Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-14 / 41. szám

2004. október 14. eszterasofl) és vipéfte 3 Esztergomiak a kettős állampolgárságért (E) A Magyarok Világszövetsége a rendszerváltozást követő újjáalakulása nyomán két világkongresszuson, 1996-ban és 2000-ben is foglalkozott a külhoni magyar állampolgársággal. A magyar kormány ezt az ajánlást nem fogadta meg, és egy másik utat, a státus-törvényt választotta. Az idő igazolta, hogy ez zsákutcának bizonyult. Legutóbb 2004 júniusában ülésezett a világkongresszus, és ekkor már teljes erővel az elszakított országrészekben élő magyarok kettős állampolgársága ügyében döntöttek. Az ügydöntő országos népszavazás elérésének céljából aláírásgyűjtést szerveztek. A médiumok már mind hírül adták, hogy az Országos Választási Bizottság több mint két és félszázezer aláírást hitelesnek tartott. Esztergom polgárai büszkék lehetnek, hogy jelentősen hozzájárultak ehhez a sikerhez, hiszen az ország három és félezer településéből ebben a nemes versengésben a 17. helyen végeztünk a több mint kétezer hiteles aláírással. A világszövetség köszönetet mondott nyilvánosan is a legtöbb aláírást gyűjtőknek (grafikánkon). Esztergomból Tóth Béla és. Tóth Franciska 550, Baják István 193 érvényes aláírást küldött be. Összehasonlításul: Rácz Sándor 56-os forradalmár 881, a szombathelyi Sárközy Csaba 2779, a fővárosi Székely Kornél 1676 aláírást adott le. A parlament megszavazta az ügydöntő országos népszavazást, az időpont kitűzése a köztársasági elnök jogkörébe tartozik. A Magyarok Világszövetsége ezúttal a határon túliakhoz fordult, hogy erősítsék az anyaországiak lelkét. Felhívásuk így szól: „Szerkesszünk, készítsünk, nyomtassunk üdvözlőkártyákat, szórólapokat, melyen ki-ki a maga módján üzenjen, küldjön bátorító szót magyarországi rokonának, barátjának vagy testvérvárosának, hogy vegyen részt a sorsdöntő népszavazáson". Magyar Égi hazafiak Hála és köszönet mindazoknak, akik aláírásukkal segítették, hogy ügydöntő népszavazás döntsön az elszakított országrészekben élő nemzettestvéreink magyar (kettős) állampolgársága ügyében. Hirdesse e dicsőséptábla azok nevét, akik heteken, hónapokon át aldozátos munkával a legtöbb alaírást gyűjtötték. UájFátfl ii™ poliíár ww iw* .Uáfefe | tláírásíj űjtá poleár imr htk IK* Esztergomi vállalkozók a kamara megyei elnökségében (-os) A gazdasági kamarákról szóló törvény írja elő, hogy négyévenként választásokat kell tartani a köztestületben. Országosan októberre esnek a megyei kamarai tisztújítások, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alakuló küldöttgyűlése október 29-én a fővárosban lesz. A megyei küldöttgyűlés október 5-én Tatabányán volt, ahol teljes létszámban részt vettek az Esztergom térségi jelöltek is. A kamara elnökének, Juhász József építőipari egyéni vállalkozót, az ipari tagozat alelnökének Kárpát Csabát, a ConSolva Kft. tulajdonosát választották, mindketten esztergomiak. Az általános alelnök és a kézműves alelnök tatabányai, míg a kereskedelmi tagozati alelnök komáromi vállalkozó lett. A 14 tagú elnökségbe került az esztergomi térségből: dr. Ember István (vendéglátós egyéni vállalkozó), dr. Szerencsés László (építőipari cégtulajdonos), Gyöngyös Antal (nyomdaipari cégtulajdonos), Kertai Mihály (faipari megmunkáló cégtulajdonos), Kreitner János (csolnoki fémipari szerelvénygyártó cégtulajdonos), Preczlik Edit (dorogi cégtulajdonos), Újvári György (építőipari cégtulajdonos). Résztagozati elnökök lettek környékünkből: Bátori József (kereskedelem) és Vági Péter (könnyűipar). A köztestület életében jelentősek az egyes bizottságok, melyek tagjait és elnökét is ezúttal választották négy évre. Esztergom térségéből további vállalkozók élvezték az egész megye tagságának bizalmát: az Etikai Bizottságban Szabó György (elnök, cégtulajdonos), Magyar József és Éber Károly (egyéni vállalkozók), Kassai Kálmán (gázszerelő cégvezető).. Az