Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

2004. december 23. 3 Az évezredforduló első öt éve Esztergomban Új kiadvány jut el az esztergomi polgárokhoz a napokban. Az összeállítás áttekintően beszámol Esztergom ugrásszerű fejlődéséről az 1999 őszétől 2004 végéig tartó időszakban. Összehasonlítja a város költségvetésének, beruházásainak és terveinek alakulását - figyelembe véve a jelzett időszak előtti esztendőket, felvázolva a következő évek azon terveit, amelyekről a képviselő-testület már döntött, ám esetleg kevéssé vannak jelen a köztudatban. A város mutatóit összeveti más, 25 000-nél több állandó lakost számláló magyarországi városokéval. A polgármester programja, a Meggyes-program kézzelfogható, látványos eredményei ellenére persze lehet kételkedni, vádaskodni, feszültséget szítani, ásni az árkokat. Am a tények ismeretében mindez tarthatatlanná válik. Az egész országban Esztergomban a legnagyobb az egy főre jutó beruházások összege, az útépítésben az előkelő második helyet foglaljuk el Hódmezővásárhely után. A város költségvetése 2 milliárdról 13 milliárdra nőtt. Kevés település dicsekedhet lakosság-gyarapodással. Esztergom az idén átlépte a bűvös 30 ezres lélektani határt. A kiadványban szereplő számtalan diagram, összehasonlítás lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy tanulmányozza Esztergom dinamikusan változó mutatóit és rácsodálkozzon olyan eredményekre, amelyekre méltán lehetünk büszkék mindannyian. Az öt esztendő helyi történése nem elválasztható Meggyes Tamás polgármesteri tevékenységétől, ezek a beruházások, fejlesztési elképzelések tulajdonképpen egyfajta „polgármesteri számotvetésről" szólnak, hogy Esztergom minden lakosa megtudja, hogyan gazdálkodott, hogyan élt a rábízott felelősséggel. „Új időszámítás" kezdete Esztergomban új időszámítás vette kezdetét 1999. november 9-én, amelyet megerősített az óraátállítás 2000. március 27-én. E szimbolikus jelentőségű dátumok mindenképpen éles határt jelentenek városunk történetében. Elválik a rendszerváltás utáni álmos és zsibbadt tíz év a rá következő lendületes, eredményekben bővelkedő öt esztendőtől. A szerencsétlen XX. század átka elvonult fejünk felől, és visszatértünk a Szent István-i építéshez. Az eredmények minden mutatója legalábbis a legszebb időkkel rokon. Az imponálóan növekedő költségvetés tette lehetővé, hogy Esztergom vagyona is jelentősen nőjön. Az önkormányzati - városi vagyon alakulása mutatja egy település üdvös működését, vagyis hogy a feladatai ellátása közben képes úgy gazdálkodni a rábízott értékekkel, hogy azok nem elapadnak, hanem növekednek. Vagyis: a gazdálkodás nem a városi vagyon rovására, felélésére történik. Meggyes Tamást sokszor vádolják meg azzal politikai ellenfelei, hogy a fejlesztések közben Esztergom elpazarolja vagyonát, íme, beszéljenek a számok: amíg 1999-ben 5,5 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett Esztergom, mára ennek több mint a kétszeresével, 10,8 milliárd forinttal. Mindezt úgy, hogy az „eladósodás réme" egyáltalán nem fenyegeti Esztergomot, és jelentős beruházásokra futotta, amelyek a következő esztendőkben szintén hozzáadódnak majd az esztergomi vagyonhoz. Egy főre jutó útépítés A beruházások, fejlesztések egyik legfontosabb és legköltségesebb - esetünkben még: legszemléletesebb - eleme az útépítés. Ha épülnek az utak, azok nagyon látványosak. Mint tudjuk, hatalmas összegekbe kerül egy-egy útberuházás, Esztergom - a polgári kormány támogatásának is köszönhetően, de leginkább saját erőforrásaira támaszkodva - hatalmas fejlesztéseket hajtott végre ezen a területen. S most nem is elsősorban a Mária Valéria híd újjáépítésére gondolunk, vagy az ahhoz kapcsolódó, a város kiharcolta és/vagy