március 3.: Dégen Imre kormánybiztos elrendeli a III. fokú árvízvédelmi készültséget a Duna menti vízügyi igazgatóságok területén: Baján a vízmérce: 512 cm-t mutat. Március 7.: Pakstól délre a jég áll, északra hol megmozdul, hol megáll; tqrlódik. A vízállás Baján: 648 cm. Érsekcsanádnál bombázzák a jeget. Március 8-10. között állandóan emelkedik a vízszint, viharos szél, hullámverések rongálják a töltéseket. Március 9.: jugoszláv-magyar egyeztetés a közös védekezésről, Baján nyúlgát építés a Deák Ferenc hajózsilipnél. A védvonalon csurgások, buzgár, átázás. Március 11.: a vízállás Baján 964 cm. Megkezdődtek a kitelepítések, 17.45 órakor a védekezők erőfeszítése ellenére a jeges ár áttörte a Baja központjában lévő Vörös-hidat. Több méteres víz alá került a Józsefváros és a város több ipari és gazdasági létesítménye. Baján 360 család vált hajléktalanná. Március 11-14.: a sükösdi Vajas-torok és Érsekcsanád közt 6 helyen, a Baja környéki folyószakaszon 2 helyen szakadt át a védtöltés. A Margitta-sziget nyugati szegélyén húzódó gát 14 helyen szakadt át. A Baja feletti szakadások szélessége 20-130 m, a város alattiaké 22-200 m, mélységük 1,5-15 m volt. Március 18.: a jég elvonult Baja alól. A pusztítás jellemző adatai: négy község területe teljesen, 16 községé kisebb-nagyobb mértékben került víz alá. 130 000 kh hold mezőgazdasági területet öntött el a jeges ár, az árvízkárosultak számát 30 ezerre becsülték. Mementó: A Szabad Nép március 27-ei számában az alábbi áldozatok nevét közli: a védekezésnél Horváth Sándor határőr alhadnagy és Anatolij Petrovics Tulbanov, a szovjet hadsereg tizedese, polgári áldozatok: Perger Ferencné, Bálint Mihályné és Sümegi Imre. A Szabadidőközpont febru árba n induló tanfolyamai Hatha jóga: kezdőknek kedden 19-21 óráig, haladóknak kedden 17-19 óráig * Javas jóga természetgyógyászati szaktanácsadással (max. 10-12 fő). Februártól hétfőként 18 órától. Vezeti: Perege Krisztián. * Hétszínvirág Kézműves Alkotókör 6-14 éves diákoknak minden szerdán 16-17.30 óráig. Vezeti: Odor Tünde képzőművész. * Napút Képzőművész Alkotókör Diákoknak minden pénteken 16-17.30 óráig. Vezeti: Odor Tünde képzőművész. * Egyetemi előkészítő rajztanfolyam Vezeti: Balla Gergely képzőművész. Februártól minden szerdán 16 órától. * Asztrológia a természetgyógyászatban Vezeti: dr. Kmett Sándor orvos, Mireisz László filozófus és Percze Krisztián. Minden második pénteken 18-21 óra között. * Indiai tánc Vezeti: Iván Tünde, a Sivasakti Kalánanda Táncszínház tagja. Szakkörök Hétfőként: Gombászok (18-19 óra), Asimov Olvasókör (18-20 óra), Bridzs klub (16-21 óra), Hallássérültek klubja (16-18 óra), Képzőművész kör (16.30-tól), Carmen tánccsoport, balett (15-20 óra), Nyugdíjas Baráti Kör (16.30-18 óra), Városi Nyugdíjas Klub (15-16-30 óra); Keddenként: Jóga (17-19 és 19-20 óra), Esztergomi Klubszínpad (18-21 óra), Rejtvényfejtők klubja (páros hét 17-19 óra), Ayurvéda (17 óra), Art fotóklub (18-21 óra), Kézimunka klub (16-18.30), Indiai tánc (16-19 óra), Mozdulat tánccsoport (19-21 óra); Szerdánként: Hétszínvirág alkotótábor (14-16), Táncklub (16-20.30 óra), Bélyeggyűjtők (16-18 óra), Nőklub (16-18 óra), Csillagászok (17-20), Ezoterikus klub (17-18 óra), Mozdulat tánccsoport (16-18 óra); Csütörtökönként: Carmen tánccsoport (15.30-21 óra), Klubszínpad (18-2Q óra), Bajor Ágost képzőművész kör (16.30 órától), Éremgyűjtők (17-19 óra); Péntekenként: Napút alkotókör (15-17 óra), Gazdakör (18-20 óra), Mozgáskorlátozottak (harmadik péntek 17-18 óra), Rejki klub (17-20 óra); Szombatonként: szerepjáték klub 14-17 óráig. A tanfolyamokkal, szakkörökkel kapcsolatos bővebb felvilágosítás a 313-888-as telefonon kérhető. Mozi Esztergomb an ( XII.) 1931. január 11-én vetíti a Kultur Mozgó a „Nyugati front" című első hangos háborús 1918-as eseményeiről készült. Ugyanitt zajlik le a január 29-ei „szenzációs farsangi kacagó műsor": Nincs protekció Stan és Pan kirándul, Rádiómánia, Stan és Pan kecskét tart, Üröm és öröm, Kedves egészségére, Kutyaszerelem... 