Ellenőrző Bizottságba választották tagnak Szabó Gábort (a Gran-Kastán Kft. ügyvezetője). A választásokat követően a kamarai irányító testület rendkívüli ülést tartott, amelyen jelen volt dr. Parragh László, az országos kamara elnöke, aki miután köszöntötte a megválasztottakat (fotónkon: Péntek Szilveszter, Kárpát Csaba, dr. Ember István, dr. Szerencsés László), tájékoztatást adott az országos vezetés állásfoglalásáról, melyet a vállalkozók nevében a most alakult kormányzattal szemben jogosan várnak el a gazdasági élet szereplői. * A rendkívüli esztergomi elnökségi ülés egyik kedves mozzanata volt, hogy a résztvevők tízéves kamarai szolgálatáért elismerő oklevélben és jutalomban részesítették Pálos Imrét, a térségi székház irodavezetőjét. Gratulálunk, Imre! Karácsony Tamás tanítványainak diplomatervei a Duna Múzeumban A nagyobb nyilvánosság előtt kevéssé ismert tény, hogy Karácsony Tamás építész nemcsak saját terveivel, épületeivel alakította, alakítja városunk arculatát - a Mindszenty Iskola Kiss János úti szárnya vagy a Múzeum-cukrászda felújítása jelzi ezt, hogy csak két példát említsünk (mindkettő Bártfai Tamással és Kund Ferenccel) -, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara Középülettervezési Tanszékének tanáraként hallgatóinak is következetesen ajánlja esztergomi épületek megtervezését diplomamunkaként. A kilencvenes évek első felében készült tervekből válogatás található az Országépítő című folyóirat városunkról szóló számában (1997/1), az azóta született munkákból pedig újabb kiállítást rendeztek a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában. Annak jelentőségét, hogy fiatal, végzős hallgatók figyelme építészmérnökké válásuk küszöbén éppen Esztergomra, a városra, ennek értékeire és az itt megoldásra váró építészeti feladatokra irányul, nem lehet eléggé felbecsülni, hiszen az elkészített tervek egyike-másika kivitelezésre is kerülhet, s az sincs kizárva, hogy önálló tevékenysége kezdetén valamelyikük visszatér ide a látott feladatok vagy a város varázsának hatására. Maga a mester, az Ybl-díjas Karácsony Tamás DLA nem kívánt felszólalni a tárlat megnyitó ünnepségén, és szerényen csalt a kiállítás rendezője szerepét vállalta magára. Ezzel szemben a róla szóló laudációban Cságoly Ferenc DLA Kossuth- és Ybl-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár megemlékezett kollégája nélkülözhetetlen kezdeményező, valamint konzulensi munkájáról is, amely nélkül e diplomatervek sem készültek volna el. A kiállítást megnyitó gondolataiban a tanszékvezető kiemelte, hogy a tárlat egyaránt jellemzi Esztergomot, a fiatal építészeket és a különböző diplomaterveket összekapcsoló (természetesen Karácsony Tamásnak köszönhetően) hasonló stílust. Az, hogy ez a stílus mennyire felel meg az itt-lakók ízlésének, hogy az épületek miképpen illeszkednének a város arculatához, ki-ki eldöntheti a kiállítás megtekintésével. Gerzsenyi Tibor információs kávéh' 'a a körültekintő, az urbanisztikai szempontokat is figyelembe vevő és adagon dokumentált kivitelezésével, Fekete Patrícia Törökfürdő bővítési terve a merész homlokzatkialakításával, a sétateret meghosszabbító elképzelésével, Rácz Dóra Bástyafürdője a térkihasználásával és Menyhárt Gergő tornacsarnoka az ötletes, találó elhelyezésével mindenképpen felhívja magára a figyelmet. Az október végéig látható tárlat azonban nemcsak a városról, a hallgatókról, a konzulensről, hanem magáról a kiállításról is szól. A különböző évfolyamokban (1996 és 2004 között) végzett tanítványok munkái mint mérnöki rajzok önmagukban sok odafigyelést igénylő, nehezebben értelmezhető objektumok, melyek tálalását, értelmezését a rendezők egyes elemek hiányával kifejezetten megnehezítették. A látogatókat a bejárat mellett például egy nagy méretű (de nem a leginkább érintett, azaz a belvárosi területet mutató) térkép fogadja, amelyen az épületek elhelyezése esetenként