finanszírozta úthálózatfejlesztésre, hanem az országban egyedülálló hatvan utcás programra, amely a földutak felszámolását tűzte ki, vagy egy második belső közlekedési tengely - a Bánomi-áttörés - megépítésére. Az útépítések kapcsán Esztergom egy főre vetítve annyit - pontosabban: kicsit többet - költ, mint a hatszor akkora megyei jogú város, Miskolc, jelentősen megelőzi gazdagnak tartott Székesfehérvárt, pláne Egert. Az eredmények magukért beszélnek Öt esztendő alatt látványos és dinamikus fejlődésnek indult a város, az eredmények magukért beszélnek. Számtalan változást, beruházást, fejlesztést élt és él meg a város. A Meggyes Tamás nevével fémjelzett ötéves ciklusban sosem látott lendület jelentkezett az élet minden területén. A kiadvány összegzi, és egy csokorba köti a magvalósult vagy megvalósuló beruházásokat, hogy mindenki szemrevételezhesse, mi történt 1999 és 2004 novembere között, és mi vár Esztergomra 2005-2006 során! www.esztergom.hu Új, tetszetősebb, lakosságbarát honlap várja az érdeklődőket, ha rákattintanak a város honlapjára. Az érdeklődők megtudhatnak minden fontos információt Szent István városáról, az önkormányzatról, a hivatal működéséről, a képviselőkről. A portál újdonsága a napi, folyamatos friss információ-szolgáltatás. A lakosság interneten keresztül hozzájuthat a hivatali ügyintézéshez szükséges formanyomtatványokhoz is. Előkészítés alatt áll az EUkonform „elektronikus önkormányzati rendszer" bevezetése is, azaz hamarosan interneten keresztül is megoldható lesz a város lakosainak magasabb színvonalú kiszolgálása. Sokan nem fizetnek a szemétszállításért A korábbi évekhez képest szemetesebb a város, a tömbházak környékén elviselhetetlen az illegális szemétlerakás. Mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők egyetértettek ebben a kérdésben. A problémák gyökere, hogy a lakosság és a vállalkozások egy része nem kötött szerződést a szemétszállító céggel, és a bejelentettnél több hulladék keletkezik a háztartásokban, üzletekben. A vállalkozások ugyan nem kötelesek a szemétszállítás igénybevételére, de rendelet kötelezi őket hulladékkezelésük megoldását. A közterület felügyelet a jövőben fokozottan ellenőrzi, hogy a vállalkozások eleget tesznek-e előírási kötelezettségeiknek, és hulladékgazdálkodási bírságot szabnak ki a szabálysértőkre. A képviselők az Eszköz Kft. 18 %-os szemétdíj emelési javaslatát elfogadhatatlannak tartották, annak ellenére, hogy 2004-ben nem emelkedtek az árak, az áfa terhek viszont 12%ról 15%-ra nőttek. A szemétszállító cég vezetője azt is elmondta, hogy hatezer kilométernyi utcafelület helyett tizenkétezer kilométert söpörnek, és a szerződésben vállaltnál több konténereket helyeztek ki a kritikus területeken. A köztisztaság javítása érdekében az önkormányzat határozatban utasította az Eszköz Kft.-t a problémák megoldására. A képviselő-testület a jegyzőt hatalmazta fel a város érdekeinek képviseletére és a koordinálási feladatok elvégzésére. A város arra is kötelezte a szemétszállító céget, hogy a papírhulladék szelektív gyűjtésére legalább egy hulladékszigetet létesítsen, és erről 2005. március 31-éig tájékoztassa a lakosságot. Ugyanekkor kell beszámolnia a szervezetnek a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének terveiről, a megvalósítás állásáról. A városkép védelmében az önkormányzat arról is rendelkezett, hogy a tömbházak kukáit is zárt helyen kell tárolni, ahol ez nem megoldható, ott a konténerek lezárásáról kell gondoskodniuk a társasházaknak. Történelmi települések, városrészek nevei élednek újjá Esztergomban Aranyhegy, Víziváros, Bánom, Szentgyörgymező városrész-nevek mellett olyan középkori és újkori elnevezések nyerhetnek polgárjogot Esztergomban, mint