Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-21 / 42. szám

2004. október 21. 3 A vásár- és piactartásról Esztergom Város Önkormányzati Képviselő-testülete szeptember 23-án tartott ülésén 38/2004 számmal rendeletet alkotott a vásárés piactartásról, amely a korábbi, 16/1997 számú, hasonló tartalmú rendeletet váltotta föl. A rendeletalkotás alapvető céljai közt szerepelt az, hogy a jogszabály a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek forgalmazóit, a virágárusítással foglalkozókat, az őstermelőket hozza kedvező helyzetbe. Az ő bérleti díjukat tizenöt-harminc százalékkal, a két-három évvel korábbi szintre csökkentette Esztergom vezetése, míg a korábbinál differenciáltabb szabályozás szerint az iparcikk-forgalmazó vándorkereskedők bérleti díjait megemelte. Ez azonban még így sem éri el több budapesti, mint például a Rákóczi vagy a Bosnyák téri, a Kórház utcai, vagy a veszprémi, debreceni, szegedi piacok árait. Az önkormányzat gyorsfelmérése szerint ezeken a piacokon nem ritka az esztergomi díjakat másfél-kétszeresen meghaladó helypénz sem. Esztergom a Mária Valéria híd megépülésével Magyarország Felvidékre nyitott kapujává vált, a piacra látogatók száma többszörösére emelkedett. A Simor János utcai helyszín nemcsak a város harmincezres közönségét, hanem a régió százezernél is több polgárát szolgálja ki. Ezt jól tudják az ide érkező vándorárusok is, ahogy azt is, hogy ezért a vásárlóközönségért a hasonló nagyságú városokénál eddig lényegesen alacsonyabb díjat kellett fizetniük, és az új árak is alatta maradtak több város piacának bérleti költségének. A piacozó iparcikk-kereskedők nem szabhatják meg Esztergom Város Önkormányzata számára azt, hogy városunk közterületeit milyen feltételekkel adja használatba. A bérleti díjak megállapításakor a piactartással kapcsolatos terheket, például az Önkormányzat által finanszírozott fenntartási, takarítási és közműköltségeket kellett figyelembe vennünk. Végiggondolásra érdemes, milyen hátrányban vannak a helyiséget bérlő, vagy saját tulajdonú bolttal rendelkező esztergomi vállalkozók az elmúlt két évben minden változtatási szándék ellen tüntető, nem helybéli vándorkereskedőkkel szemben. Azokkal szemben, akik alkalmazottat nem foglalkoztatnak, akiknek helyiségbérleti, fűtési, világítási költségeit, vízdíját nem kell áraikban érvényre juttatniuk. Éppen a csak piacnapokra Esztergomba érkező kereskedők azok, akik után az önkormányzatnak a belvárosban hagyott hulladék, csomagolóanyagok, dobozok elszállításáról gondoskodnia kell. Az esztergomi önkormányzat tervezi a piac új, jobban fölszerelt területre költöztetését, esetleg zárt épületben egy vásárcsarnok kialakítását. Ennek esetleg több százmilliós költségét is Esztergom közösségének kell vállalnia, miközben az önkormányzat a majdan az árusoknak hasznot hajtó beruházás érdekében nem vonhat el forrásokat más területről. A bevezetett díjszabás alapján befizetett összegeknek nemcsak a piac napi fenntartását kell fedeznie, hanem a piac kulturált körülmények között történő újjáalakulására kell alapot képeznie. Takács István Harangszentelés (ATEK) Október 16-án az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban található Szent Lázár Kápolna új harangot kapott. A kápolnában a szentmisét dr. Paskai László bíboros celebrálta, majd megáldotta a kápolna tornyában felállított harangot. Dr. Parragh László: ,Nincs recept, hogy az osztogatási politikából adódó terheket miként lehet kivédeni" (Pálos) Az új kormányprogram és az ehhez igazodó adóváltozások hatását, a vállalkozásokra háruló terheit a közelmúltban elemezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az erre irányuló sajtóbeszélgetést dr. Parragh László elnök vezette, aki ismertette a köztestület véleményét az ország