hibás. A kiállított terveken viszont hiányoznak az utcanevek, a házszámok, és mert ritka a melléjük csatolt fényképes dokumentáció, az egyes középületek azonosítása még az esztergomi látogatók számára is nehézséget okoz. A zavart csak fokozza, hogy a szintén kiállított épület-modellek esetenként egészen messzire kerültek a tervrajzoktól, és rajtuk még a diplomaterv száma sincs feltüntetve. A közre bocsátott rajzok általában megfelelő számúak, de ritkán tájékoztatnak az építéshez tervezett építőanyagokról, és a melléjük csatolt magyarázó szövegek sem mindig segítenek a jobb megértésben. Annál is inkább, mert ezek olykor túl magasra kerültek. (A látogatók tájékoztatása kedvéért közöljük: ne időzzenek el a 8-as számú, a Bástyafürdő című tervhez mellékelt sorok értelmezésével, mert az a 7-es, Törökfürdő-diplomatervhez tartozik, és itt még egyszer olvasható!) A diplomamunkák gondos, szeretetteljes kivitelezését nincs szándékunkban megkérdőjelezni, de ezek tolmácsolásához, ismertetéséhez a kiállítótérben most hiányzott a kellő körültekintés. Enélkül pedig legalábbis nehezebb feladat a fiatal építészhallgatók terveiről a közvéleményt tájékoztatni. Istvánffy Miklós Margó Magyarország nincs veszélyben! (?) Magyarországot nem fenyegeti terrorveszély - jelentette ki Juhász Ferenc honvédelmi miniszter azzal kapcsolatosan, hogy október első hétvégéjén az iraki al-Dszazira televízió közzétette Ajman az-Zavahrinak, az al-Kaida alvezérének nyilatkozatát, amelyben az ellenséges nemzetek között megemlítette Magyarországot is, s így terrortámadásokat helyezett kilátásba országunk ellen. Az amerikai titkosszolgálatok a felvételt hitelesnek tartják. A történet azonban bonyolódik, ugyanis a honvédelmi miniszter kijelentésével egyidőben teljes hírzárlatot rendeltek el a legveszélyeztetettebbek körében, azaz az Irakban szolgálatot teljesítő magyar kontingensnél. Azt azonban tudni lehet, hogy katonáink al-hillahi táborát megerősítették és elrendelték a golyóálló mellények és sisakok állandó viseletét. Magyarország nincs veszélyben, mert országunk csak egy pici fogaskereke az Irak elleni háborús gépezetnek, így nem érné meg a muzulmán terroristáknak itt robbantgatni - elmélkedhet egy átlagállampolgár. Teljes joggal gondolhatja így, mivel valóban kicsi a valószínűsége hogy terroristák szállják meg szeretett országunkat, de ha kormányunk bármily csekély esélyt is lát az ilyen események bekövetkeztére, akkor kötelessége felkészülni rá, mint ahogy ezt Dél-Koyea és Norvégia is megtette. Állítólag mi is számíthatunk biztonsági intézkedésekre, azaz nagyobb lesz a rendőri jelenlét az utcákon, a repülőtereken, a veszélyes üzemeknél és a kiemelt védelmű intézményeknél. A Magyarország elleni terrortámadás rizikóját az is csökkenti, hogy azon európai államok közé tartozik (Lengyelországgal együtt) amelyekben a legalacsonyabb a közel-keleti eredetű, muzulmán vallású lakosságrész, és az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy olyan országokban történtek támadások (Spanyol-, Francia-, Olaszország), ahol több milliós közel-keleti, észak-afrikai, török, arab népcsoportok élnek. Nagyobb veszélyben lehetnek azonban az Irakban dolgozó, illetve a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, akiket megtámadhatnak, vagy elrabolhatnak. Pár nappal a terroristavezér nyilatkozata után felröppent a hír: Ajman az-Zavahrit Pakisztánban elfogták, ám ezt mindezidáig nem erősítették meg. Csak érdekességképpen jegyezném meg, hogy Juhász Ferenc ebben a feszültnek nevezhető helyzetben jelentette be: lemond honvédelmi miniszteri tárcájáról, ha megválasztják a szocialista párt elnökhelyettesének. Zárásként egy példamondattal illusztrálnám a terrorveszély lehetségességét: mi, Esztergom környékén élő polgárpk pontosan tudjuk hogy az ÁNTSZ és a média szerint ivóvizünk folyamatosan iható volt, most is iható, és iható is lesz... Vagy mégsem? (Bódi)