Hévíz, Libád, Petény, Szentanna, Szentlázár, Szentpál, Ripária. Az államalapítás korában a mai Esztergom területén és határain tizennyolc falu virágzott, ezek közül jó néhány településnevet máig őriz a hagyomány. Több helyütt nagy biztonsággal rekonstruálhatóak e régi városrészek, ezért úgy határoztak Esztergom képviselői, hogy felélesztik a fellelhető legrégebbi elnevezéseket. Valamennyi képviselő üdvözölte a tervet, amely szerint az 1895 januárjában négy - akkor még igazgatásilag önálló - településrészből, Királyváros, Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező egyesülésével létrejött Esztergom a hajdani településrészek szerint kap új beosztást. Az régi-új elnevezésekről a következő hónapokban, években a városi tájékoztató és utcanév-táblák is egyre több helyen tájékoztatják az ideérkezőket, és emlékeztetik az itt élőket. A történelmi városrészekre alapul, igazodik a jövőben a város közigazgatási és közszolgáltatási feladatainak felosztása is. Új ünnepről is döntöttek a képviselők: Esztergom városrészeinek egyesítéséről ezentúl minden évben január 23-án megemlékeznek Szent István városában. Új neveket kaptak a közintézmények is Három városi intézmény kapott új nevet a képviselő-testület döntése nyomán. A város első közkönyvtárát megalapító Helischer József nevét eddig egy Prímás-szigeti utcácska őrizte. Most a városi könyvtár veszi fel az 1779-ben született árvaszéki elnök, tanácsos nevét, aki 1844-ben bekövetkezett halálakor egy háromezer kötetes könyvtárat, térkép- és kézirat-gyűjteményt, valamint a gyarapításához szükséges háromezer forintot hagyott Esztergomra. Esztergom Város Közterületfelügyeletét Bojóti Simonról nevezték el. A spanyol parancsnok IV Bélától a közeli falut, a mai Bajótot kapta ajándékba, mert íjászai élén megvédte a tatároktól az esztergomi várat. A névfelvétellel a várkapitány, és haditettei előtt tiszteleg a város. Az óvónők kérésére az Erzsébet királyné úti óvodából Erzsébet Királyné Óvoda lesz. Erzsébet királynéhoz, Ferenc József feleségéhez, Mária Valéria hercegnő - az Esztergom és Párkány közt 2001-ben újjáépített híd névadója - édesanyjához nem egy szál köti Esztergomot. A királynénak már az 1920-as években szoborral állított emléket a város közössége. A szobrot nemrég állítottak föl újra a Vármegyeházán, míg bronzmásolata az Erzsébet-park bejáratánál köszönti a látogatókat. Törvény írja elő az önkormányzatoknak, hogy a közintézmények alapító okiratait módosítsa, ezért határoztak úgy a képviselők, hogy most döntenek a névváltozásokról is. Rugalmasabban, ám körültekintőbben szabályozták a műemlék társasházak működését Nemrégiben fogadták el a képviselők az esztergomi műemlék épületekben létrejött társasházakra vonatkozó szabályokat, amelyek egységesen és a műemlék-védelem érdekét figyelembe véve meghatározzák a lakóközösségek működését. Az időközben összegyűlt tapasztalatokat figyelembe véve az önkormányzat szerdai ülésén több részletre kiterjedő, de a szükséges együttműködést és ügyintézést mégis könnyebbé tévő társasházi alapító okiratot fogadott el. Meggyes Tamás kifejtette: a tulajdonosi közösségeket nem kívánja nehéz helyzetbe hozni az önkormányzat azzal, hogy egyes többséget igénylő döntéseikhez mindig az önkormányzat reagálására kelljen várniuk. Miközben a város nem mond le történelmi épületeinek védelméről, a továbbiakban is igyekszik úgy alakítani a szabályokat, hogy a közös elhatározásokban a tulajdonos önkormányzat minél rugalmasabb egységei, például a bizottságok közreműködjenek. Műemlék lakóházak felújítás előtt Az október közepén elfogadott ingatlanhasznosítási koncepcióhoz kapcsolódik az az elhatározás, hogy az önkormányzat ütemtervet készít a műemlék ingatlanok felújítására, és