lakosságával. Megdöbbentő volt az elemzés végeredménye, mely szerint a terhek csökkenése évi 36 milliárd előnyt, a terhek növekedése 135 milliárd terhet jelent, tehát a vállalkozókra nehezedő többletteher 2005-ben közel 100 milliárd forint. A földrengésszerű kamarai bejelentést a parlamenti pártok mindegyike magáévá tette, és foglalkozott vele. Nemcsak a vállalkozókat, hanem az általános közvéleményt is érdeklő milliárdokról kérdeztük dr. Parragh László elnököt, aki a napokban Esztergomban járt a megyei kamara rendkívüli elnökségi ülésén. - A napokban megjelentetett kormányprogram erénye, hogy jövőképet igyekszik felvázolni, ami nemcsak a lakosság, a választók, hanem leginkább a gazdálkodók számára is fontos. A magyar kamara már az EU-csatlakozás kapcsán is hangoztatta, hogy szükség van megalapozott, részletekben is kimunkált integrációs programra. Kamaránk számos ajánlatot fogalmazott meg. Ilyenek például a befektetés-ösztönzés megújítása, a kereskedelem-fejlesztés előtérbe helyezése, a regionális támogatások döntési rendszereinek decentralizálása, a szolgáltató állam bürokráciájának visszafogása. Döntő a gazdálkodók versenyképességének javítása. Eddig a külügyhöz tartozó külgazdasági kapcsolatok, most kamarai javaslatra is a gazdasági tárcához került. A kormányprogram reálisnak tekinthető. Nem tartalmaz túlzott ígéreteket. Azonban nem ad receptet arra, hogy a korábbi osztogatási kormánypolitikából fakadó terhekkel miként lehet majd megbirkózni. A kormányprogram végrehajtásánál messzemenően tudomásul kell venni, hogy a vállalkozók százezrei ma hármas szorításban élnek. A költségvetés hiányát lefaragásokkal ellensúlyozzák, mely vállalkozói piacszűkülést jelent. Magas forintkamatok terhelik a gazdálkodásokat. Az EU-előírások egyes területeken többletterhet rónak. Már idén is országosan 110 milliárd forinttal romlott a vállalkozásokjövedelmi pozíciója, de ez jövőre is valószínűsíthető. A kormányprogram jövőjét az fogja minősíteni, hogy az adó- és költségvetési szabályozást miként lehet ennek megfeleltetni. Közismert kormánypropaganda, hogy a személyi jövedelemadózás a lakosságnak 100 milliárd forint jövedelem-megtartással jár. Ezzel szemben van az adókedvezmények radikális csökkentése, továbbá az osztalék és egyéb jövedelmek forrásadójának 20-ról 25 százalékra való emelése. Hasonló, 25 százalékos adó sújtja a gazdálkodásból fakadó árfolyam-nyereséget. Ide jön még a sokat emlegetett bankadó. A vállalkozási járulék új fogalom, mely terheli a kisvállalkozások járulékköteles kifizetéseit. Gazdálkodásokat sújt a most bevezetett innovációs járulék. Gazdálkodással nem érintettek szinte el sem hiszik, hogy a vállalkozók most bevezetésre kerülő mobiltelefonadója legalább 25 milliárd forint terhet jelent. Igazságtalanok lennénk, ha a 2005. évi szabályozás előirányzatai terén nem említenénk az előnyt jelentő elemeket. Évek alatt sikerült kijárnunk a pénzügyi kormányzatnál, hogy a helyi iparűzési adó egy részét nyereségadó-alap csökkentésnek tudhassák be a vállalkozók. így 2005-ben már a helyi iparűzési adó (a mindenkori vállalkozás korrigált nettó árbevételének 2 százaléka a törvény szerint Esztergomban - a szerk.) fele írható le a nyereségadó alapjából. Kevés eredményt hozhat, hogy az eléggé zavaros munkaerőpiac területén egyes pályakezdők esetében, munkanélküliek újbóli elhelyezkedése esetében az állam átvállalja a társadalombiztosítási kötelezettséget. * Bármennyire is megrázó eredményt hozott a kamarai elemzés, ez tény, mely számokkal igazolható: a hazai 550 ezer egyéni és társas kisvállalkozás terhei a kormányprogram szerint 100 milliárd forintot vonnak el ettől a gazdálkodói rétegtől! Lapszél Avagy borúra ború Az Esztergom és környékén élő emberek augusztusát a félelem lengte be, félelem az