1930. május 25-e után nem találkoztam a Korona Mozgó hirdetésével. Viszont 1931. szeptember 13-án azt közli az Esztergom és Vidéke, hogy: „Weygand Tibor a rádió és mindenki kedvence kedden személyesen lép fel a Kultur Mozgóban". Október 8-án pedig igazi szenzációként közli a lap, hogy: „Hangos lett a Kultur Mozgó! Sámson Pam Elektrik new-jersei USA gyártmányú legprímább angol fotocellás hangosberendezésének szerelését a múlt hét folyamán megkezdte és szombat és vasárnap mutatja be O felsége a szerelem című Nagy Kató és Szőke Szakáll film-operettet, melyet követve hozza az eddig megjelent hangosfilmek legjavát. Ez az új gép a Western Electrik gép után eddig a legjobbnak bizonyult és ennek beszerzése bizony óriási áldozatvállalást kívánt...". „Szilveszter és újévkor Budapesttel egyidőben veszi műsorára a Kultur Mozgó (...) a frenetikus sikert aratott első magyar hangosfilmet (...) a Hypolit a lakály-t". Ám ezen a karácsonyon még egy meglepetés érte az esztergomi mozi-kedvelőket: ismét megnyílt a Korzó Mozgó. Az eseményt külön cikk vezeti be: „ (...) Ezt a mozit még a jó békevilágból ismerte a közönség és igazán szép emlékek fűződnek hozzá" - írja a tudósítás, majd közli, hogy az új mozi Spóner János és Tímár Imre vállalkozása. Ezután részletes leírást kapunk a mozi belsejéről: „ (...) A bejárat három ajtón át a Széchenyi térről nyílik. Előcsarnok fogadja a közönséget (...) jobbról jól elhelyezett pénztár, balról büfé áll a közönség rendelkezésére. (...) Négyszáz személy részére van ülőhely, ugyanazzal a beosztással, mint a Kulturban, csakhogy a páholy és a fenntartott hely székeit piros plüss borítja. Emeli a mozi belsejét a falfestés és díszítés, ami Magasi Németh Gábor festőművész munkáját dicséri. (...) Általában az a benyomásunk, hogy Pesten sem találunk szebb mozit, természetesen a nagy mozik kivételével. (...) A Széchenyi tér, de egész Esztergom büszkesége lesz a Korzó Mozgószínház. Filmgépe a legtökéletesebb gyártmány és természetesen hangos gép. (...)" Ettől kezdve tehát ismét két mozi vívja reklám párviadalát a helyi sajtó hasábjain, és a közönség választhat, hogy például „A garnizon réme" vagy a „Repül a lasszó" című produkciót nézi meg esti programként. A Korzó Mozgóban később „Filléres Színház" is működött, melynek működéséhez: „ (...) Esztergom szab. kir. n.é. közönségének pártfogását kéri a helybeli társulat nevében Zilahy János és Faragó Dezső". A produkciók többnyire „kacagtató kabaré előadások" voltak (például: „Angyalt vettem feleségül"). Úgy tűnik, hogy a Kultur Mozgó tőkeerősebb vállalkozás volt, mert állandóan hirdet, míg a Korzó csak néha-néha. Például így: „Figyelje meg a Korzó Mozgó mélyen leszállított helyárait és nagyszerű műsorait! Hűvös nézőtér.". Az év utolsó kiemelkedő mozis attrakciója a „Mikulás a Korzó Mozgóban". Gyermekműsor december 5-6-7-én. Műsoron „A kis ködmön" és „Erzsike babái". A gyerekek a szünetben még egy-egy kiflit is kapnak a Mikulástól. (Folytatjuk) Kaposi Endre