hasznosítására. Ezek az épületek a város legszebb épületei, meghatározzák a városképet, éppen ezért kiemelt értékként kívánja megőrizni, a változtatástól óvni és eredeti szépségükben helyreállítani Esztergom vezetése. A legtöbb épület, amelynek sorsáról 15-én döntöttek a képviselők, magán viseli az elmúlt évtizedek romlásának és rombolásának, a felújítások elmaradásának, vagy szakszerűtlen átépítések nyomait. Az önkormányzat megállapította: a Kossuth Lajos és Bajcsy-Zsilinszky úti, Széchenyi, Mindszenty és József Attila téri, Deák Ferenc, Bottyán János, Pázmány Péter és Katona István utcai épületek helyreállítása halasztást nem tűrő feladat. Éppen ezért a testület mind a tizenkét ingatlan esetében gyors és szigorúan betartandó tervet fogadott el a felújítási tervek elkészítésére, engedélyeztetésére, a felújítást végzők kiválasztására lefolytatott közbeszerzési eljárásra, az értékbecslésre, a jelenlegi lakók lakáscsere-szerződéseinek megkötésére, a pályázati úton történő értékesítésre, és az adásvételi szerződések elkészítésére. A felújított házak kívülről szépen, belülről a kor követelményeinek megfelelően átalakulva új látványosságai lehetnek a belvárosnak, otthonai új gazdáiknak. Jogegyenlőséget a helyi népszavazásoknál! Alkotmánybírósághoz fordul a város jegyzője, mert a választási törvény rendelkezései nem egyértelműek, a helyi népszavazásról szóló szigorúbb határidők előírása alkotmányos alapjogokat, alapelveket sért. Dr. Csomor Sándor a helyi népszavazás kiírásakor észlelte az ellentmondást: a választási törvény szigorúbb feltételeket szab a helyi önkormányzatoknak, a helyi ügyekben történő népszavazás kiírásánál, mint az országos, ügydöntő népszavazásoknál. A jogorvoslati lehetőségről és a részvételi arány megállapításáról szóló rendelkezések között is diszkrimináció érzékelhető a helyi választásokkal szemben. A képviselők határozatokban döntöttek arról is, hogy az országos és a helyi népszavazáson született véleményeket a kettős állampolgárságról, a kórház-privatizáció leállításáról, valamint a karsztvízre történő átállásról a képviselő-testület magára nézve kötelezőnek fogadja el. Új vállalatok Esztergom Ipari Parkjában Az esztergomi Ipari Park folyamatosan bővül, újabb és újabb vállalkozások vásárolnak telket, építenek gyárakat, raktárakat, és a park korábbi cégei is folyamatosan bővítik területüket. A ma még üresen álló 3,5 hektáros területet a Peguform Bohemia vállalat vásárolta meg. A cég a Suzuki Rt. számára gyárt műanyag alapú alkatrészeket, amelyeket az autógyár a gépkocsik belső terébe szerel be. A beszállító elsősorban szállítási költségeit kívánja csökkenteni a gyárépítéssel. Másfél hektáros területet vásárolt egy faipari termékeket gyártó és forgalmazó cég is. Új vendéglátóhely a Kis-Duna-parton A Bottyán híd Prímás-szigeti felhajtója és a Zsolt Nándor Zeneés Művészeti Iskola közötti területen nemsokára megkezdődhet az önkormányzat elképzelései szerinti „Kis Szajna-part "-ként kialakuló, vendéglátóhelyeket és kereskedelmi egységeket befogadó üzletsor első építkezése. A képviselők szerdai döntésükkel lehetővé tették, hogy a Duna parti saroktelek arányaiban módosuljon, így a tulajdonos megkezdheti egy cukrászda építésének előkészületeit, amelyre eddig, a telekrészek nem megfelelő nagysága és elhelyezkedése miatt nem nyílt lehetősége. A hely nemcsak a Gyarapodás Programjának tervei közt szereplő, a Bottyán hídtól fölfelé elnyúló hangulatos Kis-Duna- parti sétányra nyíló vendéglők, kerthelyiségek sorában lesz az első. A cukrászda az első nem önkormányzati beruházás lesz, amely a város Prímás-sziget északi végén, a jövőre nyíló termál- és élményfürdő szomszédságában kialakuló idegenforgalmi központjába települ. Takács István