egyik földi elemtől, az élet fenntartásához létfontosságú víztől. Mint azt mindenki tudja, a dorogi égetőmű „szivárgása" okozta a vészhelyzetet. Egy egész hónapig tartott a vízosztás, és a veszélyeztetett lakosság még sokáig (talán örökre) emlékezni fog a történtekre. Na jó, valljuk be, túltettük magunkat az ügyön, ugyanis az életnek, mint a shownak, folytatódnia kell! De lássanak csodát kedves olvasók! Alig két hónappal a katasztrofális szennyezést követően itt az újabb „fekete leves". Ha valakinek sikerült az október hetedikei esti híradók közül bármelyiket is megnéznie, az tudhatja, hogy Esztergomot újabb szennyeződés érte el - és micsoda dejavu! -, pont egy nagy mennyiségű olajrakományt visz hátán a víz. Ez a tény számomra akaratlanul is egy filmes műfajt, az elfeledett burleszket juttatja eszembe. Méghozzá azért, mert a burleszkfilmek alapereje abban rejlett, hogy a hős a filmben sorozatosan bekövetkező sorscsapások által vált mulatságossá. A néhol durva (halálosnak is beillő) baleseteket is túlélő főhős halhatatlannak tetszett, főleg azért mert a körülötte lévő világ reálisnak tűnt ugyan, de már a nézők sem hitték el, hogy ennyi, már-már mesébe illő szenvedésen kell keresztülmennie a főszereplőnek, s ennek az érdekes párhuzamosságnak a segítségével a realitásból elrugaszkodva a szemlélődök egy mesevilágban találhatták magukat. Valahogy így éreztem magam én is a TV képernyője előtt. Nem hittem el, hogy a valóságban röpke két hónap alatt két ilyen kísértetiesen hasonló eset is megtörténhet, és nevettem a híren, persze amolyan burleszkesen, saját magamon, a szörnyűségeken. Mert ezen már csak mosolyogni lehet és érdemes, ugyanis a magamfajtának más dolga már nincs, mint várni a következő csapást. Addig pedig azt ajánlom, fejlesszük humorérzékünket. (bódi) Egy külföldi ajándékozó a szentségtartó felszerelését - úrmutatót, kelyhet, ostyatartót, szenteltvíz-szórót és egyéb tárgyakat - adományozta a kápolnának, melyeket dr. Paskai László szintén felszentelt a kápolnát működtető Szent Lázár Alapítványnak. A harangot magyar mester, Gombo§, Lajos harangöntő készítette Orbottyánban. A Szent Lázár Lovagrend magyarországi nagykövete, Deák László Zoltán elmondta, hogy a harangot a lovagrend rendelte meg és adományozta a kápolnának. Az összeget gyűjtés útján teremtették elő. „Európai polgár: több mint üres fogalom. Valódi jog!" Az Európai Unió bővítésének és az Európai Uniós állampolgárság széleskörű kommunikációjának kapcsán október 27-étől november 7-éig érdekes „road show" helyszíne lesz^Magyarország. Az Európai Unió Írország és Lengyelország után hazánkban is megrendezi interaktív információs kampányát, így kívánja tájékoztatni a tagországok lakosságát a „bel- és igazságügyeket" érintő közösen hozott döntésekről és az európai állampolgári jogokról. A kampány célja a kibővült Európával létrejött új, szabad, igazságos és biztonságos térség bemutatása, valamint az Európai Uniós állampolgárság egyes konkrét aspektusának megismertetése a 450 milliós európai népességgel. A rendezvény keretében három csapat járja majd az országot, amelyek 10 napon keresztül összesen 28 magyarországi várost keresnek fel. A kampány tíz napján egyidejűleg három városban találkozhatnak a road show- val az érdeklődők. Minden helyszínen egy három főből álló csapat koordinálja a programot. A rendezvénynek az egyes városokban külön erre az eseménysorozatra készített és felállított stand ad otthont, ahol a szervezők a 20 percenként újrainduló interaktív kvíz játékkal a nap folyamán folyamatosan várják az érdeklődőket. A játék során a résztvevők a Szabadság, Biztonság, Jogszerűség és Európai Uniós állampolgárság témaköreiben tesztelhetik tudásukat. Az eseményen sikeresen szereplő állampolgárok „Európai szóvivőkké" válnak.